Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu/atom
blfr3@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://soulbook.blog.hu/2016/04/22/jomo_fomo_felelem_szorongas_orom_egyedullet
Köszönj el a FOMO-tól, és élvezd a pillanatot!
2016-04-22T18:04:21+02:00
2016-04-22T18:04:21+02:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p>Amikor szeretnénk eldönteni, hogy milyen programot válasszunk estére vagy a hétvégére, és közben zúdulnak ránk az ismerősök posztjai a közösségi oldalakon arról, hogy ők éppen mit csinálnak, hova készülnek, akkor a lehetőségek kavalkádja nem csupán megnehezítheti a döntést, de nagy eséllyel meg is bánhatjuk utólag a választott opciót. Betoppan életünkbe a FOMO, és aggódni kezdünk, hogy a többiek sokkal érdekesebb és izgalmasabb élményeket élnek át, mint mi. Elképzeljük, milyen jól szórakoznak, miközben mi egy parkban sétálgatunk egyedül, vagy otthon ücsörgünk egy könyv mellett, mert éppen ahhoz volt kedvünk.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/bkgff_final10_003_bkgff_final10_008_img_7368.jpg" alt="bkgff_final10_003_bkgff_final10_008_img_7368.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><small>Fotó: Nagy Márton (<a href="https://www.facebook.com/martonnphoto/?fref=ts" target="_blank">Marton Nagy Photo</a>)</small></p>
<p>Pedig arra az örömre is összpontosíthatnánk, amit az egyedüllét és a közösségi felületektől való ideiglenes megválás jelent. Amikor nem érdekel, hogy másokkal éppen mi történik, és mi sem érzünk kényszert arra, hogy másokat tájékoztassunk a tevékenységeinkről. Néha tudatosan felmenthetjük magunkat az üzenőfalról hömpölygő társas nyomás alól, és a fojtogató FOMO helyett nyugodt szívvel választhatjuk annak ellentétét, a JOMO-t.</p>
<h3><strong><span style="color: #000000;">A FOMO (Fear of Missing Out) markában</span></strong></h3>
<p><br />A FOMO-ról korábban már írtam itt a <a href="http://soulbook.blog.hu/2015/02/02/felelem_szorongas_media_fomo" target="_blank">blogon</a>, nyilatkoztam a <a href="http://eduline.hu/felsooktatas/2015/12/31/fomo_szindroma_betegseg_facebook_twitter_D56I6D" target="_blank">HVG Campus Plusz 2015</a> kiadványának,<em> </em>illetve Tari Annamáriával együtt igyekeztünk tisztázni a fogalmat <a href="https://issuu.com/gergonagy/docs/nlp_1601_fomo" target="_blank">a Nők Lapja Psziché márciusi számában</a>. A híres oxfordi angolszótár (Oxford English Dictionary) online változatába 2013-ban bekerült <a href="http://www.oxforddictionaries.com/definition/english/fomo" target="_blank">betűszó</a> röviden az attól való szorongást takarja, hogy kimaradunk valamilyen érdekes, izgalmas társas eseményből, amiben mások részt vesznek. Ez pedig ma leginkább a közösségi oldalakon derülhet ki az ismerősök tevékenységének a követése közben.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/inconnu_fest_3-1024x819.jpg" alt="inconnu_fest_3-1024x819.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><small><span>Illusztráció: </span><a href="http://inconnumag.com/the-fear-of-missing-out-or-why-i-hate-music-festivals/" target="_blank">inconnu (by Ilenia Madelaire)</a></small></p>
<p>Az érzés összefügg az aggodalommal, hogy netán rossz döntést hoztunk arról, hogy hogyan töltsük el az időnket. Fontos tehát kiemelni a döntéshozatal és a megbánás szerepét. Azért is érdemes ezt megtenni, mert a FOMO születésének eredetileg semmi köze nem volt a közösségi oldalakhoz.</p>
<p>Egy fogyasztói viselkedéssel és marketinggel foglalkozó szakember, <a href="http://www.danherman.com/The-Fear-of-Missing-Out-(FOMO)-by-Dan-Herman.html" target="_blank">Dan Herman</a> figyelte meg először 1996-ban (tehát jó pár évvel a Facebooknak és társainak a megjelenése és térnyerése előtt), majd 2000-ben írt róla egy <a href="http://www.palgrave-journals.com/bm/journal/v7/n5/abs/bm200023a.html" target="_blank">tanulmányban</a>. A fogyasztók körében végzett fókuszcsoportos kutatások és mélyinterjúk során sok alany számolt be arról a félelméről, hogy mivel nem képesek élni az összes rendelkezésükre álló választási lehetőséggel, lemaradnak arról az örömről, amit azok kihasználása esetleg nyújtana. Vagyis egy döntést követően inkább arra koncentrálják a figyelmüket, amiről lemaradtak, nem pedig arra, amit döntésük eredményeként szereztek.<br /><br />Herman ezután kezdte el kutatni a <a href="http://fomofearofmissingout.com/fomo" target="_blank">FOMO-t</a>, mint társadalmi, kulturális jelenséget, amit szerinte a fejlett országok lakóinak 70 százaléka megtapasztal élete során, és amit ő elsősorban a márkahűség csökkenésében tartott központi jelentőségűnek. Az általa leírt félelemérzetet egyébként számos reklám és marketingkampány igyekszik tudatosan meglovagolni, mikor döntéseink későbbi megbánásának a lehetőségével ijesztget minket.</p>
<h3><span style="color: #000000;"><strong>A felszabadító JOMO (Joy of Missing Out)</strong><br /><br /></span></h3>
<p>Egyrészt tehát ismerőseink aktivitásának hála a közösségi oldalakon gazdagon sorjáznak a rendelkezésre álló társas programok, események. Másrészt el kell döntenünk, hogy mi mivel töltsük az időnket. Az egyedüllétet választjuk, vagy mások társaságát? Ezt a bulit választjuk, vagy egy másikat? Esetleg inkább egy koncertet? Mi van, ha később megbánjuk, hogy azt választottuk? És bumm, megérkezett a FOMO!!!</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/450_136283703366.jpg" alt="450_136283703366.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><small>Fotó: <a href="http://www.biokineticspt.com/blog/uncategorized/find-yourself-suffering-from-a-bad-case-of-fomo.html" target="_blank">Biokinetic</a></small><span> </span></p>
<p>Egy Anil Dash nevű blogger, vállalkozó a fia születése után egy időre visszafogta online és offline aktivitását, és felfedezte, hogy ezt ő mennyire élvezi. Egyáltalán nem érezte, hogy bármiből is kimaradna. Ő írt először a blogján 2012-ben a <a href="http://anildash.com/2012/07/jomo.html" target="_blank">JOMO-ról</a>, ami a FOMO-val ellentétben egyelőre még egy szótárban se szerepel.</p>
<p>A JOMO az, amikor egyszerűen csak tudatosan élvezzük azt tevékenységet, amihez az adott pillanatban és az adott helyen kedvünk van, mások (többek között a közösségi oldalakon közvetített) tevékenységétől függetlenül. Amikor belemerülünk egy jó könyvbe, sétálunk a vízparton, megfürdetjük a gyereket, elterülünk a heverőn egy tál popcornnal, megnézünk egy filmet, miközben nem érdekel, hogy mások éppen hol, és mivel töltik az idejüket.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/21671652263_311172efe2_z.jpg" alt="21671652263_311172efe2_z.jpg" class="imgnotext" /><small>Fotó: flickr/<a href="https://www.flickr.com/photos/lorenkerns/21671652263/in/photolist-z23TbX-4jAzNi-f9RLSY-m6L6Rg-8PPonW-8gMQMk-ntdosA-a4UKR5-gTEU6B-fkTh5o-DfLxna-khWBtp-scbLbQ-ngFsSD-8SHF2d-ijHLbU-6fmg8j-Du9WN-kGdjL-cNFVwd-pCnsYF-8NrDQS-7E8Pjh-8co66Q-9Jqvxn-7aWEfX-4ScVAz-bRJSe2-aY7QBH-6GfWtQ-4Lnz7G-pyAxEj-56gQ16-duFvr-bvXaBT-7uGZof-88LFB6-6odHvG-56gPEK-5SFAXZ-89LLw4-5HNond-dgqs1j-55EYWU-gqJ628-eBmZXM-di4YdJ-di519T-4VXY5c-9MaH1T" target="_blank">Loren Kerns</a></small></p>
<p>A FOMO szorongása részben az önbizalom hiányáról szól. Életünknek egy olyan oldalát igyekszünk megmutatni, ami irigylésre méltó. Ezzel együtt meg akarunk felelni az elvárásoknak, tartozni akarunk valahová, és nem az motivál minket, hogy felfedezzük, kik is vagyunk valójában.</p>
<p>A JOMO ezzel szemben a kikapcsol(ód)ást, a magabiztosságot, az autonómiát, a világhoz való közvetlen, és nem képernyőn keresztül történő kapcsolódást jelenti. Az egyedüllét (nem a magány!) élvezetét távol az e-mailektől, SMS-ektől, a közösségi felületektől. Gyakran, miközben a közösségi oldalaktól várjuk, hogy lekössenek minket, és elismerést szerezzünk rajtuk keresztül, olyan offline élményekből maradunk ki, amik megteremthetnék az igazi kapcsolatot saját magunkkal és másokkal.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/4693764031_4517a274e5_z.jpg" alt="4693764031_4517a274e5_z.jpg" class="imgnotext" /><small>Fotó: flickr/<a href="https://www.flickr.com/photos/vasile23/4693764031/in/photolist-89LLw4-5HNond-dgqs1j-55EYWU-gqJ628-eBmZXM-di4YdJ-di519T-4VXY5c-9MaH1T-oCKeV6-9HwHzR-7uH3wN-qhyQES-56gUt4-8z2kuF-dvMYwS-ocFY4d-7RA7K2-34MYZa-2SsCzV-dCKwZv-56m2nd-fwSPmr-9GLg9C-iEKiu-b2dMoT-6ax7Vn-56kYwo-devDD-de7xWu-dXrsme-enhDDK-bfsCYH-fi71ik-kQiJpu-bN4Bj-qwo8Kn-5yi2X-8cjKsF-7jEunc-9eyMV7-pC8XD5-4RgSZZ-heukc9-bN4wv-8BBWyA-ousEKj-qhHfe8-8rVog3" target="_blank">Vasile Cotovanu</a></small></p>
<p>Nem csak a Facebooktól távol eltöltött idő a fontos, hanem az is, hogy tudatosan élvezni tudjuk azokat a alkalmakat, mikor egyedül vagyunk, és nem foglalkoztat minket, hogy mások hol és mit csinálnak éppen. Az egyedül eltöltött pillanatok, az álmodozás, de még az unatkozás is számos kutatás szerint <a href="http://www.bps.org.uk/news/boredom-work-can-make-us-more-creative" target="_blank">kreatív ötletek születéséhez</a>, <a href="http://www.mdpi.com/2076-328X/3/3/459" target="_blank">új célok kitűzéséhez</a> vezethet. </p>
<div align="center">
<table width="412" height="195" align="center" style="height: 195px;">
<tbody>
<tr>
<td style="text-align: center;"><strong>FOMO</strong></td>
<td style="text-align: center;"><strong>JOMO</strong></td>
</tr>
<tr>
<td style="text-align: center;">bekapcsolt állapotban</td>
<td style="text-align: center;">kikapcsolt állapotban</td>
</tr>
<tr>
<td style="text-align: center;">négy fal között</td>
<td style="text-align: center;">szabadban</td>
</tr>
<tr>
<td style="text-align: center;">mások ítéletére támaszkodó</td>
<td style="text-align: center;">magabiztos</td>
</tr>
<tr>
<td style="text-align: center;">függő</td>
<td style="text-align: center;">független</td>
</tr>
<tr>
<td style="text-align: center;">online kapcsolati háló</td>
<td style="text-align: center;">offline kapcsolati háló</td>
</tr>
<tr>
<td style="text-align: center;">passzív</td>
<td style="text-align: center;">aktív</td>
</tr>
<tr>
<td style="text-align: center;">elképzelt</td>
<td style="text-align: center;">létező</td>
</tr>
<tr>
<td style="text-align: center;">zajos</td>
<td style="text-align: center;">békés</td>
</tr>
<tr>
<td style="text-align: center;">benyomást kelt</td>
<td style="text-align: center;">szemlélődik</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<p style="text-align: center;"> </p>
<h3><span style="color: #000000;"><strong>Hogyan növeljük a JOMO és csökkentsük a FOMO szintjét?<br /><br /></strong></span></h3>
<p>- Tudatosan éljük meg, és élvezzük azokat a pillanatokat, mikor éppen nincs a közelünkben számítógép vagy telefon!</p>
<p>- Rendszeresen töltsünk el kis időt egyedül! Üldögéljünk csendben valahol 10 percig, sétáljunk egyet, olvassunk könyvet a parkban!</p>
<p>- Iktassunk be internetmentes órákat a hétköznapokba (pl. lefekvés előtt és felkelés után), próbáljunk ki egy technológiamentes napot!</p>
<p>- Jelöljünk ki technológiamentes zónákat a lakásban, a munkahelyen!</p>
<p>- Ha számítógépen dolgozunk, lépjünk ki közben a közösségi oldalakról és az e-mail fiókunkból!</p>
<p>- Sportoljunk, fordítsunk időt olyan lazító tevékenységekre, mint a jóga vagy a meditáció!</p>
<p>- Az okostelefonokat és a közösségi oldalakat kezeljük a helyükön: Mi irányítsuk őket, és ne ők minket!</p>
<p><strong>Ha jól megy az angol, és kíváncsi vagy, hogy mi jellemzőbb rád, a JOMO vagy a FOMO, akkor töltsd ki a Buzzfeed tesztjét <a href="http://www.buzzfeed.com/robinedds/fomo-or-jomo#.ikxzB2dR0r" target="_blank">ITT</a>!</strong></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2016%2F04%2F22%2Fjomo_fomo_felelem_szorongas_orom_egyedullet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2016%2F04%2F22%2Fjomo_fomo_felelem_szorongas_orom_egyedullet%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2016%2F04%2F22%2Fjomo_fomo_felelem_szorongas_orom_egyedullet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Köszönj el a FOMO-tól, és élvezd a pillanatot!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2016/04/22/jomo_fomo_felelem_szorongas_orom_egyedullet#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/8586214" border="0" /></a><br /></p>
szorongás
félelem
egyedüllét
mindfulness
pozitív_pszichológia
FOMO
társas_összehasonlítás
JOMO
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soulbook/image/bkgff_final10_003_bkgff_final10_008_img_7368.jpg
https://soulbook.blog.hu/2015/11/12/facebook_erzelmek_kutatas_hangulatjelek_lajkgomb
Érzelemkutatás és új lájkgombok a Facebookon
2015-11-12T13:49:24+01:00
2015-11-12T13:49:24+01:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p>Egyszerű felhasználóként nem is gondolnánk, hogy a közösségi oldal egy-egy új funkciójának a bevezetését nem csupán informatikai, mérnöki vagy grafikusi munka, de komoly társadalomtudományi előkészítés is megelőzi. Rendszeresen hívnak össze társadalomtudósokat, kutatócsoportot működtetnek annak érdekében, hogy az emberi viselkedés sajátosságairól minél több információval rendelkezzenek, kutatásokat végezzenek, és támogassák a fejlesztők munkáját.</p>
<p>Például így kerül több empátia a zavaró tartalmakat bejelentő rendszer szövegeibe és működésébe, így kerülnek az emberi érzelmeket jobban visszaadó animált emotikonok a matricák közé, és így születik az újfajta lájkgombok ötlete, melyek segítségével az eddigieknél várhatóan változatosabb módon jelezhetjük majd érzelmi reakcióinkat a megosztott tartalmakkal kapcsolatban. Persze a közösségi oldal sokat profitálhat abból, ha az adataikon és szokásaikon túl a felhasználók érzelmeibe is bepillantást tud adni a hirdetőknek, lehetővé téve, hogy érzelmi statisztikák alapján célozzanak a hirdetéseikkel.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/20151009_850_reactions_facebook.jpg" alt="20151009_850_reactions_facebook.jpg" class="imgnotext" /></p>
<h3><strong><span style="color: #000000;">Együttérzéskutató Nap és Csoport a Facebooknál</span></strong></h3>
<p> <br />A Facebooknál 2011 decemberében rendezték meg első alkalommal az úgynevezett <a href="http://www.psmag.com/nature-and-technology/friends-benefits-facebook-sociologists-social-media-74781" target="_blank">Együttérzéskutató Nap</a>ot (Compassion Research Day) a cég mérnökeinek, számos pszichológusnak, szociológusnak, idegtudománnyal foglalkozó tudósnak, designernek, adatelemzőnek és piackutatónak a részvételével. Az eseményt követően pedig létrejött az <a href="https://www.facebook.com/compassion" target="_blank">Együttérzéskutató Csoport</a> (Compassion Research Group) az egyik vezető mérnök, Arturo Bejar irányításával. A csoport egyik vezéralakja nem más lett, mint az Agymanók szakértője, a kaliforniai Berkeley Egyetem pszichológia professzora, <a href="http://psychology.berkeley.edu/people/dacher-keltner" target="_blank">Dacher Keltner</a>, aki ma is tanácsadója a Facebooknak, sőt a Google-nek is besegít olykor. Tanácsadói és oktatói tevékenysége mellett ő a pozitív pszichológia irányzatához köthető <a href="http://greatergood.berkeley.edu/" target="_blank">Greater Good Science Center</a> egyik vezetője, kutatásaiban elsősorban az emberi jóság gyökereit igyekszik feltárni, különös tekintettel az együttérzésre, a csodálatra, a szeretetre és a szépségre, illetve hogy mindezeket hogyan közvetítjük a nyelv, a gesztusok és az érintések segítségével.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/10530888_1016542618375885_2007995349269127742_n.png" alt="10530888_1016542618375885_2007995349269127742_n.png" class="imgnotext open-in-modal" width="171" height="171" /><small>Illusztráció: <a href="https://www.facebook.com/compassion/photos/a.1016540631709417.1073741825.1016539838376163/1016542618375885/?type=3&theater" target="_blank">Facebook</a></small></p>
