"Szomorúvá tesz a facebookozás" vagy "Többet facebookozik, akinek rossz a kedve"? Meglepő, de a két cím alatt ugyanarról a kutatásról számolt be két magyar hírportál pár nappal ezelőtt, bár nekem inkább úgy látszik, hogy újabb tudományos eredmény esett szép lassan a klikkvadász címadási gyakorlat, a gyorsaság, a felületesség és a sokadik utánközlés áldozatául. Hisz hogyan lehetne a Facebook egyszerre oka és okozata a rossz hangulatnak? Mint ahogy most is kiderült, sehogy, csak el kell olvasni az eredeti tanulmányt.
Illusztráció: Life and self
Képzeld el, hogy fiatal felnőttként 81 társaddal együtt önként jelentkezel egy kutatásra, amihez nincs szükséged másra, csak egy okostelefonra és egy Facebook-fiókra. A részvételért 20 dollár üti a markotokat, és később egy iPad2-t is kisorsolnak köztetek. Cserébe két héten keresztül, véletlenszerű módon, naponta öt alkalommal egy online kérdőívre mutató hivatkozást kaptok SMS-ben. A kérdőív az alábbi kérdéseket tartalmazza:
1. Hogy érzed most magad? (0-tól 100-ig értékelj, nagyon jól ... nagyon rosszul)
2. Mennyire érzed magad nyugtalannak? (0-100, egyáltalán nem ... nagyon)
3. Mennyire érzed magad magányosnak? (0-100, egyáltalán nem ... nagyon)
4. Mennyit használtad a Facebookot az előző üzenet óta? (0-100, egyáltalán nem ... sokat)
5. Hányszor léptél közvetlenül (személyesen vagy telefonon) kapcsolatba más emberekkel az előző üzenet óta? (0-100, egyáltalán nem ... sokszor)
Az eljárást élményértékelő mintavételi eljárásnak (Experience Sampling Method) hívják. (Ha van kedved, hozzászólásban írd meg, hogy "Szerinted mennyire éreznéd magad nyugtalannak egy hasonló, két hétig tartó élményértékelő kutatás résztvevőjeként?") A vizsgálat elején és végén több további kérdőívet is kitöltetnek veletek, melyek az élettel való elégedettséget, a depressziót, az önértékelést, a magányt, a Facebookon észlelt társas támogatást és a Facebook-használat motivációját mérik.
A hét közepén publikált, a Michigani Egyetem égisze alatt futó kutatás attól tekinthető egyedülállónak, hogy a használat és az általános közérzet együttes alakulásának az összefüggéseit egy hosszabb időbeli folyamat során próbálta mérni. Konklúziója végül az lett, hogy minél többet használja valaki a Facebookot egy adott időintervallumban, annál rosszabbul, nyugtalanabbul, és annál magányosabbnak érzi magát a használato(ka)t követően, valamint általában az életével is egyre kevésbé lesz elégedett. A többi vizsgált tényező (nem, Facebook-ismerősök száma, észlelt társas támogatás foka, Facebook-használat motivációja, magányosság, depresszió, önértékelés) nem mutatott hasonló összefüggést a hangulatváltozással, a társakkal való közvetlen érintkezések pedig kifejezetten pozitív hatást gyakoroltak.
A "Többet facebookozik, akinek rossz a kedve" címadás már csak azért is mellőzésre érdemes, mert a tanulmány szerint a kutatók a hatásnak ezt az irányát végül eleve kizárták, olyan módszertant alkalmaztak, mellyel ezt ellenőrizni lehetett.
A "Szomorúvá tesz a facebookozás"-ról pedig csak annyit, hogy elgondolkodtató a hírré válása egy olyan kutatásnak, melyet egyetlen alkalommal végeztek el, csupán 82 önkéntesen, akik mind kizárólag fiatal felnőttek voltak, és ahogy a tanulmány írói maguk is megjegyzik: "habár statisztikailag szignifikáns összefüggést figyeltünk meg a Facebook-használat és az általános közérzet között, ezek a hatások viszonylag gyengének bizonyultak."
Az érvényesség korlátait részben a szövegben is feltüntetik. 14 napig tartó vizsgálatból nem lehet hosszú távú hatásokra vonatkozó következtetéseket levonni. Érdekes az is, hogy ugyan megemlítik a különböző internetes tevékenységek (e-mail, böngészés, stb.) eltérő hatásait, de maguk a szerzők pont nem tettek különbséget kutatásuk során a Facebookon végezhető számos különböző tevékenység között, hanem általában mérték a használatot. Vajon ugyanolyan hatással lenne a hangulatunkra, ha napi öt órán át Mafia Warst játszanánk, mint ha az előző esti buli képeit töltenénk fel és vitatnánk meg a barátainkkal ugyanannyi időn keresztül? Feltehetően nem csak a különböző Facebook-tevékenységek, de azokon belül a különböző témájú, érzelmi töltetű tartalmak is más-más hatást gyakorolnak ránk. Sőt, az se mindegy, milyen ismerősökkel vesszük körbe magunkat, és hogy ők hogyan viselkednek, miket osztanak meg az oldalon. E kutatás alapvető feltevése szerint a Facebookon csak a portálon töltött időnek, pontosabban annak eléggé szubjektív, 100-as skálán való meghatározásának az időbeli változása függ össze a hangulat negatív változásával.
Bevallom, nekem leginkább a napi öt alkalommal (délelőtt tíz és éjfél között) érkező kérdőív két kérdése tetszik. Míg az öt kérdésből három érzelmileg semleges módon feltett kérdés (Hogy érzed magad?, Mennyit használtad a Facebookot?, Mennyit érintkeztél másokkal?), addig a második (Mennyire vagy nyugtalan?) és harmadik (Mennyire vagy magányos?) kérdés kifejezetten sugalmazza, hogy a 100-as skálán valamilyen mértékben jó eséllyel (1:100) magányosnak vagy nyugtalannak érezd magad. A sorban következő kérdés pedig már valószínű negatív érzéseid lehetséges okozóját sem hagyja homályban: "Mennyit használtad a Facebookot az előző SMS óta?"
Ha ezek után bármi nyugtalanítana, a kutatást részletesen ismertető tanulmányt ITT megtalálod! Ha pedig magányosnak éreznéd magad, szólj hozzá Te is a témához vagy írd meg, hogy mennyit facebookoztál utoljára!