Ismerőseidnek legfeljebb 10 százaléka veszi észre, és 1 százaléka fogja kedvelni a megosztott tartalmakat a Facebookon. Legalábbis Robin Davey, a GrowVision médiafejlesztő cég vezetője szerint. Először a saját üzenőfalán próbálta ki a dolgot. Egyszerűen megkérte a barátait, hogy ha látják a szöveget a falon, akkor nyomjanak egy Tetszik-et. Az ismerőseinek körülbelül a 10 százaléka teljesítette a kérést. (Kérdés: hányan lehettek, akik látták a kérést, de nem lájkoltak?)
Aztán véletlenszerű módon kiválasztotta népszerű énekesek, együttesek (The Black Keys, Justin Bieber, Mumford and Sons) oldalait, melyeken a legtöbb bejegyzés az összes rajongó kevesebb mint egy százalékának a tetszését (aktivitását) váltotta ki. Ez Davey szerint annak a bizonyítéka, hogy pusztán a közösségi oldalakon való megjelenés és tevékenykedés még nem fog egy együttesnek átütő sikert hozni. Példaként hozza a saját zenekarát, amelyik mióta bejelentette, hogy nem frissíti tovább a Facebook-oldalt, 1000 új rajongót gyűjtött. Vagyis úgy tűnik, hogy a jelenlét illetve az aktív kommunikáció az eredményt tekintve nem sokban különbözik. Ő személy szerint a rajongói hírleveleket tartja a kapcsolattartás legeredményesebb formájának.
Állandóan visszatér a kérdés, hogy egy üzleti szereplő, például egy együttes a szórakoztatóiparban várhat-e csodát a közösségi oldalaktól? Mindenképp jó lehetőséget nyújtanak a cégek számára a közönség egy jól körülhatárolt csoportjának az elérésére, és a velük történő kapcsolattartásra, de egyelőre még nem tudni, hogy az oldalakon való jelenlétből származó, akár pénzben is mérhető haszon mekkora része származik általában az oldalak ma tapasztalható sikeréből, és mekkora része az adott cég tevékenységéből az oldalakon. Pszichológiai szempontból az lehet érdekes, hogy vajon miért alakul(na) ki élénk közösségi kommunikáció egy cég, egy együttes, politikus, termék vagy szolgáltatás és a fogyasztók között? Hosszú távon egyre nyilvánvalóbbá fog válni, hogy a közösségi oldal az ami, vagyis az emberek és szerintem elsősorban a civil közösségek közötti kapcsolatteremtés, kapcsolattartás és információátadás hatékony eszköze az interneten. A döntő momentum, hogy mennyire tudnak a különböző szervezetek "emberarcúvá" válni ezeken a platformokon, mennyire sikerül a közönséggel elhitetniük, hogy érdemes és lehetséges leülni velük akár egy kávé melletti beszélgetésre is.
A Forrester március elején például tinédzsereket kérdezett az USA-ban arról, hogy mi a véleményük a piaci szereplők jelenlétéről a közösségi oldalakon. Eszerint a 12-17 év közöttieknek csupán hat százaléka érdeklődik kifejezetten a márkákkal történő kommunikáció iránt. Szeretnek ugyan róluk és a termékekről beszélgetni egymás között, de különösebb külső kezdeményezés nélkül. Míg a fiataloknak csak 16 százaléka várja el, hogy a cégek megszólítsák őket a közösségi oldalon, addig 28 százalékuk inkább azt szereti, ha meghallgatják a véleményüket és kérdéseket tehetnek fel. Összességében a megkérdezettek 26 százaléka bízik meg a cégek oldalaiban ezeken a platformokon, ami az internetes keresők találati eredményei, a televízió és a honlapok értékei mellett alacsony bizalmi szintnek számít.
Forrás: hypebot.com, ReadWriteWeb