<p>Az első facebookos összejövetel <a href="http://greatergood.berkeley.edu/article/item/can_science_make_facebook_more_compassionate" target="_blank">apropója</a> az volt, hogy a közösségi oldalon rengeteg olyan fotót jelentettek a felhasználók, melyeket a saját ismerőseik töltöttek fel róluk, nem ütköztek az oldal szabályzatába (mint pl. a meztelenség, a gyűlöletbeszéd, az erőszak vagy a zaklatás), csak egyszerűen nem tetszettek nekik, például mert rosszul néztek ki rajtuk. Sokan ilyenkor is a megadott lehetőségek közül választottak, mondjuk meztelenségként vagy gyűlöletbeszédként a Facebooknak jelentették a képet, és nem közvetlenül az ismerősüket kérték meg, hogy vegye le azt. Felmerült az igény, hogy kutatásokon keresztül jobban megértsék az oldalon zajló társas interakciókat (vagy épp pont azok hiányát), és az eredményeket hasznosítsák a felhasználói visszajelzések fejlesztése során. Mindezt úgy, hogy a felhasználók közti kommunikációban az érzelmek megértésének a lehetősége és az együttérzés kifejezése nagyobb teret kapjon.</p>
<p>Úgy alakították át a bejelentések rendszerét, hogy konfliktus esetén elsősorban a felhasználók egymás közötti érintkezését ösztönözzék, hogy a Facebooknak ne kelljen minden ilyen esetben döntőbíróként fellépnie, különösen akkor, ha az érintettek egymás ismerősei. Akárcsak egy jogi eljárás során, mikor először egy úgynevezett mediátor bevonásával próbálják rendezni a felek egymás között a konfliktusaikat.</p>
<p>A "social reporting" rendszere a kommunikáció ösztönzésén keresztül tehát a feszültségek enyhítésének a céljával jött létre. A zaklatási eseteknél például hozzájárulhat, hogy a zaklatók szembesüljenek tettük következményeivel, annak az érzelmi állapotával, akit megbántottak a felületen. (Pl. a rendszer arra ösztönzi a felhasználót, hogy üzenetben jelezze érzéseit a bántó tartalommal kapcsolatban). Ugyanígy építették a rendszerbe a bocsánatkérés elemeit is azért, hogy lehetőség legyen a felelősség vállalására és a bocsánatkérésre a konfliktus rendezése érdekében. Az átalakítások eredményeképpen végül a problémás esetekkel kapcsolatban megháromszorozódott a felhasználók kapcsolatfelvételeinek a száma, 85 százalékban levették a felhasználók a másikat zavaró tartalmat vagy reagáltak a visszajelzésre.</p>
<p>Körülbelül 10-12 munkatárs dolgozik naponta a Facebooknál hasonló fejlesztéseken. A problémás tartalmak, sértő fotók, zaklatási esetek bejelentési rendszerén túlmenően olyanokon, mint az öngyilkossági szándékra utaló jelek bejelentésének a rendszere, illetve a hangulatjelek, matricák tervezése, tesztelése. A cél, hogy a felhasználók minél jobban kifejezhessék érzelmeiket a Facebookon, hogy a kommunikáció minél humánusabb formáit ösztönözzék.</p>
<p><span>Idén februárban</span><span> egyébként már az <a href="https://www.facebook.com/events/758398997575624/" target="_blank">ötödik</a></span><span><a href="https://www.facebook.com/events/758398997575624/" target="_blank"> Együttérzéskutató Nap</a>ot tartották a kaliforniai főhadiszálláson, olyan kérdésekkel a napirenden, mint az öngyilkossági szándékra utaló tartalmak, a gyűlöletbeszéd azonosítása és kezelése, az együttérzést közvetítő kommunikáció, a gyász megjelenése, a konfliktuskezelés és az érzelmi intelligencia fejlesztésének a támogatása elsősorban a tinédzsereknél.</span></p>
<h3><strong><span style="color: #000000;"> A Finch nevű matricakészlet és Darwin pintyei</span></strong></h3>
<p> <br />Az internet közege mindig is érzelemhiányos volt, különösen kezdetben. Az online társas érzelemkifejezéseket vizsgáló legelső kutatások azt mutatták, hogy az interneten mindannyian hűvösebbnek, feladatorientáltabbnak és lobbanékonyabbnak tűnünk, mint amilyenek valójában vagyunk. Az érzelmek észlelése során nem támaszkodhatunk olyan jelekre, mint a beszélgetőtárs gesztusai vagy arckifejezései, ami nagyon sok félreértésre ad okot. Így az érzelmek közvetítésének oroszlánrésze a puszta szövegen túl a hangulatjelekre hárult, amiket a közösségi oldalakon is gazdagon használunk.</p>
<p>A Facebooknál az <span>Együttérzéskutató Csoport feladata lett, hogy új, az érzelmeket pontosabban kifejező hangulatjeleket, üzenetekbe, hozzászólásokba illeszthető "matricákat" találjanak ki, és ezzel együtt még több érzelmet vigyenek az emotikonokba a kommunikáció ösztönzése érdekében. Dacher Keltner és munkatársa, <a href="http://paulpiff.wix.com/paulpiff" target="_blank">Paul Piff</a> egészen Darwin elméletéig <a href="http://www.radiolab.org/story/darwins-stickers/" target="_blank">nyúlt vissza</a>, mely az arckifejezéseken keresztül megfigyelhető érzelmek univerzalitásáról szól. Darwinnak köszönhető a matricakészlet "Finch", vagyis "Pinty" elnevezése is, mivel Charles Darwin őket figyelte meg Galápagos szigetén, és ez inspirálta híres evolúciós elméletének a megírására. </span></p>
<p style="text-align: center;"><span><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/9325716688_5ff3ddb480_z.jpg" alt="9325716688_5ff3ddb480_z.jpg" class="imgnotext" width="445" height="295" /></span><small><span><strong>Galápagosi- vagy Darwin-pinty</strong><br />Fotó: <a href="https://www.flickr.com/photos/krawczuk/9325716688/in/photolist-fd5JEL-fd5Kgf-fe2cZq-fcQruR-fcQih6-7jr7v2-8jG57D-8RujuK-w6A2Av-AMgVAm-5mhs4y-349SeW-9PGC5R-7sFSUU-e292kq-aaooCy-a9foVJ-a9cz5t-a9fnjA-a9foBd-7rCPMv-7rCPkF-7rCQor-x3ZT2g-dXcZ36-9Gyd1R-9Groqy-rskoYz-9GALJE-dXiExw-dXiELd-75zTPg-75DLfC-cGndeL-cGmLvo-7UX6GJ-7rDdRp-7rCLXD-7rGV4d-7rCJLk-7rHbD9-7rCZAz-7rGWmE-7rGXCA-kJVKNf-co44au-a7xkBn-aW5yy6-xbjMgn-7fR4cH" target="_blank">Flickr/Paul Krawczuk</a></span></small></p>
<p><span>Az Agymanók című Pixar-mozi tudományos hátteréről szóló előző <a href="http://soulbook.blog.hu/2015/07/03/agymanok_fel_pixar_pszichologia" target="_blank">blogbejegyzés</a>ben már feltűnt Charles Darwin, Paul Ekman és Dacher Keltner neve. Darwin 1872-es könyvében (Az érzelmek kifejeződése az embernél és állatoknál) több mint 50 univerzális, evolúciós eredetű érzelmet azonosított. Az ő munkájából kiindulva határozott meg Paul Ekman később 6 alapvető érzelmet (öröm, bánat, harag, meglepődés, félelem és undor), melyek a meglepődés kivételével az Agymanók főhősei között is megjelentek. A film egyik tudományos tanácsadója is maga Paul Ekman volt, akárcsak Dacher Keltner, aki korábban Ekmannál írta posztdoktori munkáját.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/letoltes.jpg" alt="letoltes.jpg" class="imgnotext" width="559" height="275" /></span><small><span>Fotó: <a href="http://blog.esterling.co.uk/2013/05/17/fun-for-friday-meet-finch-the-new-face-of-facebook/" target="_blank">eSterling</a></span></small></p>
<p>A Darwin által leírt érzelmek alapján az Agymanók készítésénél szintén közreműködő <a href="http://mattjonezanimation.blogspot.hu/" target="_blank">Matt Jones</a>, a Pixar munkatársa rajzolta meg a Facebooknak az első, 51 darabból álló vázlatot, amit az Egyesült Államokban és Kínában teszteltek. Az 51-ből 42 érzelem volt az, amit általában tényleg mindenhol felismertek az arcról. A kínaiak elsősorban a negatív, az amerikaiak a pozitív érzelmek azonosításában bizonyultak jobbnak. A tesztek után született meg a Facebooknál a ma is használt 16 darabos animált "érzelemkészlet", a Finch.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/facebook-finch-stickers.png" alt="facebook-finch-stickers.png" class="imgnotext" width="396" height="517" /></p>
<p>Ha viszont a felhasználók már buzgón osztogatják ezeket az izgő-mozgó érzelmeket, akkor a Facebookon semmi akadálya annak, hogy statisztikailag bepillanthassunk a közösségi oldal "lakóinak" érzelmi életébe, elemezhessük a világ országaiban tapasztalható érzelmi hullámzásokat. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeiről <a href="http://www.spspblog.org/expressing-anger-and-altruism-on-facebook/" target="_blank">számolt be</a> az idei év elején Dacher Keltner a Személyiség- és Szociálpszichológiai Társaság évente megrendezésre kerülő konferenciáján, a kaliforniai Long Beachen.</p>
<p>A Pinty-csomag hangulatjeleivel végzett kutatások azt mutatták, hogy a rajtuk tükröződő érzelmek jól felismerhetők a világ számos táján. Minél jobban azonosíthatóak egy országban, annál gyakrabban használják ott az adott emotikont. Azokon a helyeken pedig, ahol az élettel való elégedettség szintje magasabb, és hosszabb a várható élettartam, az emotikonok használata különösen nagy változatosságot mutat.</p>
<p>A mediterrán országok kedvelik a legjobban őket. Az USA-ban szomorúbbak a hangulatjelek, és kevesebb együttérzést fejeznek ki, mint Kanadában, viszont az amerikaiak nagyon sok bámulatot, csodálatot közvetítenek. (Ez utóbbi érzelem közlésének a gyakorisága összefüggést mutat például azzal, hogy az adott országban mekkora összeget fordítanak jótékony célokra.) Olaszországban, Dél-Afrikában, Oroszországban és Brazíliában nagyon sok szerelmet, szeretetet kifejező ("Love") matricát használnak. A kifejezéstelen "pléhpofa" használata pedig Észak-Afrikában és a Közel-Keleten elég gyakori.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/love-finch-map.jpg" alt="love-finch-map.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A legnépszerűbb, szívecskés "Love" emotikon használatának gyakorisága a Föld országaiban<br /></small></strong><small>Térkép: <a href="http://greatergood.berkeley.edu/article/item/where_love_facebook" target="_blank">Greater Good</a></small></p>
<h3><strong><span style="color: #000000;">Felfokozott érzelmek: az új lájkgombok eljövetele</span></strong></h3>
<p> <br />Az emotikonoktól látszólag nem választja el túl sok minden az október eleje óta tesztelés alatt álló vadonatúj lájkgombokat, melyekkel a Facebook célja, hogy még könnyebben lehetővé tegye az empátia és az együttérzés áramlását a felhasználók körében. Fontos szempont volt, hogy a mobilos felhasználók számára a lehető legkönnyebbé váljon az érzelmi reakciók közvetítése, ami így egyetlen gombnyomással megoldható. A jól ismert lájkgomb így várhatóan <a href="http://www.wired.com/2015/10/facebook-reactions-design/#slide-2" target="_blank">kiegészül</a> majd 5 új gombbal (Reactions): “Love”, “Haha,” “Yay (Örül)” “Wow,” “Sad (Szomorú)” és “Angry (Mérges)”. A 6 alapérzelemből tehát a öröm, a bánat, a harag, a meglepődés helyet kapott a gombok között. Kimaradt az Agymanókban szereplő undor és a félelem, viszont megjelenik a szív ("Love") és a nevető arc ("Haha") ikonja. </p>
<p>Az összesen hat ikont az Adam Mosseri vezetésével működő, hírfolyamért felelős mérnökcsoport szociológusokkal konzultálva, a Facebook-felhasználók oldalhasználati szokásait figyelembe véve <a href="http://www.bloomberg.com/news/articles/2015-10-08/the-science-behind-facebook-s-new-emoji" target="_blank">választotta ki</a>. Kategorizálták mindazokat az emotikonokat, matricákat és kulcsszavakat, amiket az emberek a bejegyzéseikben, hozzászólásaikban általában használnak, majd elemezték az így kapott adatokat, hogy kiderüljön, milyen visszajelzések a legnépszerűbbek. Ismét kiderült, hogy a felhasználók rengeteg szívet ("Love"), továbbá nevető arcot továbbítanak egymásnak. Ez utóbbit valójában két ikon is képviseli a gombok között, a "Haha" és a "Yay". A diszlájk gomb bevezetését azért vetették el, mert tartottak tőle, hogy az túlzott negativitást gerjesztene az oldalon. (Erre mondjuk a harag kifejezése a mérges arccal szintén lehetőséget ad.) </p>
<div id="fb-root"></div>
<p style="text-align: center;">
<script>// <![CDATA[
(function(d, s, id) { var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0]; if (d.getElementById(id)) return; js = d.createElement(s); js.id = id; js.src = "//connect.facebook.net/en_GB/sdk.js#xfbml=1&version=v2.3"; fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs);}(document, 'script', 'facebook-jssdk'));
// ]]></script>
</p>
<div class="fb-video" data-allowfullscreen="1" data-href="/chris.cox/videos/vb.213466/10101920404101583/?type=3">
<div class="fb-xfbml-parse-ignore"></div>
</div>
<p> </p>
<p>A jelenleg spanyol és ír felhasználók körében tesztelt gombok végleges sorsa valószínűleg további tesztek eredményétől függ majd. (Időközben a szív ikonja a Twitternek is <a href="http://mashable.com/2015/11/10/twitter-hearts-are-popular/#z4gwWuwoXOqT" target="_blank">megtetszett</a>, és az eddigi kedvenc bejegyzéseket jelölő csillagjait le is cserélte szívekre, ami után 6 százalékkal nőtt a kedvelések száma a közösségi oldalon. Ez persze egyelőre az újdonságfaktor számlájára is írható.)</p>
<h3><strong><span style="color: #000000;">Kockázatok és mellékhatások</span></strong></h3>
<p> <br />A megosztott tartalmakra adható lehetséges érzelmi reakciók palettájának a kiszélesítése teljesen elfogadható, többen már rég felismerték az ebben rejlő lehetőségeket (pl. <a href="https://path.com" target="_blank">Path</a>, <a href="http://www.buzzfeed.com/tools/mobile-ios" target="_blank">Buzzfeed</a>). A lájk eddigi egyeduralma csak növelte azt a pozitív irányú hangulati torzítást, amit az oldalon megosztott tartalmak egyébként is létrehoznak. A torzítás persze még maradni fog attól, hogy bevezetik a zömében szintén pozitív új lájkgombokat.</p>
<p>A Facebook elemi érdeke, hogy egy biztonságos és kellemes hely legyen, és az is maradjon, ahol minél több időt akarunk eltölteni. De melyik üzletnek, bevásárlóközpontnak vagy étteremnek nem ez manapság az egyik legfőbb törekvése. A fogyasztói társadalom egyéb színterein is egyre inkább az érzelmeink kerülnek terítékre, miért épp a Facebook ne lenne ez alól kivétel. Az új lájkgombok az eddigi megoldáshoz képest egy emberibb, érzelemdúsabb online kommunikáció lehetőségének az érzetét kelthetik, de valójában ahhoz hasonlóan lebutítják érzelmeink kifejezésének egyébként igen gazdag tárházát. Közben pedig tisztában kell lennünk azzal is, hogy az adatainkon, a szokásainkon, az érdeklődési körünkön túl immár az érzelmeinket is átengedjük felhasználásra, és ez korántsem csak a közösségi oldalakon történik így.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2015%2F11%2F12%2Ffacebook_erzelmek_kutatas_hangulatjelek_lajkgomb%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2015%2F11%2F12%2Ffacebook_erzelmek_kutatas_hangulatjelek_lajkgomb%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2015%2F11%2F12%2Ffacebook_erzelmek_kutatas_hangulatjelek_lajkgomb%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Érzelemkutatás és új lájkgombok a Facebookon"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2015/11/12/facebook_erzelmek_kutatas_hangulatjelek_lajkgomb#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/8047032" border="0" /></a><br /></p>
facebook
érzelmek
hangulatjelek
lájk
emotikonok
reactions
Pixar
Darwin
Ekman
Agymanók
Keltner
emojik
lájkgombok
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soulbook/image/20151009_850_reactions_facebook.jpg
https://soulbook.blog.hu/2015/07/03/agymanok_fel_pixar_pszichologia
Pszichológiai ismeretterjesztés Pixar-módra
2015-07-03T16:49:47+02:00
2015-07-03T16:49:47+02:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p><strong>A Pixar Stúdió Pete Docter rendezte animációs filmjeiben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a történetek ne csak szórakoztassanak, hanem a hétköznapok során akár felnőttként is hasznosítható, hiteles pszichológiai tudást közvetítsenek, hozzájáruljanak önmagunk és mások gondolkodásának, érzelmeinek, viselkedésének pontosabb megértéséhez. Már a Fel! (Up) is incselkedett a pozitív pszichológia irányzatának néhány alapgondolatával, de a nemrég bemutatott Agymanók (Inside Out) a tudományos alaposságnak már egy ritka magas szintjét üti meg. A rajzfilm készítésénél az emberi érzelmek tanulmányozásának igazi nagyágyúi bábáskodtak tudományos tanácsadóként. </strong></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/g1.jpg" alt="g1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="462" height="462" /><strong><small>A hat alapérzelem közül a történetben öt szerepel: a düh, az undor, az öröm, a félelem és a bánat</small></strong></p>
<p>A Toy Storyban forgatókönyvíróként közreműködő 46 éves Pete Docter első rendezése, a Szörny Rt. még elsősorban szórakoztatni akart, viszonylag egyszerű lélektani háttérrel rendelkezett. A gyerekek félelmei és a rémálmok ijesztő világa a szokásostól eltérő megvilágításba kerülhet, ha az álombeli szörnyekre nem (csak) gonosz lényekként, hanem gondoskodó vagy mókás fickókként tudunk tekinteni. A rajzfilm alapja lényegében az a gondolatkísérlet, hogy mi van, ha az ágy alatt, az ajtó mögött bujkáló rémek nem feltétlenül gonoszak. </p>
<blockquote>
