Egy infografika hitelessége

2011. május 06. - Soulbook

Több kutatás is alátámasztja, hogy az internet és a Facebook használata összefügg a hangulatunkkal, azonban az iskolai érdemjegyekkel, a függőséggel, a tanulásra fordított idővel és a nárcizmussal való kapcsolat megállapítása eddig gyenge lábakon áll - állítja blogjának legutóbbi bejegyzésében Dr. Rey Junco, aki egyetemi oktatóként és kutatóként a közösségi oldalak felsőoktatásban betöltött szerepével foglalkozik.

Vizsgálódásának apropója az az infografika, melyet legutóbb magam is ismertettem, és melynek egynémely megállapítása a hozzászólások tanúsága szerint kételkedést váltott ki sokakból. Mindez arra ösztönzött, hogy átgondoljam, mikor is kapunk a fejünkhöz egy-egy kutatási eredmény hallatán és bélyegezzük "brit tudósoknak" a készítőket:
 

- ha úgy érezzük, józan paraszti ésszel, mindenféle vizsgálódás nélkül is előre borítékolható a végeredmény;
- ha nincs kedvünk, időnk, energiánk, elég tudásunk részletesebben is utánajárni a dolgoknak;
- ha a kutatás olyan témával foglalkozik, ami első ránézésre teljesen tudománytalannak tűnik;
- ha érintettnek érezzük magunkat és a megállapítások nem vetnek ránk jó fényt;
- ha tényleg megalapozatlannak tűnnek az eredmények, hanyag a módszertan, szakmaiatlan a kivitelezés.

Az infografika azonban egy olyan műfaj, ahol az adatokat és az összefüggéseket az emberi agy számára könnyen befogadható, vizuális formában igyekeznek bemutatni. Értelemszerűen nincs lehetőség a kutatási beszámolók és a részletes módszertan megjelenítésére. Ellenben, ha igényes a rajz és érdeklődő a közönség, akkor megtalálhatjuk a források és a hivatkozások felsorolását (mint itt is). Így lehetett rábukkanni Dr. Rey Junco blogjára, aki tudományos szempontból szigorúbb elemzésnek vetette alá a grafikát, több kutatásra is hivatkozva, melyek gyengítik vagy erősítik annak sokszor valóban némileg "bulváros" következtetéseit. Főbb megállapításai a következők: 

1. Érdemjegyek: A közösségi oldalak használatának gyakorisága és az érdemjegyek közötti összefüggésre csak egymásnak ellentmondó bizonyítékok vannak. Sokat számít, hogy milyen típusú tevékenységet végzünk pontosan a különböző platformokon. Egy tanulmány szerint a figyelem megosztása többféle feladat között az, ami nem használ a tanulásnak, mint ahogy a nagyobb kockázattal járó tevékenységek (pl. autóvezetés) esetén sem előnyös.

2. Szabadidős, közösségi elfoglaltságok: Pusztán a Facebook használatától nem szükségszerűen fogunk mélyebben bevonódni egy közösségbe. Lehet, hogy épp azok használják többet, akik eleve társasági lények. Még vizsgálatokra van szükség, hogy megállapítsák, milyen irányú az összefüggés, aminek meglétét ugyanakkor több tanulmány igazolja.

3. Érzelmek: Az érzelmekre gyakorolt hatást támasztják alá a legerősebb bizonyítékok. Azonban sok függ attól, hogy milyen jellegű tevékenységet végzünk az interneten, a közösségi szájtokon. Úgy tűnik, a tevékenység típusa a közérzet szempontjából ugyanannyira (vagy még jobban) számít, mint a használatra fordított idő. 

4. Függőség: Még nem világos, hogy az internet használatának milyen szintjétől kezdődően és a használat mely módjaival kapcsolatban lehet függőségről beszélni. Nem igazán előnyös függőnek címkézni valakit azért, mert egyszerűen megváltoznak a szokásai vagy mert a média felkap egy témát. Vagyis az internetfüggőség körül tudományos szempontból még sok a bizonytalanság.

5. Önértékelés: Közepes erősségű bizonyítéka van a személyiséggel kapcsolatos és gyenge a nárcizmusra vonatkozó összefüggéseknek. Nincs elég adat ahhoz, hogy kijelenthető legyen: a Facebook-felhasználók hajlamosabbak az önimádatra vagy hogy a Facebook önimádóvá tesz minket.

6. Tanulási szokások: Nincs elég bizonyíték a tanulással és a facebookozással eltöltött idő közti összefüggés bizonyítására sem. Az ezzel a kérdéssel foglalkozó eddigi két tanulmány ellentmondásos eredményre jutott.

Az összegzésben Junco sem tör lándzsát a közösségi oldalak hasznossága vagy káros mivolta mellett, már csak azért se, mert ebben a témában szerinte is kevés kutatási eredmény áll még rendelkezésre. Mindenesetre az alapvető szándék a felsőoktatásban az lenne, hogy maximalizálják a közösségi oldalak tanulókra és tanulásra gyakorolt előnyös, és minimalizálják azok káros hatásait. 

Ha valaki jól boldogul az angol nyelvvel, és részletesebben is érdeklődik az infografikában vagy a Dr. Rey Junco cikkében alapul vett kutatások iránt, akkor az további hasznos hivatkozásokat (cikkeket, tanulmányokat, kutatási beszámolókat) találhat a grafika alján vagy a kutató blogbejegyzésében!

Forrás: Social Media in Higher Education (fotó)

A bejegyzés trackback címe:

http://soulbook.blog.hu/api/trackback/id/tr62879412

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.