<p>Mindig ügyetlennek és félénknek éreztem magam, ezért visszahúzódtam a saját kis világomba ... Részben emiatt vonzódom az animációhoz. Egyszerűbb volt rajzolni valamit, ami kifejezte az érzéseimet, mint hangosan kimondani azokat. (Pete Docter, <a href="http://www.nytimes.com/2015/05/24/movies/inside-out-pixars-new-movie-from-pete-docter-goes-inside-the-mind.html" target="_blank">NYT</a>) </p>
</blockquote>
<h3><span style="color: #000000;"><strong>Fel! (Up)<br /><br /></strong></span></h3>
<p>A Fel! ennél vaskosabb pszichológiai töltettel rendelkezik. A főszereplő egy 78 éves lufiárus, Carl Fredricksen, aki még gyerekkorában barátkozik össze Ellievel, későbbi szerelmével és feleségével. Életük számos nagyszerű élményen és szomorú pillanaton vezet keresztül, mígnem Ellie egy betegség következtében meghal.</p>
<p>Carl ettől kezdve magányosan, visszahúzódva éli mindennapjait a régimódi családi házban, az akkor épülő modern lakótelep kellős közepén. A szomszéd telkeket már sorra felvásárolták, de az öreg nem tágít, mert ragaszkodik a helyhez, az emlékeihez, ahhoz a fotóhoz, melyet nézegetve mindig arról álmodoztak a nejével, hogy valamikor majd elutaznak a világ legnagyobb vízeséséhez (Paradise Falls). Egyszer aztán mégis fogja magát, léggömböket szerel a házára, és azzal együtt repül Dél-Amerika felé megkeresni a vízesést, megvalósítani közös álmukat.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/004.jpg" alt="004.jpg" class="imgnotext" width="466" height="272" /></p>
<p>Potyautasként válik útitársává a nyolcéves kiscserkész, a kissé buzgómócsing, az öreget kezdetben inkább csak bosszantó Russel, akinek nemrég váltak el a szülei. Különösen édesapja hiányától szenved, miközben azon dolgozik, hogy küldetését teljesítse cserkészként, vagyis segítsen egy idős embernek, és megszerezze az ezért járó elismerést. Végül szerencsésen megérkeznek a vízeséshez, ahol egy beszélő kutyával és egy madárral egészül ki a csapat, majd jönnek a rajzfilmekben megszokott kalandok, a küzdelmek a fő gonosz karakterrel. Az öregnek eközben választania kell, hogy <span>elhunyt feleségének emlékéhez, közös álmukhoz ragaszkodik </span>továbbra is görcsösen, vagy újdonsült barátaival tart, és megpróbál örömet találni életének hátralevő részében.</p>
<p style="text-align: center;"> <iframe width="480" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/VbFNAql2mi0" frameborder="0" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p>A kapcsolatok fontosságának, a kötődés és a társas támogatás jelentőségének a hangsúlyozása a <span style="color: #333399;"><strong>pozitív pszichológia</strong></span> irányzatának egyik központi törekvése, akárcsak az életünknek értelmet adó célok keresése, a jövőkép, és a megvalósításra irányuló aktivitás ösztönzése. A rajzfilm főhőse kiválóan példázza, hogy álmainkat soha nem késő valóra váltani.</p>
<p><a href="http://sonjalyubomirsky.com/" target="_blank">Sonja Lyubomirsky</a>, a Kaliforniai Egyetem (Riverside) pszichológia professzora ír arról <a href="http://ursuslibris.hu/hogyan-legyunk/" target="_blank">Hogyan legyünk boldogok?</a> című könyvében, hogy az akaratunktól függő "szándékos cselekedetek" nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elégedettebbé váljunk az életünkkel. Mi magunk választhatjuk a kreativitást, az örömteli tevékenységekben való részvételt, az olyan értelmes cselekvést, mely jövőképünknek, értékeinknek, elhatározásainknak megfelel, és összeköt minket hozzánk hasonló értékeket valló, hasonlóan gondolkodó emberekkel. Ez persze nem megy mindig könnyen, de megtanulhatjuk, hogyan törekedjünk rá, hogyan vállaljunk kockázatot, működjünk együtt másokkal álmaink megvalósításáért.</p>
<p>A hősies cselekedetek szintén hozzájárulnak személyes jól-létünk növeléséhez, csak meg kell tanulnunk észrevenni azokat a helyzeteket, ahol segíthetünk másoknak. (A híres szociálpszichológus <a href="http://www.zimbardo.com/" target="_blank">Philip Zimbardo</a> <a href="http://heroicimagination.org/" target="_blank">Heroic Imagination Project</a> -je, illetve annak magyar képviselője, a <a href="http://www.hosoktere.org/" target="_blank">Hősök Tere</a> pont ezt a tudást kívánja <a href="http://www.hosoktere.org/#!trening/c1qka" target="_blank">tréningek</a>en keresztül átadni).</p>
<h3><span style="color: #000000;"><strong>Agymanók (Inside Out)<br /><br /></strong></span></h3>
<p>Az emberi elmét eddig nem sok rajzfilm választotta története színhelyéül. Az Agymanók egyik nem titkolt előképe egészen a II. világháború idejére (1943) nyúlik vissza, amikor a Disney egy mindössze 8 perces propaganda(rajz)filmet készített Értelem és érzelem (Reason and Emotion) címmel:</p>
<p style="text-align: center;"> <iframe width="480" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/nvp3zAPraF4" frameborder="0" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p>Elménk működését két karakter küzdelmeként ábrázolták. Az egyik karakter elméjében például egy precíz, öltönyös könyvelő volt hivatott megtestesíteni gondolkodásunk racionális, elemző, hosszú távú következményekkel is számoló oldalát, míg az érzelmek vezérelte működést egy ösztönlényként viselkedő, hedonisztikus, pillanatnyi vágyait kiélni akaró ősember képviselte.</p>
<p>Tehát lényegében <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Daniel_Kahneman" target="_blank">Daniel Kahneman</a> Nobel-díjat eredményező, <span style="color: #333399;"><strong>viselkedési közgazdaságtan</strong></span>t megalapozó munkássága, illetve <a href="https://www.hvgkonyvek.hu/gyors-es-lassu-gondolkodas" target="_blank">Gyors és lassú gondolkodás</a> című könyvének megjelenése előtt jó fél évszázaddal már megtörtént a gondolkodásunk működésében tapasztalható kettősség rajzfilmes ábrázolása, a<span> barlanglakó képében pedig ott az <span style="color: #333399;"><strong>evolúciós pszichológia</strong></span> alapgondolata is, hogy számos viselkedésünk eredetét legrégebbi őseinknél kell keresnünk.</span> A racionális és érzelmi alapon történő befolyásolás megkülönböztetésére, különösen az érzelmi manipuláció hatalmának a tudatosítására akkoriban különösen nagy szükség volt, és a témával számos, például a média lehetséges hatásait vizsgáló kutatás foglalkozott.</p>
<p>Az Agymanók viszont nem erre a kissé leegyszerűsített racionális-érzelmi kettősség bemutatására épül. Helyette az élvezhetőség és az érthetőség határát még nem túllépve láthatjuk mindazt, amit a tudomány mai állása szerint ismerünk az emberi elme működéséről, a gondolkodásról, az érzelmek, az emlékek vagy az álmok világáról.</p>
<p>A 11 éves Riley békésen éldegél Minnesotában a szüleivel, mikor megtudja, hogy édesapja új céget indít San Franciscóban. Vagyis költözniük kell. Az általában vidám kislányt ez a helyzet igencsak kizökkenti addigi érzelmi egyensúlyából, hisz el kell hagynia a megszokott környezetet, a házukat, a barátokat, a hokicsapatot. A fő hangsúly azonban nem is annyira a történéseken van, hanem azokon az érzelmeken, melyek mindeközben Riley-t vezérlik (Derű, Bánat, Harag, Majré, Undor). Ők mind a lány elméjében, a "fejhadiszálláson", egy vezérlőpult mögött dolgoznak azon, hogy átvezessék őt a mindennapok kihívásain. Állandó kölcsönhatásban vannak a lány cselekedeteivel, figyelemmel kísérik a küzdelmeit és sikereit, előhívják az emlékeit, őrzik az álmait és versengenek egymással az irányításért.</p>
<p>Miközben a lány próbálja megszokni új környezetét, az érzelmek központjában kitör a káosz, nézőként pedig megtudhatjuk, mi zajlik le valakinek a fejében, aki éppen egyik életszakaszból (gyerekkor) csöppen át egy másikba (tinédzserkor).</p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="640" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/s9CpeHhxLFE" frameborder="0" allowfullscreen=""></iframe> </p>
<p>A film címének magyar fordítása annyiban furcsa, hogy az alkotók <a href="http://www.npr.org/templates/transcript/transcript.php?storyId=413273007" target="_blank">sajtónyilatkozatai</a> alapján kifejezetten az volt a cél, hogy a érzelmek ne a szokásos mesebeli karakterekként, szörnyekként, robotokként vagy pici emberekként legyenek megszemélyesítve, hanem a érzelmek impulzivitását tükröző energialényekként. Ezt vizuálisan a színekkel, fényekkel, lángokkal, ragyogással, a figurák "bőrének" izgalmas ábrázolásával próbálták átadni. Az "Agymanók" ezzel szemben definiál, és ezt a törekvést teljesen elmossa. Az eredeti angol címben (Inside Out) talán emiatt sincs utalás a karakterekre.</p>
<p style="text-align: left;">Pedig a készítők különösen nagy hangsúlyt fektettek a tudományos pontosságra, idegtudósokkal, pszichológusokkal, pszichiáterekkel, az agyi képalkotó eljárások és a fejlődési pszichológia szakértőivel konzultáltak. Ebben a körben a legismertebb név <a href="http://www.paulekman.com/paul-ekman/" target="_blank">Paul Ekman</a> pszichológusé, akitől eddig se volt idegen a mozgókép világa, hiszen a Hazudj, ha tudsz! (Lie to Me) című közkedvelt tévésorozat lényegében az ő munkásságán alapul. A televíziós szériában nem csupán tudományos tanácsadóként működött közre, de a főszereplő Dr. Cal Lightman karakterét is róla mintázták. (Már volt szó róla a blogon, itt: <a href="http://soulbook.blog.hu/2013/04/02/hazudsz_ha_tudsz_online_hazugsag" target="_blank">Hazudsz, ha tudsz?</a>)<br /><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/timthumb.jpg" alt="timthumb.jpg" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" class="imgnotext" /><small><strong></strong></small></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Paul Ekman és a Hazudj, ha tudsz! (Lie to Me) című tévésorozatban <br /></strong></small><small><strong>Dr. Cal Lightmant alakító Tim Roth </strong><br /></small><small>Fotó: <a href="http://www.paulekman.com/" target="_blank">Paul Ekman Group</a></small></p>
<p>Ekman legismertebb kutatási területe a különböző érzelmeket tükröző arckifejezések, illetve azok univerzális jellegének a vizsgálata. Azt, hogy bizonyos érzelmek ugyanúgy felismerhetőek az arcról a világ minden táján, evolúciós eredetük és egymástól elkülönült funkciójuk van, azt már Charles Darwin leírta 1872-es Az érzelmek kifejeződése az embernél és állatoknál című munkájában. Viszont az a megállapítás, hogy az <strong><span style="color: #333399;">alapérzelmek</span></strong><span style="color: #333399;"></span>nek a száma 6, az már Ekman és munkatársának Wallace V. Friesennek a kutatásain alapult. </p>
<p>Az Agymanók készítői számos, érzelmek számával és palettájával foglalkozó tudományos anyagot átnéztek előzetesen. Vannak, amik 3, 16 és 27 alapérzelemről szólnak, de a filmben végül Ekman eredményeire alapoztak, aki nem mellesleg szintén a Pixar székhelyének otthont adó San Franciscóban dolgozik.</p>
<p>Az Ekman-féle 6 alapérzelem az öröm, a bánat, a harag, a meglepődés, a félelem és az undor, de mivel a félelmet és a meglepődést egymáshoz nagyon hasonlónak találták a Pixar munkatársai, ezért a kettőt összevonták, így lettek végül a szereplők a citromsárga színű Derű, a kék Bánat, a vörös Harag, a lila Majré és a zöld Undor. Eredetileg több, egyéb érzelem is versengett a bekerülésért, de végül elvetették őket. Ez lett a sorsa a büszkeségnek, a kárörömnek, az unalomnak, az áhítatnak, a szégyennek, a zavarnak és a megvetésnek.</p>
<p>A tudományos tanácsadók közül a másik ismertebb személyiség <a href="http://psychology.berkeley.edu/people/dacher-keltner" target="_blank">Dacher Keltner</a>, a Kaliforniai (Berkeley) Egyetem pszichológia professzora, a <strong><span style="color: #333399;">pozitív pszichológiá</span></strong>val foglalkozó <a href="http://greatergood.berkeley.edu/" target="_blank">Greater Good Science Center</a> vezetője. Ő leginkább az érzelmek szerepének, működésének és kölcsönhatásainak a témájában tudott hozzájárulni a projekthez.</p>
<p>A történet során kiderül például, hogy <span style="color: #000000;">emlékeink eléggé rugalmasak, az átélt élményeket nem a maguk teljességében raktározza el memóriánk. A felidézés során többek között a pillanatnyi érzelmeinknek köszönhető a torzulás. (A filmben az emlékeket szimb</span>olizáló üveggömbök átszíneződnek: egy sárga, örömteli emlékből szomorú hangulat hatására a felidézéskor egy bánatos kékkel színezett gömb lesz).</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/insideout556500e7ce61d_0.jpg" alt="insideout556500e7ce61d_0.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="501" height="282" /></p>
<p>Megtudhatjuk, hogy még a negatív érzelmeink is hasznosak olykor, és fontos szerepet töltenek be az életünkben, segítenek az alkalmazkodásban. A szomorúság nem szégyellnivaló, nem kell elbújni miatta, hiszen ha kimutatjuk, az pont összeköt minket másokkal. (Ennek facebookos vonatkozásairól olvashatsz a blogon, itt: <a href="http://soulbook.blog.hu/2012/11/15/facebook_onertekeles_tarsas_osszehasonlitas_versenges" target="_blank">A Facebookon mindig kék az ég</a>). Mikor a rajzfilm végén a kislány elárulja szüleinek, hogy ő tulajdonképpen szomorú a hirtelen változások miatt, és ezért akart visszaszökni Minnesotába, akkor megerősíti a családjához fűződő kötelékeit, és támogatást kap. De általában a dühöt is károsnak tartjuk, pedig hatékonyan jelzi a bennünket ért igazságtalanságokat, és akár pozitív társadalmi változások elindítója is lehet.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/inside-out-riley-parents-hugging.png" alt="inside-out-riley-parents-hugging.png" class="imgnotext open-in-modal" width="482" height="269" /></p>
<p>Az adott egyénre és életszakaszra jellemző domináns érzelmeket szintén láthatjuk, amik leginkább a temperamentumnak feleltethetőek meg. A főszereplő kislánynál ez az alapbeállítás a Derű, anyjánál a Bánat, apjánál a Harag. (Az irányítópultnál ők ülnek középen). </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/1812.png" alt="1812.png" class="imgnotext open-in-modal" width="431" height="215" /></p>
<p>A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt tartalmas élményt nyújtó mozi egyik legnagyobb pozitívuma tehát a tudományos hitelességre való törekvés. Ezen túlmenően mindenkinek segíthet megérteni és elfogadni a saját, illetve a többiek érzéseit, viselkedését, tehát az önismeret és az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez kiváló támogatást ad. De van egy kevésbé nyilvánvaló haszna is az Agymanóknak. </p>
<p>Még 2009-ben <a href="http://www.nytimes.com/2009/07/27/technology/27disney.html" target="_blank">írta meg</a> a New York Times, hogy az Agymanókat is forgalmazó Disney egy kutatóbázist működtet a texasi Austinban, ahol elsősorban a fogyasztói viselkedés tanulmányozásával, az emberi érzelmek kutatásával és <strong><span style="color: #333399;">neuromarketing</span></strong>gel foglalkoznak, többek között szemmozgás-követő eljárások, arcelemzés, kérdőíves és fókuszcsoportos kutatások, használhatósági tesztek segítségével. Ez a <a href="http://www.themediapanel.com" target="_blank">projekt</a> ma már a Disney-től függetlenül működik, de kiválóan rávilágít arra a piaci igényre, hogy egyre hatékonyabban aknázzák ki az elménk működésével, az emberi gondolkodással, elsősorban az érzelmekkel kapcsolatos tudományos ismereteket. </p>
<p>Egy hasonló rajzfilmekkel felkészített, netán az iskolai oktatás során is tudatosabb fogyasztóvá képzett közönséget azonban nehezebb a saját pszichológiai működésének kiskapuin keresztül, akarata ellenére és érdekei ellenében befolyásolni. Például a történetben is ábrázolt fülbemászó reklámzenék segítségével.</p>
<p><strong>A Fel! vasárnap (2015.07.05.) 19:50-től az RTL Klubon látható, az Agymanókat pedig egy hete vetítik a hazai mozik.</strong></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2015%2F07%2F03%2Fagymanok_fel_pixar_pszichologia%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2015%2F07%2F03%2Fagymanok_fel_pixar_pszichologia%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2015%2F07%2F03%2Fagymanok_fel_pixar_pszichologia%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Pszichológiai ismeretterjesztés Pixar-módra"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2015/07/03/agymanok_fel_pixar_pszichologia#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/7574850" border="0" /></a><br /></p>
agy
disney
evolúciós_pszichológia
animáció
rajzfilm
emlékek
érzelmek
pixar
zimbardo
pozitív_pszichológia
ekman
lyubomirsky
Fel!
agymanók
docter
keltner
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soulbook/image/g1.jpg
https://soulbook.blog.hu/2015/06/02/zimbardo_ferfiak_fiuk_technologia_porno_videojatek
A férfiak jövőjéért aggódik a börtönkísérlet atyja
2015-06-02T15:41:06+02:00
2015-06-02T15:41:06+02:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p><strong>Az elmúlt évek, évtizedek társadalmi trendjeinek, a technológia világán belül pedig különösen a videójátékok és az online pornó elterjedésének köszönhetően a férfiak egyre gyengébben teljesítenek az élet számtalan területén, az iskolától kezdve a hálószobáig. A férfitársadalom válságának tüneteit, okait és a lehetséges megoldásokat a híres szociálpszichológus, Philip Zimbardo és Nikita D. Coulombe új, már magyar nyelven is elérhető könyvéből ismerhetjük meg (<a href="http://www.amazon.com/Man-Disconnected-technology-sabotaged-means-ebook/dp/B00RWKNB5W/ref=sr_1_1?s=books&ie=UTF8&qid=1433081980&sr=1-1&keywords=man+disconnected" target="_blank">Man (Dis)connected: How technology has sabotaged what it means to be male</a> - <a href="https://www.libri.hu/konyv/nikita_d_coulombe.nincs-kapcsolat.html" target="_blank">Nincs kapcsolat: Hová lettek a férfiak?</a>; Angol megjelenés: 2015. május 7., Magyar megjelenés: 2016. május)</strong></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/517yc6crhal_sy344_bo1_204_203_200.jpg" alt="517yc6crhal_sy344_bo1_204_203_200.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>Zimbardót még 2011-ben kérték fel egy öt perces, szabadon választható témájú <a href="http://www.ted.com/talks/zimchallenge?language=hu" target="_blank">TED-előadás</a> megtartására. Akkoriban számos cikk foglalkozott a fiúk gyenge iskolai teljesítményével, a diplomát szerző férfiak csökkenő arányával. A férfiak érdeklődésének visszaesését a San Franciscoban élő pszichológus professzor maga is érzékelte saját egyetemi kurzusain. Azt is tapasztalta, hogy egyre többen vannak, akik nem akarnak jogosítványt szerezni vagy elköltözni a szüleiktől. Asszisztensével, a könyv társszerzőjével sokat beszélgettek mindezekről akkoriban. Nikita Coulombe fiatal nőként azt érzékelte a saját környezetében, hogy a házibulikban népszerűbbé válnak a számítógépek és a videójátékok a beszélgetések helyett, és a fiúk jobban érdeklődnek a pornó, mint a igazi nők után.<br /> <br />Végül ez lett annak az előadásnak a témája, amiről az "<a href="http://soulbook.blog.hu/2011/08/12/a_nok_a_csupaszcsigaknal_tobbre_vagynak" target="_blank">A csupaszcsigáknál többre vágynak a nők</a>" című bejegyzés is szólt itt a blogon, és amivel a stanfordi pszichológus szerette volna erre a problémakörre irányítani a figyelmet, cselekvésre buzdítani a közönséget. Már akkor született egy rövid e-könyv, mely a beszédhez kapcsolódva jelent meg (<a href="http://www.amazon.com/The-Demise-Guys-Struggling-About-ebook/dp/B00850HTHO" target="_blank">The Demise of Guys: Why Boys Are Struggling and What Can Do About It</a> - A srácok bukása: Miért küszködnek a fiúk, és mit lehet ellene tenni?), de az még jóval tömörebb volt, mint a friss kötet. </p>
<p style="text-align: center;"> <iframe src="https://embed-ssl.ted.com/talks/lang/hu/zimchallenge.html" width="560" height="315" frameborder="0" scrolling="no" webkitallowfullscreen="" mozallowfullscreen="" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p>A főbb következtetések angol és amerikai adatsorokon, kutatásokon, illetve az írók saját felmérésein alapulnak. Ez utóbbi egyrészt egy online kérdőívet jelentett, amit két hónap alatt 20 ezren töltöttek ki az Egyesült Államokban. A válaszadók 76 százaléka férfi volt, és több mint a felük 18 és 34 év közötti fiatal. A másik saját kutatást pedig egy mindössze 67 brit középiskolás körében lekérdezett kérdéssor és néhány mélyinterjú jelentette.</p>
<h3><strong>A férfiak válságának tünetei és okai</strong><br /><br /></h3>
<p>Az aggodalomra okot adó jelek a Zimbardo <a href="http://www.abovo.hu/konyvek/szakkonyvek/a_lucifer_hatas_hogyan_es_1.html" target="_blank">Lucifer-hatás</a> című könyvében már megismert mindhárom szinten jelentkeznek, vagyis a személyiség, a közvetlen környezet (szituáció) és a rendszer szintjén is. A fiúk egyre félénkebbek a társas életben, a párkapcsolatok kezdeményezésében, miközben függővé válnak a videójátékok és az online pornó kínálta izgalmaktól. A szituációs tényezők sem kedveznek nekik: egyre többen nőnek fel édesapa nélkül, így nem kapnak megfelelő mintát arra, mit is jelent férfinak lenni. A rendszer szintjén pedig a nők szükségletei mellett kevesebbet beszélünk a férfiak szükségleteiről, és ennek következményei a politikai és gazdasági döntéshozatalban is megjelennek. A férfiak emellett olyan környezeti hatásoknak is ki vannak téve, melyek fiziológiai változásokhoz vezetnek, például csökkentik a tesztoszteron szintjüket, és növelik az ösztrogén szintjét (ülő foglalkozások, mozgáshiány, elhízás).</p>
<p>Mindezeket tetézik a médiában látottak, a munkanélküliség (különösen a fiataloké), és az oktatási rendszer több országban tapasztalható kudarca, egész pontosan az, hogy az iskolák nem tudnak olyan kihívásokkal, ingerekkel teli környezetet teremteni, mely a fiúk kíváncsiságát is felkeltené, megfelelő alternatívát kínálva például az egyre népszerűbb videójátékok mellé.</p>
<h3><strong>Az iskolai teljesítmény gyengülése</strong></h3>
<p> <br />A fiúk iskolai teljesítménye gyengébb a lányokéhoz képest, és a férfiak kisebb arányban szereznek diplomát, mint a nők. Mindez Zimbardóék szerint nem azt jelenti, hogy kisebb az IQ-juk, hanem azt, hogy kisebb erőfeszítést tesznek, ha tanulásról van szó, mert motiválatlanok. Ezen az sem segít, hogy ahogy haladunk lefele az iskolai szinteken, egyre kisebb arányban találunk férfiakat az oktatók között. Az Egyesült Államokban az általános iskolai oktatók 90 százaléka nő, a briteknél a tanárok 80 százaléka.</p>
<p>Ezzel kapcsolatban érdekes ellentmondásra mutatott rá a könyv társszerzője, Nikita D. Coulombe a <a href="https://www.reddit.com/" target="_blank">Reddit</a> nevű közösségi oldalon tartott <a href="http://www.reddit.com/r/IAmA/comments/35b1ye/i_am_psychology_professor_philip_zimbardo_here/" target="_blank">könyvbemutató fórum</a>on. Miközben egyre több kezdeményezés indul azért, hogy több női programozó vagy mérnök legyen, férfiakat már kevésbé ösztönzünk arra, hogy tanárok legyenek. Pedig hiányuk az oktatásban bizonyára hatással van a fiú (és lány) diákok fejlődésére is.</p>
<h3><strong>Fiúk apa nélkül</strong></h3>
<p> <br />Gyermekkora végéig valószínűbb, hogy egy brit fiúnak tévé van a hálószobájában, mint az, hogy édesapja együtt él vele. Illetve, ha van is apa a közelében, akkor is csupán fél órányi beszélgetés jut a TV, okostelefon és számítógép előtt töltött 44 órára hetente. Pedig az egyik leghosszabb ideig tartó, a részt vevő férfiak életét 75 éven keresztül követő longitudinális kutatás (<a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Grant_Study" target="_blank">Harvard Grant Study</a>) megállapítása szerint a férfiak boldogságának és sikerének legszignifikánsabb előrejelzője a szeretetteli gyermekkor (két szülővel, pozitív környezetben, szoros kapcsolatban legalább egy testvérrel).</p>
<p>A férfiak identitását radikálisan befolyásolja az édesapjuk hiánya a gyermekkorban. Az Egyesült Államokban ma a fiúgyermekek kb. harmada apa nélkül nő fel, a briteknél a gyerekek negyede (háromszor annyian, mint 1971-ben). Az afro-amerikai gyerekek 60-70 százaléka nők által dominált közegben nevelkedik, nincs olyan apamodell, mely igényeket támasztana, határokat jelölne ki.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/8969033357_e7f0df5f29_z.jpg" alt="8969033357_e7f0df5f29_z.jpg" class="imgnotext" width="368" height="447" /><small>Fotó: <a href="https://www.flickr.com/photos/floridamemory/8969033357/in/photolist-eEyD9a-exiCmr-6TNBzL-4juyWi-eXt1Jm-tQusFr-6tFqje-5XwhsQ-7CxcAC-rMPT2Y-9yNdQj-9Z8pXY-dnXKJV-fE4z8s-7DhNHm-oesDre-ovWuoF-oerwtb-ovEi6P-otUAKL-dgWrnX-7Ddnic-aiyzzi-6v8QT7-9GGT2h-4juEzg-4TPUvR-eX4TSz-7h3Y9v-a8YAAB-oeruuw-ovEkv8-ovEkMa-6qk8hf-hPg1qT-7DivDb-fEP2Qv-bF8VkJ-9vX2X5-98idBq-6hAY3f-apzHuo-6dogRG-9GGXAs-8QD48z-81hvZV-5rZoph-5kS7YX-rdr9Bv-9c2LgW" target="_blank">Flickr (Florida Memory)</a></small></p>
<p>Régebben - a sokszor több generációt is átfogó családokban - az apán túl nagybácsik, nagypapák, idősebb unokatestvérek, férfi ismerősök, szomszédok vették körül a fiúkat, akik mintát jelenthettek. Ma a tömegmédia veszi át szerepüket, ahol a sikert és a népszerűséget agresszív autóversenyzőkkel, dühös séfekkel és milliomos, de alacsony IQ-val rendelkező focistákkal kapcsolhatják össze. A filmekben, sorozatokban (pl. Jackass) megjelennek az olyan gyermeklelkű karakterek is, akik láthatóan anyagi célok, érzelmi intelligencia, az elköteleződés és a felelősség vállalásának képessége, az arra való hajlandóság nélkül élnek.</p>
<h3><strong>Környezeti kihívások<br /><br /></strong></h3>
<p>Változik a munkakörnyezet és a férfiakat körülvevő technológiai eszközök világa is. A gyárak helyett sokan íróasztal mellett, a szolgáltató és kreatív szektorokban dolgoznak. A traktort felváltotta a kicsi és könnyű táblagép. Az újonnan születő férfiszerepek fenyegetést jelentenek a férfiasság tradicionális felfogására, ezért fordul elő, hogy a gyerekükkel otthon maradó apukákat néhány férfitársuk lúzernek tartja, és sok lány is hanyagolja a "jó fiúkat", ha randiról van szó. Blogokon sok női panaszt hallani arról, hogy alig vannak kedves és tisztelettudó férfiak, akikkel randizni lehetne, miközben ugyanennyi kedves és tisztelettudó férfi szeretne randizási tanácsokat kapni szintén az interneten, mert a nők eddig azzal hajtották el őket, hogy túlságosan kedvesek, passzívak vagy elkeseredettek.</p>
<h3><strong>Iskolai unalom vs. videójáték</strong></h3>
<p> <br />Az iskola világában megtapasztalt unalom és a társas kudarcok elől menekülve sokan a magányt választják, egy olyan biztonságos világot, ahol ők irányíthatnak, nem kell félniük a visszautasítástól, és elismerik a képességeiket. A videójátékokban a fiúk aktívak és cselekvőek lehetnek, készségeket szereznek és fejlesztenek, státuszt, tiszteletet, elismerést vívnak ki. A lányok viszont nem sok értelmét látják az ilyen típusú versengésnek.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/3852509664_bfd9946ea1_z.jpg" alt="3852509664_bfd9946ea1_z.jpg" class="imgnotext" width="575" height="432" /><small>Fotó: <a href="https://www.flickr.com/photos/oakleyoriginals/3852509664/in/photolist-6Sr7Uq-e17uq2-5223xW-4cSM9Q-4cSMa9-4ti7ei-63t9bS-6gizBb-rcoQrg-51Yqxp-51YHnR-6gephr-rvB5e8-pyrM81-rvB8RP-aTku4X-9FP5Vm-dgqdK9-7Vrw19-7VoiWM-oWABba-8MGTB8-6AruSy-5APuiD-rtqeFy-rvGXB2-rvBAcf-rvH8SH-regjwR-rvBws1-rvAZbc-aTktQT-qyVDUa-51ZQ1H-4BR4Qi-4fQKth-4fQLmQ-4fLMya-8BCYZJ-rvGWke-g5R5oa-6AnmFk-6AruTL-6AruVJ-8A2u5P-66wezc-77oEFG-2e6vBS-K7aC4-8BCZg9" target="_blank">Flickr (OakleyOriginals)</a></small></p>
<h3><strong>A növényevő férfiak csemegéje: online pornó</strong></h3>
<p> <br />Az online pornó könnyen elérhető, olcsó és névtelenséget biztosít a felhasználó számára, mindez nagyban hozzájárul népszerűségéhez (2013-ban a PornHub volt 35. leglátogatottabb weboldal a 6-14 éves britek között), viszont a lányoknak a videójátékokhoz hasonlóan kevésbé izgalmas, mert a filmek a vizuális ingereket helyezik előtérbe szemben a történettel és a kapcsolat jellemzőivel. A filmek zömében ma már alig jelenik meg valamilyen narratíva, csak a testi kontaktus áll a középpontban.</p>
<p>Sok fiatal fiú viszont a pornón keresztül kap bevezetést a szexualitásba. Azt gondolják, ez az, amit a nők, a lányok is elvárnak a szexuális életben, miközben nem alakulnak ki azok a társas készségeik, melyek az igazi párkapcsolatok kezdeményezésében segítenének. Nem tanulják meg, hogyan hívjanak randira egy lányt, félnek az elutasítástól, kialakul a félénkség, amivel nem kell megküzdeniük az online színtéren. A brit fiatalok negyede még szexuális oktatásban sem részesül.</p>
<p>Zimbardo "<span style="color: #333399;"><strong>szexuális szempontból különlegesek</strong></span>"-nek nevezi azokat a fiatalokat (elsősorban férfiakat), akik úgy érzik, nincs is már szükségük más személyre szexuális vágyaik kielégítéséhez. Japánban <span style="color: #333399;"><strong>soshoku danshi</strong></span>-nak (<span style="color: #333399;"><strong>növényevő férfiak</strong></span>nak) hívják azokat, akik nem érdeklődnek az igazi szex iránt. Az olyan fejlesztések elterjedése, mint a 3D-s pornó, inkább a jelenség globalizálódásának irányába fog vezetni a pszichológus sejtése szerint, ahhoz, hogy az igazi szex már nem is lesz annyira vonzó alternatíva.</p>
<h3><strong>Az arousal-függőség szerei<br /><br /></strong></h3>
<p>A pornó és a játékok izgalmas világa digitális alternatívát kínál, kevésbé megerőltető, kockázatos, zavarba ejtő. Csábítóbb, mint a szex, a sport vagy a való világ társas érintkezései. Mindez azonban visszahat a kognitív és a szociális fejlődésre, a koncentrálás képességére. A lányok eközben kiemelkednek a való életben, ahol a társas készségek a siker forrását jelentik.</p>
<p>Míg az alkoholnál, a drognál és a szerencsejátéknál ugyanabból akarsz többet, addig a pornónál és a videójátéknál szintén ugyanabból szeretnél, csak mindig máshogy. Újdonságra, változatosságra van szükség ahhoz, hogy ugyanazt az élvezeti értéket kapd. A feszültségtől, izgalomtól, <strong><span style="color: #333399;">az arousaltől válsz függővé (arousal addiction)</span></strong>, amiben kulcsszerepe van a vizuális élmény újdonságának.</p>
<h3><strong>A túlzásba vitt használat örök kérdése<br /></strong></h3>
<p> <br />Zimbardóék többször hangsúlyozzák, hogy nem a videójátékokkal és a pornóval van probléma, hanem azzal, ha valaki túlzásba viszi a fogyasztásukat, és ez fiúknál gyakoribb. Elismerik, hogy a lányok is néznek pornót és játszanak videójátékon, de nem olyan intenzíven, mint a férfiak.</p>
<p>A stimuláns szerek 85 százalékát az USA-ban fiúknak írják fel. Ezeket többek között az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) kezelésére használják. A túlzásba vitt pornófogyasztás pedig csökkentheti az érdeklődést és a vágyat az igazi nők után (Hasznos oldalak a témában: <a href="http://www.fightthenewdrug.org/#sthash.1vqI5cjk.dpbs" target="_blank">Fight the New Drug</a>, <a href="http://yourbrainonporn.com/" target="_blank">Your Brain On Porn</a>).</p>
<p style="text-align: center;"> <img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/peeps.jpg" alt="peeps.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="588" height="302" /><small>Fotó: <a href="http://www.fightthenewdrug.org/#sthash.1vqI5cjk.dpbs" target="_blank">Fight the New Drug</a></small></p>
<p>De mit is jelent pontosan a <span style="color: #333399;"><strong>túlzott használat</strong></span>? Erre egyrészt konkrét időtartamot lehet meghatározni. Videójátékok esetében az ismert játéktervezőre, Jane McGonigal-re hivatkozva mondják, hogy kb. napi négy óránál van a limit, míg a pornónál ez heti 2 óra. Viszont a használat ideje mellett/helyett fontosabb odafigyelni olyan jelekre, mint például, hogy motiváltnak érezzük-e magunkat arra, hogy másfajta, valódi tevékenységekben is részt vegyünk, problémát jelent-e kapcsolatot teremtenünk másokkal a való életben, vagy a pornó esetében a filmeken túl igazi emberek is képesek-e felizgatni minket.</p>
<h3><strong>Megoldási javaslatok</strong></h3>
<p> <br />A könyv utolsó részében és Zimbardo interjúiban elhangzik jó pár "válságkezelő" javaslat. Például:</p>
<ul style="list-style-type: disc;">
<li>növelni lehetne a férfiak arányát a tanárok között;</li>
<li>támogatni kellene férfiakat abban, hogy fiú- és férficsoportokat, közösségeket alakítsanak;</li>
<li>apa-család kapcsolatot erősítő jóléti reformokat lehetne bevezetni;</li>
<li>több, kevésbé erőszakos, a játékosok együttműködésen alapuló videójáték kellene;</li>
<li>szorgalmazni kell a családon belüli beszélgetéseket a szexről és a párkapcsolatról, a pornó és a valóság közti különbségről;</li>
<li>bővíteni kellene a sportolási lehetőségeket, és tánciskolákat lehetne indítani a tizenéveseknek, hogy a fíúk megtanulhassanak táncolni (mivel Zimbardo szerint ez a népszerűség egyik titka a lányoknál)</li>
</ul>
<p>A stanfordi professzor örök optimizmusa ellenére ugyanakkor mégsem reménykedik túl nagy változásban:</p>
<blockquote>
<p>Valóban aggaszt engem ez az egész a srácokkal, mert nincs egyetlen, könnyen kivitelezhető megoldás. Ez fájdalmas számomra, mert optimista ember vagyok. A fiúk bajban vannak.</p>
</blockquote>
<h3><strong>Kritikus hangok</strong></h3>
<p> <br />Nem túl meglepő módon a kötet a megjelenése óta több oldalról kapta a kritikákat. A brit <a href="http://www.theguardian.com/international" target="_blank">Guardian</a> nem is egy cikket szentelt a témának. Publicistái egyrészt azt kifogásolták, hogy a könyv sok állítása egyszerűen megalapozatlan. Statisztikákon, illetve egyéb kutatásokon alapulnak ugyan, de nem szolgálnak elégséges és megfelelő bizonyítékkal, így pedig csak <a href="http://www.theguardian.com/science/sifting-the-evidence/2015/may/11/if-men-are-failing-we-need-to-look-to-the-future-not-at-lazy-stereotypes" target="_blank">a szexista érveket, és a régimódi nemi sztereotípiákat erősítik</a>, a lányok szempontjaival (pl. az apa nélkül felnövő lányokkal) nem is foglalkoznak. </p>
<p>Zimbardóék saját kutatása valóban pusztán egy online kérdőív, melynek - az amúgy igen nagy - 20 ezer fős mintája nemi szempontból nem túl kiegyensúlyozott (76 százalék volt a férfiak aránya), a 68 fős brit felmérés pedig nem alkalmas messzemenő következtetések levonására. Csak ezekre alapozva nem lehet ok-okozati következtetéseket levonni, márpedig a könyv lényegében ilyeneken alapul. (Sok esetben az sem világos, hogy egy feltételezett összefüggés miért csak a férfiakat érinti.)</p>
<p>A kritikák egy másik része a videójátékokkal kapcsolatos, ahol mindig visszatérő probléma, hogy mit nevezünk túlzott használatnak, illetve hogy kik alkotják a játékok törzsközönségét. Úgy tűnik ugyanis, <a href="http://www.theguardian.com/science/head-quarters/2015/may/11/the-professor-who-thinks-video-games-will-be-the-downfall-of-men-zimbardo" target="_blank">téves az a feltételezés, hogy a szobájukba visszahúzódó magányos kisfiúk vagy tinédzserek körében a legnépszerűbbek az online vagy videójátékok</a>, a nemi megoszlás pedig összességében kiegyenlített.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/3605180954_068e726b01_z.jpg" alt="3605180954_068e726b01_z.jpg" class="imgnotext" width="553" height="368" /><small>Fotó: <a href="https://www.flickr.com/photos/saneboy/3605180954/in/photolist-6uzuGj-9oqhJy-gobTbu-9SXoa-9SXnV-atzsYR-gnLdHe-7dHuvy-8u8fcb-8u8eKy-8tKehR-8u8eSS-goCBP6-atzGoM-atDrAY-8u58YD-5SvqDz-9SXof-atDV3h-atBhPv-7dHCEj-7dH6CN-adSMx4-74v9BZ-goCtMy-7dHoGG-7dHtR3-8tKewF-atCqSJ-ekvytx-8u3RCL-74z46N-8u8fsC-8eJkxx-ekvxbZ-7dHNWA-8u59ja-goDoD7-gnKPGX-atCtqQ-ekBjpy-ekvraF-7dHDBw-7dGZhG-7dH3BJ-atCysY-8u58U8-ekBkm5-7dHgVA-7dDvxa" target="_blank">Flickr (Valentin Ottone)</a></small></p>
<p>Azt a könyv szerzői is elismerik, hogy a videójátékoknak sok pozitívuma lehet: fejleszthetik a problémamegoldási készséget, közösségi együttműködésre nevelhetnek, illetve terápiás célokra is használhatóak (Pl. Elterelik a figyelmet a fájdalomról úgy, hogy az agyban is kimutatható a csökkent fájdalomérzet. Gyerekek fogorvosi kezelésénél alkalmazzák is.)</p>
<p>De igazából nem magát a játékokat tekintik problémának, hanem a kiterjedt használatot. Sok fiatalnak a játék ma már közösségi élményt is jelent, versenyeket, rendezvényeket szerveznek, ahol a való életben is találkoz(hat)nak egymással. Meg persze az se mindegy, hogy milyen típusú játékról mondunk véleményt. Olyanról, mely magányos harcosok erőszakos versengésén alapul, vagy olyanról, amelyiknél másokkal való együttműködésre van szükség a sikerhez.</p>
<p>Több sikerkönyv született mostanában, ami általában a technológia, az internet káros hatásait emeli ki, a használat közvetlen következményeként jelölve meg mondjuk az elmagányosodást vagy az elbutulást. Zimbardóék kötete szerencsére ennél összetettebb. Elgondolkodtató, de a következtetések néhol túlzónak, és bizonytalan lábakon állónak tűnnek. <a href="http://www.theguardian.com/technology/2015/may/11/the-cliche-of-lone-male-gamer-needs-to-be-destroyed" target="_blank">Sok pozitív erőfeszítés történik a technológia világában, például a videójátékok terén, melyek lendületét megtörheti, ha a közönség mindig csak félelemkeltő tálalásban hall ezekről a témákról.</a> Ebből a szempontból némileg megtévesztő a könyv alcíme, mely kizárólag a technológiát teszi felelőssé a férfilét jelentésének a negatív irányú változásáért, ugyanis a fejezetekből ennél egy sokkal bonyolultabb, éppen ezért nehezebben is igazolható összefüggésrendszer bontakozik ki.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2015%2F06%2F02%2Fzimbardo_ferfiak_fiuk_technologia_porno_videojatek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2015%2F06%2F02%2Fzimbardo_ferfiak_fiuk_technologia_porno_videojatek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2015%2F06%2F02%2Fzimbardo_ferfiak_fiuk_technologia_porno_videojatek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A férfiak jövőjéért aggódik a börtönkísérlet atyja"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2015/06/02/zimbardo_ferfiak_fiuk_technologia_porno_videojatek#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/7504734" border="0" /></a><br /></p>
oktatás
nő
férfi
pornó
iskola
technológia
fiúk
videójáték
zimbardo
arousal
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
https://m.blog.hu/so/soulbook/image/517yc6crhal_sy344_bo1_204_203_200.jpg
https://soulbook.blog.hu/2015/04/10/digitalis_dualizmus_kiterjesztett_valosag_online_offline_digitalis_virtualis
A digitális dualizmus tévedése
2015-04-10T11:59:55+02:00
2015-04-10T11:59:55+02:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p style="text-align: justify;">Mikor online és offline, virtuális és fizikai valóságról beszélünk, egyre többször van olyan érzésem, mintha túlzottan leegyszerűsítenénk magunknak azt a világot, ami manapság körülvesz minket. A kettős látás eközben kiváló táptalaja lehet olyan előítéleteknek, melyek minőségileg eltérőnek, jobbnak vagy rosszabbnak állítják be egyiket vagy másikat, pedig lehet, hogy eleve téves, mesterségesen megosztott szemszögből nézzük a dolgokat, és környezetünk pontosabb megértéséhez inkább egyetlen kiterjesztett, a technológia nyújtotta lehetőségek által kibővített valóság feltételezése vezetne.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/15595636744_08e3afabfe_z.jpg" alt="15595636744_08e3afabfe_z.jpg" class="imgnotext" /><small>Fotó: <a href="https://www.flickr.com/photos/elessar/15595636744/in/photolist-pL8HsG-e49dJw-eagX4d-vMQfw-dyVzpz-7zy9bU-dXkvxF-oQ8F6E-oGmiTn-jLKw98-dc9qoK-o6mEYC-nNY5KW-fPmnKQ-bqtknq-4ENRxj-ek6f2b-7mgo1v-dsPFhf-dX85qA-bvrxkt-8ra9i7-nnp7fz-8pmvyr-njDevb-c6WehG-mEYyRq-dWCzHD-9u1bYd-biF7wX-cab4RQ-pKrAkF-p65yEa-qeXJBA-pcZa9k-crZeWb-q95rsh-pNH4p2-bZ9FGY-bwT17a-rmSkfH-rmLf2Q-rmR19u-rmKg2W-rk5MeH-rDizRd-rjZF5Z-qGpBEd-bUrUes-bAXAJp" target="_blank">Flickr</a></small></p>
<p style="text-align: justify;">A kávézóban ülve olyan témákról beszélgetünk az ismerőseinkkel, amiket a Facebookon láttunk vagy olvastunk, majd gyorsan bejelöljük a tartózkodási helyünket az okostelefonon, és azonnal megjelenik a falunkon, hogy kivel, hol isszuk éppen a cappuccinót. A "két világ" - már ha tényleg kettő van belőle - folyamatos kölcsönhatásban működik, és egyre inkább erőltetettnek tűnik éles határt húzni közéjük. </p>
<p style="text-align: justify;">Gyakran találkozom például a "<span style="color: #666699;"><strong>nulladik benyomás</strong></span>" fogalmával, ami elméletileg az interneten keresztül szerzett, az első benyomást megelőző információt jelenti egy adott személyről. Ha azt kérdezné valaki, hogy vajon miben tér el a nulladik és az első hatása, akkor gondban lennék, ugyanis szerintem nem sok mindenben. Talán a hitelesség felől lehetne közelíteni a kérdéshez. Az interneten olvasott információt esetleg kevésbé érezzük hitelesnek, mint azt, amit a saját szemünkkel tapasztalunk. Ennek azonban ellentmond, hogy a kutatások szerint a neten inkább csak füllentünk, mint hazudozunk magunkról, például <a href="http://soulbook.blog.hu/2013/04/02/hazudsz_ha_tudsz_online_hazugsag" target="_blank">a Facebook-profilunk és tevékenységünk is közelebb áll a valósághoz, mint a magunkról ideálisnak tartott képhez</a>.</p>
<p style="text-align: justify;">De teljesen mindegy, hogy valakiről az interneten vagy személyesen szerzünk valamilyen benyomást, az ugyanúgy meg fogja határozni a másikról előzetesen kialakított képet, és az azt tükröző viselkedésünket. Az már más kérdés, hogy a kiindulópontunk igaz volt-e vagy hamis, de véleményem szerint első benyomás csak egy van, akár a netről, akár egy újságból, akár személyesen szereztük.</p>
<p style="text-align: justify;">Ám ahogy a másokról szerzett benyomás esetében, ugyanígy például az <strong><span style="color: #666699;">internetes zaklatások</span></strong>nál sem választható szét élesen a zaklatás hagyományos és online megjelenési formáinak a hatása. A legtöbb esetben ugyanis a kettő <a href="http://www.apa.org/news/press/releases/2012/08/cyberbullying.aspx" target="_blank">együtt</a> fordul elő.</p>
<p style="text-align: justify;">Egy fiatal amerikai szociológus, a Snapchat egyik kutatója, Nathan Jurgenson 2009-ben írt a blogján arról, hogy a helymeghatározást is használó közösségi oldalak, a GPS, az arcfelismerő rendszerek, a mozgásunkat lekövető videojáték-konzolok világában már nem sok értelme van az online és az offline, a digitális és a fizikai valóság éles megkülönböztetésének, mert a két világ határai egyre jobban összemosódnak. Egyetlen <strong><a href="http://thesocietypages.org/sociologylens/2009/10/05/towards-theorizing-an-augmented-reality/" target="_blank">kiterjesztett valóság</a></strong>ban élünk, ahol <span>az anyagi világ elemei összeolvadnak a digitális információkkal, és egymással kölcsönhatásban építkeznek. </span></p>
<h2 style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">A digitális dualizmus</span></h2>
<p style="text-align: justify;">2011-ben <strong><a href="http://thesocietypages.org/cyborgology/2011/02/24/digital-dualism-versus-augmented-reality/" target="_blank">digitális dualizmus</a></strong>nak keresztelte el azt a megközelítést, mely - szerinte tévesen - mesterséges választóvonalat húz a digitális-online és a fizikai-offline világ közé. A digitális dualizmus képviselői általában a kettő közötti minőségi különbségről is beszélnek, hisz a digitális "csak" virtuális, a fizikai pedig az, ami valódi. Ebből a megközelítésből indul ki számtalan, többek között az internetet, a Google-t vagy a Facebookot érő, nyílt és burkolt kritika, mely számos könyvben (pl. <a href="https://www.hvgkonyvek.hu/hogyan-valtoztatja-meg-agyunkat" target="_blank">Nicholas Carr: </a><span><a href="https://www.hvgkonyvek.hu/hogyan-valtoztatja-meg-agyunkat" target="_blank">Hogyan változtatja meg agyunkat az internet?</a>; <a href="http://soulbook.blog.hu/2012/03/14/masokkal_egyedul_sherry_turkle_ted_alone_together" target="_blank">Sherry </a></span><a href="http://soulbook.blog.hu/2012/03/14/masokkal_egyedul_sherry_turkle_ted_alone_together" target="_blank">Turkle: Alone Together</a>; <a href="http://www.amazon.com/Net-Delusion-How-Liberate-World-ebook/dp/B004I6DUH2/ref=sr_1_2?s=books&ie=UTF8&qid=1428420898&sr=1-2&keywords=morozov" target="_blank">Evgeny Morozov: The Net Delusion</a>) és mozifilmben (pl. <a href="http://www.imdb.com/title/tt1285016/" target="_blank">A közösségi háló</a>) bukkan fel.</p>
<p style="text-align: justify;">A kritika tárgya például az, hogy a személyes kapcsolatok gazdagságát, valódiságát felváltja a Facebook jelentéktelen, hamis, pusztán virtuális világa. Ez a digitális dualizmus nézőpontja, ami Jurgenson véleménye szerint egyre kevésbé írja le jól az emberi kapcsolatok dinamikáját a 21. században. Valójában fizikai világunk egyre jobban digitalizálódik, a Facebook pedig egyre valóságosabb. </p>
<p style="text-align: justify;">A kiterjesztett valóság egyszerre technológiai és természetes, digitális és fizikai. Az ember énje, identitása se szakad két részre (elsőre és másodikra, online-ra és offline-ra, valódira és digitálisra), hanem egyetlen kiterjesztett énről kellene inkább beszélni.</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>"Ha kinyitsz egy könyvet, nem mondod, hogy a nyomtatott világra kapcsolódsz, pedig az internet esetében így fogalmazunk. Amikor valakit telefonálni látunk, azt kell gondolnunk, hogy egy másik személlyel beszél, nem egy tamagocsival."</em><strong> - Nathan Jurgenson</strong></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">Az interneten szerveződő <span style="color: #666699;"><strong>társadalmi-politikai mozgalmak</strong></span>at gyakran éri az a vád, hogy nem elég hatékonyak, az emberek egy kattintással letudják a hozzájárulásukat, és nem fejtenek ki valós tevékenységet (lásd.: <a href="http://soulbook.blog.hu/2014/01/07/slacktivism_facebook_lajk_adomanyozas_civil_nonprofit" target="_blank">Ne csak lájkolj, cselekedj!</a>). A szervezeti teljesítmény értékeléséhez ugyanakkor a hagyományos, és az azt támogató internetes aktivitás eredményeit egyszerre kell figyelembe venni. A mozgalmak valójában a kétféle színtér előnyeit egyszerre használva igazán hatékonyak. A technológia leginkább a csoportok külső és belső kommunikációját, az információk megosztását, és a szervezést segítik, de igazán <a href="http://www.ted.com/talks/zeynep_tufekci_how_the_internet_has_made_social_change_easy_to_organize_hard_to_win" target="_blank">tartós társadalmi változások önmagában az "online világtól" nem várhatóak</a>.</p>
<p style="text-align: justify;"><span>A közösségi oldalakat nyugodtan lehet és kell kritizálni, de azt a kiterjesztet valóság nézőpontjából érdemes megtenni, illetve magáról a digitálisan kiterjesztett valóságról is kialakíthatjuk a saját véleményünket. </span></p>
<h2 style="text-align: justify;"><span style="color: #000000;">Ők tényleg "csak" Facebook-ismerősök?</span></h2>
<p style="text-align: justify;">A digitális dualizmus felől nézve könnyen felszínesnek bélyegezhetjük az interneten születő kapcsolatokat, vagy azokat a kötelékeinket, amik csak gyengén fűznek össze minket másokkal, például mert régen találkoztunk egyes ismerőseinkkel. Pedig pont ezek a <strong><span style="color: #666699;">gyenge kötések</span></strong> segíthetnek bennünket a leginkább bizonyos helyzetekben, mondjuk amikor állást keresünk, vagy gyorsan szállásra van szükségünk külföldön. Ismerőseink a Facebookon nem virtuális lények, hanem ugyanazok a hús-vér emberek, mint akikkel találkozni szoktunk, vagy akikkel bármikor lehetőségünk van erre. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/11084255_848339335227570_5750158152330646940_n.jpg" alt="11084255_848339335227570_5750158152330646940_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="460" /><small>Fotó: <a href="https://www.facebook.com/are.you.really.my.friend" target="_blank">Facebook/<span>Are you really my friend? The FB portrait project</span></a></small></p>
<p style="text-align: justify;">Tanja Hollander ezt saját fotóin keresztül mutatja meg. 2010-ben éppen két barátjának írt levelet szilveszterkor, mikor foglalkoztatni kezdte a kérdés. Az egyik levelet kézzel írta meg, és postán adta fel, a másikat üzenetként küldte el a Facebookon keresztül. Mindkettőnek megvan a maga előnye, a levél például kézbe vehető, eltehetjük emléknek, míg a Facebook-üzenetre azonnal választ kaphatunk.</p>
<p style="text-align: justify;">A fotós azonban nem állt meg a filozofálgatásnak ennél a pontjánál, hanem 2011 első hónapjaiban elemezni kezdte tevékenységét és kapcsolatait a közösségi oldalon, majd fogta a fényképezőgépet és az állványt, hogy egy portré erejéig személyesen találkozzon mind a 626 ismerősével azok otthonaiban. </p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="460" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/OEzZNTxm9rc" frameborder="0" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p style="text-align: justify;">A projekthez (<a href="http://www.facebookportraitproject.com/" target="_blank">Are you really my friend?</a>) szükséges 50 000 dollárt az internet segítségével gyűjtötte össze. Havonta két hetet töltött távol. Ezalatt <span>43 államban, 5 országban és kb. 150 városban járt. <span>Ismerőseinek a 95 százaléka fogadta (akik nem válaszoltak többszöri megkeresésre, azokat törölte), 74 százalékuk étellel, szállással kínálta, ami különösen azoktól volt neki furcsa kezdetben, akikkel soha nem találkozott még a való életben. </span></span>Elmondása szerint ismerőseinek otthonaiban nem igazán érték nagy meglepetések a Facebookon látottakhoz képest, a környezet legtöbbször illeszkedett az illetőről előzetesen kialakított feltevéseihez. </p>
<h2><span style="color: #000000;">A kiterjesztett valóság színterei</span></h2>
<p style="text-align: justify;">Az online és offline világ megkülönböztetésén alapuló magyarázatok egyre kevésbé fedik le hitelesen azt a környezetet, amiben élünk. A technológiai eszközök kitágítják lehetőségeinket az élet számos területén, meghatározzák viselkedésünk kereteit adott felületeken, de a hétköznapok valóságában normál esetben inkább kiegészítő szerepük van, és állandó kölcsönhatásban állnak vele.</p>
<p style="text-align: justify;">Mint ahogy máshogy viselkedünk a munkahelyünkön, és máshogy otthon, a családtagjaink körében, ugyanúgy az online tér különböző sarkaiban is másként viselkedünk attól függően, hogy épp kikkel kommunikálunk és pontosan milyen típusú tevékenységet végzünk. </p>
<p style="text-align: justify;">A Facebook-felhasználók, a kávézóból becsekkolók mi magunk vagyunk, és ha tisztában vagyunk vele, hogy a digitálisan kiterjesztett valóság egyes színterei, helyzetei és az emberi viselkedés között milyen kapcsolat van, akkor hatékonyabban és biztonságosabban működhetünk az általunk tetszőleges módon elkeresztelhető világban, akár egy kávézóban ülünk éppen, akár az interneten szörfölünk, akár mindkettőt csináljuk egyszerre. </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2015%2F04%2F10%2Fdigitalis_dualizmus_kiterjesztett_valosag_online_offline_digitalis_virtualis%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2015%2F04%2F10%2Fdigitalis_dualizmus_kiterjesztett_valosag_online_offline_digitalis_virtualis%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2015%2F04%2F10%2Fdigitalis_dualizmus_kiterjesztett_valosag_online_offline_digitalis_virtualis%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A digitális dualizmus tévedése"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2015/04/10/digitalis_dualizmus_kiterjesztett_valosag_online_offline_digitalis_virtualis#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/7335792" border="0" /></a><br /></p>
kiterjesztett_valóság
Morozov
Carr
digitális_dualizmus
Jurgenson
Hollander
Turkle
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/so/soulbook/image/15595636744_08e3afabfe_z.jpg
https://soulbook.blog.hu/2015/02/02/felelem_szorongas_media_fomo
Félsz, hogy kimaradsz valamiből?
2015-02-02T13:46:39+01:00
2015-02-02T13:46:39+01:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p style="text-align: justify;">Előfordult már, hogy csak azért néztél fel a Facebookra, az Instagramra vagy a Twitterre, mert tartottál attól, hogy az oldalakon aktívabb ismerőseid a másnapi találkozásotok alkalmával nálad naprakészebbek lesznek? Érezted már úgy, hogy folyamatos kapcsolatban kell lenned a többiekkel, állandó kommunikációs készenlétben? Amennyiben igen a válasz, már ismered a <span style="color: #333399;"><strong>FOMO</strong></span>-t <span style="color: #333399;"><strong>(Fear of Missing Out)</strong></span>, vagyis szorongtál már attól, hogy a közösségi felületektől távol lemaradsz egy lényeges, érdekes vagy izgalmas fejleményről barátaid életével kapcsolatban. Ha nem követed az eseményeket, akár egy élvezetes, szórakoztató tevékenységből is kimaradhatsz, azon túl, hogy hátránnyal indulsz majd a másnapi beszélgetés során.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/inconnu_fest_3-1024x819.jpg" alt="inconnu_fest_3-1024x819.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="400" /><small>Illusztráció: <a href="http://inconnumag.com/the-fear-of-missing-out-or-why-i-hate-music-festivals/" target="_blank">inconnu (by Ilenia Madelaire)</a></small></p>
<p style="text-align: justify;">A FOMO fogalmát érdekes módon a közösségi oldalakkal összefüggésben használják ma a legtöbbet, annak ellenére, hogy a jelenség bizonyára egyidős az emberiséggel, de az írásbeliség történetével egészen biztosan. Az írás megjelenésében ott a félelem, hogy a jövőben lemaradunk a saját vagy mások jelenlegi gondolatairól, ismereteiről. A nyomtatás feltalálásában ott a szorongás, hogy nem ismerhetjük azt a tudástömeget, amihez csak kiváltságos társadalmi csoportok (pl. egyházi személyek) férhetnek hozzá. Lemaradunk akkor, ha nem olvassuk el a legújabb könyveket egy adott témában, ha nem követjük a közéleti híreket a napilapokban, nem hallgatunk rádiót, nézzük meg a kedvenc sorozatunk következő részét a tévében, nem fogyasztjuk a médiát. Mindennek következtében pedig kimaradhatunk azokból a társadalmi eseményekből, közösségi élményekből, melyeket a naprakész információk határoznak meg. </p>
<p style="text-align: justify;">Mikor három éve a Való Világ ötödik szériájával foglalkozó kutatásban működtem közre, a fókuszcsoportokból többen a műsor nézésének egyik okaként a szociális nyomásra hivatkoztak. Azért kezdték el követni az adást, mert a kollégáik arról társalogtak, és nem akartak kimaradni. Vagy mert a gyerekek nézték a családban, és a szülők szerettek volna velük beszélgetni a műsorról.</p>
<p style="text-align: justify;">A lemaradástól való szorongás motivációs erőként nem csak a médiafogyasztást befolyásolja. Megjelenik akkor, amikor a legújabb divat szerint akarunk öltözködni, amikor beállunk a sorba a legújabb iPhone-ért, amikor úgy érezzük, muszáj részt vennünk a városba érkező népszerű külföldi együttes koncertjén. De az online társkeresés sem mentes tőle, hiszen soha nem tudhatjuk, milyen lehet az a lány vagy fiú, akinek az adatlapjára még nem bukkantunk rá, és akiről lemaradhatunk, ha inkább elmélyedünk egy kapcsolatban a további keresgélés helyett.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="http://upbeacon.com/wp-content/uploads/2012/09/2830294095.jpg" alt="" class="imgnotext" width="350" /><small>Illusztráció: <a href="http://upbeacon.com/wp-content/uploads/2012/09/2830294095.jpg" target="_blank">The Beacon</a></small></p>
<p style="text-align: justify;">A FOMO tehát öngerjesztő, és bárminek a fogyasztását, birtoklását, megélését befolyásolja. Akkor hogyhogy mégis a közösségi oldalakkal kapcsolatban beszélünk a legtöbbet róla? A lehetséges okok listája persze bővíthető, de ami biztos, hogy az oldalak segítségével az eddigiekhez képest példátlan mértékben láthatunk bele a minket legjobban érdeklő emberek, vagyis a saját ismerőseink életébe. Valós időben követhetjük a velük történő eseményeket, a gondolataikat és az érzéseiket. Talán a régebbi korokhoz képest manapság elfoglaltabbak is vagyunk, több érdekes dolog történik velünk, ami érdekelhet másokat, de az is lehet, hogy csak többet mutatunk magunkból és az életünkből.</p>
<h2 style="text-align: justify;"><span style="color: #333333;"><strong>Fomológiai tapogatózások</strong></span></h2>
<p style="text-align: justify;">2011 tavaszán az amerikai <a href="http://www.jwtintelligence.com/" target="_blank">JWTIntelligence</a> végzett <a href="http://www.jwtintelligence.com/wp-content/uploads/2012/03/F_JWT_FOMO-update_3.21.12.pdf" target="_blank">közvélemény-kutatás</a>t kifejezetten a FOMO-ról. Ebben többek között az derült ki, hogy a kimaradástól való szorongás leginkább az Y-generáció tagjaira és a tőlük fiatalabbakra jellemző, tehát a 35 év alattiakra. Az identitásformáló tinédzserkorban a társas összehasonlítás lehetősége miatt is kitüntetett szerephez jutnak a közösségi oldalak, így nem meglepő, hogy a FOMO mértéke már ebben a korosztályban is nagy. Meglepő viszont, hogy a férfiak úgy tűnik inkább szoronganak, mint a nők. Például a megkérdezett amerikai férfiak 38 százaléka mondta, hogy mellőzöttnek érzi magát, mikor a közösségi oldalon szembesül vele, hogy a barátai kihagyták valamiből. A nőknél csak 26 százalék.</p>
<p style="text-align: justify;">Az első "fomológiai" <a href="http://www.essex.ac.uk/news/event.aspx?e_id=5157" target="_blank">kutatás</a>t 2013 júliusában publikálták. <em>Dr. Andy Przybylski</em>, az <a href="http://www.essex.ac.uk/" target="_blank">Essexi Egyetem</a> pszichológusa kutatócsoportjával arra az eredményre jutott, hogy a FOMO olyan személyekre jellemző, akik hiányt szenvednek bizonyos pszichológiai szükségleteik, például az elismerés, a kontroll vagy a társas kapcsolatok iránti vágyuk kielégítésében, akik gyakran unatkoznak, magányosak.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="http://www.biokineticspt.com/wp-content/uploads/2013/05/450_136283703366.jpg" alt="" class="imgnotext" width="350" /><small>Fotó: <a href="http://www.biokineticspt.com/blog/uncategorized/find-yourself-suffering-from-a-bad-case-of-fomo.html" target="_blank">Biokinetic</a></small> </p>
<p style="text-align: justify;">Általában ők azok, akik például vezetés közben is állandóan sms-eznek vagy emaileznek, egyetemi előadások alatt közösségi oldalakon lógnak. Azt találták, hogy a legfanatikusabb fomósok annyira elmerülnek mások tevékenységének a követésében, hogy már saját igényeikre sem fordítanak figyelmet. A kutatók nem csak a fokozottabban veszélyeztetettek személyiségjegyeit azonosították, de mérhetővé is tették a FOMO egyéni szintjét, amit egy <a href="http://www.ratemyfomo.com/" target="_blank">online kérdőív</a>en némi angoltudással akár mi magunk is tesztelhetünk, illetve összehasonlíthatjuk eredményünket az eddigi kitöltőkével.</p>
<p style="text-align: justify;">Fontos hangsúlyozni, hogy konkrétan a FOMO témájában eddig elég kevés kutatást végeztek, és a közösségi oldalakkal való kölcsönhatás irányát is nehéz meghatározni. Vajon tényleg a közösségi oldalak használata miatt félnek jobban egyesek attól, hogy kimaradnak dolgokból, vagy pedig olyan emberek vonzódnak inkább az oldalakhoz, akik eleve kirekesztettebbnek érzik magukat, jobban félnek és szoronganak. Ez egyelőre nem világos. Mindenesetre, ha feltételezzük a FOMO szerepét például az internet előtti médiahasználatban, akkor talán kisebb mértékben tekinthető a jelenség olyannak, amit feltétlenül a közösségi oldalak számlájára kellene írni.</p>
<h2 style="text-align: justify;"><span style="color: #333333;"><strong>Segítség! Fomós vagyok! Mit tegyek?</strong></span></h2>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #333333;"><strong>1. Találjuk meg a szenvedélyünket!</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;">Keressük meg azokat a minket érdeklő, örömteli (lehetőség szerint társas!) tevékenységeket, amik lekötik a figyelmünket, amikben el tudunk mélyedni annyira, hogy közben semmi mással nem akarunk foglalkozni.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #333333;"><strong>2. Tudatosítsuk magunkban, hogy lehetetlen vállalkozás semmiről sem lemaradni!</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;">Ahogy képtelenség minden létező újságcikket, könyvet felkutatni és elolvasni akár csak egyetlen témán belül, ugyanúgy ismerőseink életének minden pillanatát sem lehetséges nyomon követnünk. Még a hozzánk legközelebb álló személyekét sem. Ennek értelme sincsen, hiszen ha megtennénk, az egyenlő lenne saját magunk, a saját igényeink feladásával. Vegyük tudomásul, hogy mindig lesznek olyan események, amikből kimaradunk, és olyan információk, hírek vagy pletykák, amikről lemaradunk.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #333333;"><strong>3. Vegyük észre, hogy sokszor eleve szűrt információkat kapunk, de az se árt, ha tovább szelektálunk!</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;">A Facebook hírfolyamában például ismerőseink bejegyzései különféle szempontok szerint eleve szűrve jelennek meg. Vannak olyan ismerősök, akiknek a bejegyzéseit már hónapok óta nem látjuk, és vannak, akiknek az összes megosztását látjuk. Ha aktívabban kommunikálunk valakivel, vagy gyakran megnézzük a profilját, akkor az ő megosztásai többször jelennek meg hírfolyamunkban, de korántsem biztos, hogy mindegyik. Hasonlóan működik ez az általunk lájkolt oldalak esetében. Ha akarjuk, a tevékenységünkkel, bizonyos beállításokkal változtathatunk a hozzánk eljutó információk mennyiségén azért, hogy valóban csak a minket érdeklő dolgok jussanak el hozzánk. Közösségi oldalakon, e-mail kliensekben, hírgyűjtőkön lehetőségünk van a szűrésre. Éljünk vele, csökkentsük a feldolgozandó információ mennyiségét!</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #333333;"><strong>4. Bízzunk az alkalmazkodóképességünkben!</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;">Az aggodalmak ellenére az emberiség eddig valahogy mindig megküzdött a könyvek, a nyomtatott sajtó, a rádió vagy a televízió jelentette kihívásokkal. Bizonyára az internet és a közösségi oldalak esetében is képesek leszünk megtalálni a szorongáscsökkentő megoldásokat, és alkalmazkodni tudunk az információs túlterhelés aktuális állapotához mind társadalmi, mind pedig egyéni szinten. Bízzunk benne, hogy erről még nem maradtunk le!</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2015%2F02%2F02%2Ffelelem_szorongas_media_fomo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2015%2F02%2F02%2Ffelelem_szorongas_media_fomo%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2015%2F02%2F02%2Ffelelem_szorongas_media_fomo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Félsz, hogy kimaradsz valamiből?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2015/02/02/felelem_szorongas_media_fomo#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/7127903" border="0" /></a><br /></p>
függőség
szorongás
félelem
fogyasztás
összehasonlítás
valóságshow
FOMO
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/so/soulbook/image/inconnu_fest_3-1024x819.jpg
https://soulbook.blog.hu/2014/11/25/kihivas_als_ice_bucket_challenge_jeges_viz_vodor_verskihivas
Jeges víz, keresztrím, vagy amit akartok
2014-11-25T16:54:25+01:00
2014-11-25T16:54:25+01:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p style="text-align: justify;">Az idei nyár a sokszor egymással párhuzamosan futó különböző kihívások jegyében telt a közösségi felületeken. Volt köztük amerikai import, hazai találmány, olyan, amelyik működőképesnek bizonyult, és olyan is, amelyiknek a kezdeti médiafigyelem ellenére sem igazán akaródzott továbbterjedni. A hasonló víruskampányok céljai és módszerei elég változatosak, de ha hatást akarnak elérni, fontos szem előtt tartaniuk és beépíteniük azokat a pszichológiai sajátosságokat, melyek szerepet játszottak az összességében sikeresnek mondható változatokban. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/14848289439_dfbc1f961f_z.jpg" alt="14848289439_dfbc1f961f_z.jpg" class="imgnotext" /><small><a href="https://www.flickr.com/photos/quintanomedia/14848289439/in/photolist-oC6n9k-oFrgQX-oBeS7i-ouNtHr-oXv4sn-p5uMjq-p5wP3z-oN2SPa-oN37YU-p5wNXK-oSPzeY-p1GYh7-p4i6F9-p1GYub-oJfFEo-oA8aZT-phmaN5-oC9xyx-oXXr8S-oFv6v9-ox6F47-oER6u3-oEQNoS-oxCq7U--oEReCg-oAeK2V-oSPLKs-oxCq4C-oWi6CR-oE5wRh-oE5Uid-oE5qXm-oUxWBB-oBezBA-oBeFv8-oFvd48-oFu8Vx-oXHQ36-oXXvJW-oFv1cn-oXXpCC-oFujpi-oFv7x8-oEs3Nu-oComem-oMbSFJ-p4DBC9-oK4KXq-oYEWMN" target="_blank">Flickr/Anthony Quintano</a></small></p>
<p style="text-align: justify;">Még 2010-ben találkoztam egy <a href="https://www.youtube.com/playlist?list=PL493D4B5F57E3BCA9" target="_blank">videósorozat</a>tal a YouTube-on, melynek mindegyik darabjában ugyanaz a német srác fogott egy jeges vízzel teli vödröt, és a fejére borította az egészet. Az akcióval, mely szerte Németországban ismertté vált, a <a href="http://www.saleminternational.org/en/ueber-uns" target="_blank">SALEM International</a> nevű, Stuttgartban alapított keresztény jótékonysági szervezet kívánt új tagokat toborozni. A videókban a toborzási kampány vezetője vállalta, hogy minden egyes új belépő tiszteletére fogja a vödröt, és a nyakába zúdítja annak tartalmát.</p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="400" height="225" src="//www.youtube.com/embed/oToeRez6Yv8" frameborder="0" allowfullscreen=""></iframe> </p>
<p style="text-align: justify;">A mókásnak tűnő kezdeményezés idén nyáron jutott újra az eszembe az USA-ból induló <span>jeges vödrös kihívás (Ice Bucket Challenge)</span> berobbanásakor.</p>
<p style="text-align: justify;">Itt már nem ugyanaz a személy öntötte magára több alkalommal a vizet, hanem mindig más, mivel az akció része lett 3 másik személy megnevezése, kihívása. Ezáltal vált biztosítottá a vírusszerű terjedés a közösségi felületeken. A toborzás helyett az adománygyűjtés került a középpontba.</p>
<p style="text-align: justify;">Valójában már 2013 közepétől keringett az USA északi területein a "Hideg Víz Kihívás" (Cold Water Challenge), melyben a résztvevő választhatott, hogy rákkutatás céljára adományoz, vagy pedig hideg vízbe ugrik. A jeges vödör megjelenése állítólag golfozóknak köszönhető, akik állatvédő szervezetnek gyűjtöttek, de egyre többen bekapcsolódtak különféle egyéb szervezeteket, kórházakat támogatva. Így jutott el a kampány olyanokhoz is, akik egy ritka, gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségben, az amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvednek.</p>
<p style="text-align: justify;">Az egyik első, ALS-szel kapcsolatba hozható videót Pat Quinn osztotta meg, többek között New-York-i szobatársával, barátjával, Pete Frates-szel. Mindkettőjüknél diagnosztizálták a betegséget korábban. Az előtte Bostonban és Európában is játszó hivatásos baseballjátékos Fratesnél egy elhúzódó csuklósérülést követően még 2012-ben, míg Quinn esetében tavaly.</p>
<p style="text-align: justify;">Quinn 2014. július 27-én osztotta meg a saját videóját. Az akció szétterjedt a családtagok és az ismerősök között, egy hétre rá felkeltette a bostoni, két hét múlva az országos, három hét múlva a legnépszerűbb, celebeket szerepeltető szórakoztató műsorok, majd négy hét múlva a nemzetközi média figyelmét. Pete Frates édesanyja, Nancy Frates októberben tartott előadást a TED bostoni konferenciáján. Az erről készült <a href="http://www.ted.com/talks/nancy_frates_why_my_family_started_the_als_ice_bucket_challenge_the_rest_is_history" target="_blank">videó</a> csütörtök óta látható a TED oldalán.</p>
<p style="text-align: justify;">A jeges vízzel együtt zúdult ránk a Facebookon a magyar vers népszerűsítésére született <a href="http://index.hu/kultur/2014/09/02/a_facebook-falat_elaraszto_versek/" target="_blank">verskihívás</a>, ahol a Facebook-felhasználónak 10 ismerősét kellett megjelölnie, arra kérve őket, hogy két napon belül osszanak meg egy újabb verset, és hívjanak ki ők is 10 ismerőst, majd így tovább.</p>
<p style="text-align: justify;">Az előbbiek farvizén evezve pedig megjelent egy kevésbé átgondoltnak tűnő magyar próbálkozás, ami már csak egészen minimális mértékben volt érzékelhető. A kezdeményező arra szólított fel, hogy<span> </span><a href="https://www.facebook.com/photo.php?fbid=4499155772265&set=a.1112574149841.14017.1691543319&type=1&fref=nf" target="_blank"><span>vásároljunk be egy rászorulónak</span></a><span>.</span> </p>
<p style="text-align: justify;">Azóta viszonylagos nyugalom van kihívásfronton, bár egészen érdekes öszvérszerű, sokszor határozottan kritikusnak szánt leágazások is felbukkantak menet közben, mint például az <a href="http://www.hir24.hu/kulfold/2014/09/18/veres-kihivas-ukrajnabol-europanak/" target="_blank"><span>ukrajnai véres vödör</span></a>, illetve az <a href="http://www.hir24.hu/elet-stilus/2014/08/25/jeg-helyett-rizs-van-a-vodorben-ott-ahol-milliok-eheznek/" target="_blank"><span>indiai rizses vödrös kihívás</span></a> vagy a <a href="http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/jegesviz_es_vers_utan_itt_a_versesvodor_kihivas_kajarpecrol_-_video/2396917/" target="_blank"><span>kajárpérci "Versesvödör Cselendzs"</span></a>. </p>
<h2><span style="color: #333333; background-color: #ffffff;">Mi kell a gyors és széleskörű terjedéshez?</span></h2>
<p style="text-align: justify;"><strong><span style="background-color: #ffffff;">Humor </span></strong>- A néző valójában kétféle érzelem között hánykolódik a zuhanyjeleneteket látva. Egyrészt közösséget érez szegény szerencsétlen áldozattal, szinte a saját bőrén érzi a jéghideg vizet, de tudja, hogy az illető önként vállalta sanyarú sorsát, tehát a káröröm és az empátia végletei között hánykolódva könnyedén csúsznak az érzések inkább a káröröm és a kiadós röhögés irányába. Egyszerűen mókás dolog mások önként vállalt, de azért feltételezhetően nem túl komoly következményekkel járó szenvedését, csetlését-botlását figyelni. </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #000000; background-color: #ffffff;"><strong><span style="color: #333333;">Könnyű kivitelezhetőség (kis pénz és energiabefektetés)</span></strong> - </span>Mint látjuk, elég egy dokumentálásra és megosztásra alkalmas eszköz, egy vödör és némi víz, jég. A víz miatt egyébként kemény kritikák érték a kampányt, hiszen a világ számos pontján a tiszta ivóvíz komoly értékkel bír. Erre próbált az ismert színész, Matt Damon is rámutatni, amikor <a href="https://www.youtube.com/watch?v=DlGhuud-s4w" target="_blank">vécécsészéből kimert vízzel teljesítette a kihívást</a>. Így próbálta felhívni a figyelmet arra, hogy az tisztább, mint sok helyen az emberek által fogyasztott víz.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span style="color: #333333;">Egyértelmű utasítás, határidőhöz kötött teljesítés</span></strong><span style="color: #333333;"> - </span>Egyszerű, jól érthető, konkrét utasítások vannak 24 órás határidő megjelölésével, ami hatékonyabban ösztönöz cselekvésre, mint egy bonyolult kérés, amit elég akár majd valamikor a ködös távoli jövőben végrehajtani.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span style="color: #333333;">Konkrét személyeket nyilvánosan szólít fel cselekvésre</span></strong><span style="color: #333333;"> -</span><strong><span style="color: #333333;"> </span></strong><span style="color: #333333;">Ha az i</span>smerősöd kihívása a TE nevedet tartalmazza, akkor nem tudod másra hárítani a teljesítés felelősségét. A nyilvános megszólítás egyfajta kényszerítő erővel bír, ami elkötelezetté tehet a teljesítés irányába. Ha nem reagálsz, mit fog szólni az ismerősöd, aki kihívott? Mit fog szólni a többi ismerős, aki látta, hogy kihívtak? Ebből a csapdahelyzetből nehéz menekülni. A 3 vagy még több személy megnevezése gondoskodik a kezdeményezés gyors és széleskörű terjedésről, még úgy is, ha esetleg néhányan úgy döntenek, nem kérnek a dologból.</p>
<p style="text-align: justify;"><span><span><span style="color: #333333;"><strong><span color="#333333">Elfogadható az adomány megjelölt összege</span></strong></span><span color="#333333" style="color: #333333;"> - A jeges vödrös kihívásban a kihívás teljesítőinek <span>10 dollárt kellett felajánlaniuk, a nem teljesítőknek 100 dollárt.</span></span></span></span><span style="color: #000000; background-color: #ffffff;"> A</span>z adomány összege (akárcsak a kedvezményezettek köre) azonban a kampány során láthatóan nem vált szigorú kritériummá, sőt többször előfordult, hogy saját rajongói figyelmeztettek egy-egy hírességet arra, hogy ez nem csak egy menő poén, hanem adományozni is kéne valamilyen jótékony célra. Persze teljesen nyilvánvaló, hogy egy irreálisan magas összeg megjelölése visszafogna egy hasonló kampányt, a túl alacsony pedig puszta magamutogatásra alacsonyítaná le azt.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #333333;"><strong><span style="color: #333333;">Ismerősök és hírességek részvétele</span></strong> - </span>Ha a kihívás alapgondolata elfogadható, egy jó ügy érdekében cselekedhetünk, akkor miért ne vennénk részt benne. Ha azt látjuk, hogy általunk tisztelt és kedvelt ismert emberek, celebek, közeli és távoli ismerőseink is támogatják, akkor mi is szívesebben tesszük azt, hiszen az ő viselkedésük sok más tekintetben is bizonyára példaértékű a számunkra.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span style="color: #333333;">Kellő mértékű figyelem felkeltése</span></strong><span style="color: #333333;"> - </span>A hírességek részvétele és a kampányok gyors terjedése a közösségi oldalakon együtt járulnak hozzá ahhoz, hogy más médiafelületek (újságok, hírportálok, stb.) is beszámolnak a legújabb internetes hóbortokról, vírusként terjedő akciókról. Ha a kampány eléri a hagyományos média ingerküszöbét, még hatékonyabban hívhatja fel a figyelmet magára és a tárgyára, legyen az akár egy betegség, akár egy társadalmi probléma. A hatások összeadódnak és többszöröződnek, így olyanokat is elérhet a téma, akik még nem hallottak addig az adott kampányról, mert pl. nem használják annyira sűrűn a közösségi oldalakat.</p>
<h2 style="text-align: left;"><span style="color: #333333; background-color: #ffffff;"><strong>Önzetlen cselekedet vagy a benyomáskeltés divatos módja?</strong></span></h2>
<p style="text-align: justify;">Egy önzetlen cselekedet nem feltétlenül igényel reklámot magának, viszont, ha nem nyilvánosan történik, nem is kelti fel mások figyelmét, nem kezd el terjedni. Ha reklámozzák, akkor meg könnyen érheti az a vád, hogy a benne résztvevők csak egy divathóbortból szeretnék kivenni a részüket, és valójában önmagukat reklámozzák, azt a benyomást keltve magukról, hogy ők mennyire jó emberek.</p>
<p style="text-align: justify;">A <a href="http://digitalintelligencetoday.com/impression-management-the-psychology-of-the-viral-ice-bucket-challenge/" target="_blank">Digital Intelligence Today</a> pszichológus szerzője, Dr. Paul Marsden például a lánclevelek lélektani sajátosságaival köti össze a jeges vödrös kihívás működési módját, és annak három fontos, elsősorban a <strong>benyomáskeltés</strong>t hatékonyan aktivizáló jellegzetességét:</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Egyrészt adott a pozitív és a negatív <strong>ösztönzés</strong>: ha továbbítod a levelet, egy csomó jó dolog fog történni az életedben, ha nem teszed, akkor valamilyen baj fog érni. Ha teljesíted a kihívást jó színben tűnhetsz föl mások előtt, olyan leszel akár egy celeb, ha nem teljesítesz, az negatívan hat majd az ismerőseidben rólad kialakuló képre. Szükséges a <strong>hitelesség</strong>nek, a hihetőségnek legalább egy minimális szintje, amit az ismerősök és a hírességek részvétele biztosít. Ha az általam kedvelt és tisztelt emberek szégyen nélkül továbbítják a levelet, nyakon öntik magukat, akkor ez bizonyára elfogadható és működőképes módja arculatunk alakításának. A harmadik elem pedig a már említett <strong>kis költség.</strong> Egy levél továbbítása nem kerül semmibe, akárcsak egy vödörnyi jeges víz fejünkre öntése és az esemény rögzítése.</p>
</blockquote>
<h2 style="text-align: justify;"><span style="color: #333333; background-color: #ffffff;"><strong>Siker vagy kudarc? Nézőpont kérdése.</strong></span></h2>
<p style="text-align: justify;">A jeges vödrös kihívás kapott hideget és meleget is. Tagadhatatlan sikere, hogy felhívta a figyelmet egy ritka betegségre és általában a jótékony célú adakozás fontosságára. A kezdeményező szervezet szempontjából mindenképp sikeres volt, hiszen míg az ALS Association 2013-ban augusztus közepéig csak 1,6 millió dollárnyi adományt regisztrált egyetlen hónap alatt, addig idén ugyanazon időszak alatt több mint 15,5 milliónyit.</p>
<p style="text-align: justify;">A kritikák részben a kampányeszközre, részben a szervezetre és az adakozás céljára vonatkoztak:</p>
<ul>
<li style="text-align: justify;"><span><strong>></strong> A</span>z emberek jótékonykodásra szánt összegkerete például nem túl rugalmas, viszont a szervezetek száma nő<span>. Ha egy magát, vagy az általa képviselt ügyet jól "eladó" szervezetnek többet adunk, kevesebb jut más célokra, például olyanokra, melyek sokkal több embert érintenek, és egy főre jutóan kevesebb pénzből is elérik az életminőség javítását, a szenvedés enyhítését, megelőzését. </span>A (költség)hatékonyság szempontjai ma már a jótékonykodás területén is hangsúlyosan jelennek meg.</li>
</ul>
<ul>
<li style="text-align: justify;"><strong>></strong> Sok hírességet ért támadás amiatt, hogy a jótékonykodást valahogy kifelejtették a saját produkciójukból, vagyis csak simán feltöltötték egy videót arról, ahogy leöntik magukat, és kihívnak másokat.</li>
</ul>
<ul>
<li style="text-align: justify;"><strong>> </strong>A korábban említett vízpazarláson túl többen az egészségügyi kockázatokra hívták fel a figyelmet. A kisebb sérülések mellett ennek extrém megvalósulásai voltak azok a halálesetek (<a href="http://www.reuters.com/article/2014/09/20/us-usa-kentucky-icebucket-idUSKBN0HF0KN20140920" target="_blank">1</a>, <a href="http://www.telegraph.co.uk/news/uknews/scotland/11054784/Teenager-dies-after-taking-ice-bucket-challenge.html" target="_blank">2</a>), melyeket az Ice Bucket Challenge teljesítésével hoztak kapcsolatba.</li>
</ul>
<p style="text-align: justify;">A kihívások mindenképp hatékony formái lehetnek a vírusszerűen terjedő kampányoknak, különösen akkor, ha egy széles körben elfogadható, azonosulásra alkalmas cél érdekében születnek. Viszont, ha egyszerre túl sok fut belőlük a különböző kommunikációs csatornákon, akkor a közönség egy idő után megcsömörlik tőlük. A kifulladás nem csak a közönség oldaláról jelenthet problémát, hanem a kitalálókéról is, hiszen egyre nehezebbé válhat új ötleteket kreálva mindig felülmúlni az előző kihívásokat. Felbukkanhatnak különböző extrém megjelenési formák, túlzások, túlbonyolított megoldások, melyek akár a szándékolttal éppen ellentétes hatást is elérhetnek vagy érdektelenségbe fulladhatnak.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A karácsonyi ünnepek közeledtével az emberek szívesebben jótékonykodnak. Ha menet közben eszedbe jutott a kihívás valamilyen kreatív szezonális formája, jöhet hozzászólásként, és indítsd el az általad leginkább kedvelt közösségi oldalon! </strong></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2014%2F11%2F25%2Fkihivas_als_ice_bucket_challenge_jeges_viz_vodor_verskihivas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2014%2F11%2F25%2Fkihivas_als_ice_bucket_challenge_jeges_viz_vodor_verskihivas%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2014%2F11%2F25%2Fkihivas_als_ice_bucket_challenge_jeges_viz_vodor_verskihivas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Jeges víz, keresztrím, vagy amit akartok"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2014/11/25/kihivas_als_ice_bucket_challenge_jeges_viz_vodor_verskihivas#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/6916185" border="0" /></a><br /></p>
kampány
civil
videó
kihívás
jótékonykodás
adományozás
víruskampány
benyomáskeltés
ALS
IceBucketChallenge
verskihívás
lánclevelek
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/so/soulbook/image/14848289439_dfbc1f961f_z.jpg
https://soulbook.blog.hu/2014/05/03/kepernyomentes_het
Tölts egy hetet képernyőmentesen!
2014-05-03T18:25:21+02:00
2014-05-03T18:25:21+02:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p style="text-align: justify;">Hétfőn startol a nemzetközi <a href="http://www.screenfree.org/" target="_blank">Képernyőmentes Hét</a> (Screen-Free Week, SFW), amit évente rendeznek a <a href="http://www.commercialfreechildhood.org/" target="_blank">Reklámmentes Gyermekkorért Kampány</a> keretében. Az USA-ban már 20 éve működő program során gyerekek, családok, iskolák, könyvtárak és egyéb közösségek kötelezik el magukat amellett, hogy hét napra felfüggesztik a szórakozás digitális formáit, és helyette nagyobb teret szentelnek az igazi "kikapcsolódásnak", vagyis a közös játéknak, olvasásnak, álmodozásnak, alkotásnak, a természet felfedezésének, a családdal, barátokkal eltöltött időnek. Az akcióban <a href="http://www.screenfree.org/organize/" target="_blank">útmutatókat</a> és ingyenesen letölthető <a href="http://org.salsalabs.com/o/621/p/salsa/web/common/public/signup?signup_page_KEY=7757" target="_blank">szervezői készletet</a> biztosítanak külön az otthoni, az iskolai és a közösségi vállalások, programok tervezéséhez, megszervezéséhez. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/for-white-TEE-e1390923415217.jpg" alt="for-white-TEE-e1390923415217.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Még 1994-ben vetette fel Henry Labalme és Matt Pawa egy olyan országos szervezet ötletét, mely a tévézéssel töltött idő csökkentését tűzte ki célul. A TV Turnoff (TV Kikapcs) néven indult kezdeményezésük egyre népszerűbbé vált, 1996 után egyre csak nőtt a támogatók és a szervezők száma, gyerekek milliói és családjaik váltak résztvevővé, számos jelentős egészségügyi és oktatási szervezet is csatlakozott. Egyre nagyobb teret kaptak a médiában, elsősorban a nyomtatott sajtóban és a rádióadókon. Mivel a rendelkezésre álló, képernyővel ellátott médiaeszközök száma azóta egyre csak bővült, így a mozgalom kiterjesztette hatókörét a tévén túl a digitális eszközökre is.</p>
<p style="text-align: justify;">A kezdeményezők abból a megállapításból indulnak ki, hogy a gyerekek ma túl sok időt töltenek képernyők, monitorok előtt, ami káros hatással van rájuk. Valójában az iskoláskorúak több időt töltenek médiahasználattal (tévézéssel, videójátékokkal, számítógépekkel és mobileszközökkel), mint más egyéb tevékenységgel az alvást leszámítva. A túlzásba vitt használat pedig összefügg a gyengébb iskolai teljesítménnyel, a gyerekkori elhízással, az alvásproblémákkal és a figyelemzavarral. </p>
<p style="text-align: justify;">De nem kizárólag a gyerekek számára mutatkozhatnak meg a Képernyőmentes Hét előnyei. Sokszor a szülőket is éri kritika gyermekeik részéről, hogy állandóan a laptoppal vagy okostelefonnal vannak elfoglalva, így nem jut elég idő és figyelem rájuk. Hogy a kütyümentes hétből milyen hasznunk származhat mindannyiunknak, arról Victoria L. Dunckley pszichiáter írt nemrég <a href="http://www.psychologytoday.com/blog/mental-wealth/201404/screen-free-week-is-just-around-the-corner" target="_blank">blogjában</a>:</p>
<p style="text-align: justify;">A képernyők előtt töltött idő befolyásolja a hangulatunkat, a gondolkodásunkat és a viselkedésünket azáltal, hogy megváltoznak az agyunkban zajló kémiai folyamatok, az alvásminőség, a stresszhormon szintje, a vér áramlása. Tehát akár egyetlen képernyőmentes hét alatt is észrevehetően javulhat: </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>1. Az alvás - </strong>Mivel csökken a stresszhormon, nő a melatonin szintje, és inkább természetes, mint mesterséges, túlságosan világos fények érik szemünket.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>2. A hangulat -</strong> Mert szabályozottabbá válik. Kiegyensúlyozottabbak lesznek az agyi kémiai folyamatok, a dopamin- és a szerotonin-szint. Az érzelmek szabályozásáért felelős agyterület (frontális lebeny) vérellátása javul.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>3. A viselkedés - </strong>Együttműködőbbek, összeszedettebbek leszünk a "harcolj vagy menekülj" válaszreakció mérséklődésének és a frontális lebeny (<span>koncentrációért, feladatmegoldásért, kontrollért felel) </span>fokozottabb vérellátásának köszönhetően.</p>
<p style="text-align: justify;">A saját közérzetünkön túl kapcsolataink is gazdagodhatnak. A gyerekek mintát kaphatnak szüleiktől a tudatosabb médiahasználatra, a közös tevékenységgel töltött idő pedig jót tesz az egészséges szülő-gyerek kapcsolatnak.</p>
<p style="text-align: justify;">Akik gondban lennének a képernyőket helyettesítő tevékenységek kitalálásakor, azoknak külön listával készültek a szervezők. Javaslataik között szerepel többek között rádióhallgatás, levélírás, rajzolás, kertészkedés, olvasás, úszás, bábozás, süteménysütés, kirándulás, kártyázás, állatkerti látogatás, bringázás.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/FlyerTemplate.jpg" alt="FlyerTemplate.jpg" class="imgnotext" width="300" /></p>
<p style="text-align: justify;">A rövidebb ideig tartó médiamegvonás témájában egyébként már több kísérletet végeztek. Az egyiknek <a href="http://withoutmedia.wordpress.com/" target="_blank">saját honlapja</a> is van. A Marylandi Egyetem hallgatói körében végzett vizsgálatból leginkább azt emelte ki a média annak idején, hogy drog- és alkoholfüggőséghez hasonló tünetekről számoltak be a diákok a 24 órás önmegtartóztatás után. Magányosnak, világtól és ismerőseiktől elszigeteltnek érezték magukat a technológiai eszközök nélkül. Más társaik ugyanakkor számos "újfajta" pozitív élményről meséltek. Több időt és hatékonyabb módon tudtak a tanulásra fordítani, jobban figyeltek az órákon és jobb eredményeket értek el. Többet voltak a szeretteikkel, és jobban élvezték a közösen töltött időt. Egészségesebben étkeztek, együtt főztek másokkal. Sportoltak, barátokkal találkoztak, beszélgettek. Elkezdték észrevenni a körülöttük lévő világot, például a fülhallgató hiányában elkezdtek felfigyelni a madárcsicsergésre.</p>
<p style="text-align: justify;">Egy másik tanulmányban <a href="http://www.plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0051474" target="_blank">túrázók csoportjait vizsgálták</a>, akik 4-6 napig járták a természetet úgy, hogy semmilyen technológiai eszközt nem vihettek magukkal. A túrázók a természetjárást követően jobban teljesítettek a kreativitást és problémamegoldást mérő teszten, mint azok, akik nem túráztak. (Itt valójában problémát jelent, hogy túrázókat csak nem túrázókkal hasonlítottak össze, mert így nehéz elkülöníteni a túrázás és a technológia hatását. Maximum az a következtetés vonható le, hogy a természetben, mozgással, társaságban eltöltött idő és a médiaeszközök hiánya együttesen valamilyen mértékben összefüggött a kreativitás növekedésével.)</p>
<p style="text-align: justify;">Habár nálunk nem különösebben ismert a Képernyőmentes Hét, programok és események se várhatóak, azért a saját életünkben, a családunkban akár csak egyetlen napra is kipróbálhatjuk, milyen érzés nem bekapcsolni a számítógépet, ha épp nem kell dolgoznunk, tanulnunk rajta, vagy félretehetjük a táblagépet, ha épp a barátokkal is társasjátékozhatunk helyette. Próbáljuk ki, és figyeljük a hatását!</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Ha a saját képernyőmentes heted kapcsán bármilyen tapasztalatra sikerült szert tenned, esetleg élményeidet, ötleteidet másokkal is szívesen megosztanád, akkor kíváncsian várom a hozzászólások között!</strong></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2014%2F05%2F03%2Fkepernyomentes_het%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2014%2F05%2F03%2Fkepernyomentes_het%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2014%2F05%2F03%2Fkepernyomentes_het%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tölts egy hetet képernyőmentesen!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2014/05/03/kepernyomentes_het#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/6112420" border="0" /></a><br /></p>
függőség
technológia
televízió
médiahasználat
digitális_böjt
médiadiéta
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/so/soulbook/image/for-white-TEE-e1390923415217.jpg
https://soulbook.blog.hu/2014/01/07/slacktivism_facebook_lajk_adomanyozas_civil_nonprofit
Ne csak lájkolj, cselekedj!
2014-01-07T14:49:43+01:00
2014-01-07T14:49:43+01:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p style="text-align: justify;">Még karácsony előtt <a href="http://newsroom.fb.com/News/773/Donate-to-Nonprofits-Through-Facebook" target="_blank">jelentette be a Facebook</a>, hogy néhány civil szervezet (pl. <a href="https://www.facebook.com/UNICEF-USA" target="_blank">UNICEF</a>, <a href="https://www.facebook.com/worldwildlifefund?ref=br_tf" target="_blank">WWF</a>, <a href="https://www.facebook.com/redcross" target="_blank">Vöröskereszt</a>) oldalán és bejegyzései mellett bevezető jelleggel "Adományozok" gombot kezd megjeleníteni, ami azonnali és közvetlen támogatás lehetőségét nyújtja a felhasználóknak. Korábban már az UNICEF svéd csoportjának a reklámkampánya is felhívta a figyelmet arra, hogy a lájkolás önmagában nem segít a támogatandó személyeken és ügyeken, továbbá egyre több kutatási eredmény támasztja alá, hogy szimpátiánk nyilvános kifejezésével ugyan pozitív képet sugározhatunk magunkról az ismerőseink felé, de egyben úgy is érezhetjük, hogy ezzel le is tudtuk a dolgot vagy annak egy részét, így a tényleges támogatás végül visszafogottabb lesz, netán teljesen elmarad.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/DisplayMedia.png" alt="DisplayMedia.png" class="imgnotext" /><small>Illusztráció: <a href="http://newsroom.fb.com/News/773/Donate-to-Nonprofits-Through-Facebook" target="_blank">Facebook</a></small></p>
<p style="text-align: justify;">A nonprofit szervezetek oldalainak és bejegyzéseinek lájkolása mellett ezentúl tehát az adománygombra is klikkelhetünk majd, és meghatározhatjuk az adományozni kívánt pénzösszeget, kiválaszthatjuk a fizetés módját, és a szükséges adatok megadása után máris utalhatunk. Az adakozás tényének a megosztásával ismerőseinket is aktivitásra ösztönözhetjük. A Facebook egyelőre csak néhány civil alakulattal működik együtt, de hamarosan bővül a kör, egy <a href="https://www.facebook.com/help/contact/585894954798346" target="_blank">űrlap</a> kitöltésével pedig az érdeklődők akár maguk is jelentkezhetnek.</p>
<p><strong>A lájkok nem mentenek életeket, a pénz és a védőoltások igen</strong></p>
<p style="text-align: justify;">„A nevem Rahim. 10 éves vagyok. Itt élek az öcsémmel. Néha félek attól, hogy megbetegszem, akárcsak az anyukám. Ki vigyáz majd akkor a testvéremre? Anya nagyon beteg, és félek, hogy én is az leszek. De úgy érzem, minden rendben lesz. A svéd UNICEF Facebook-oldalán már 177 ezer lájk gyűlt össze. Nyárra talán elérik a 200 ezret. Akkor minden jóra fordul.” - hallhatjuk a gyermekek védelmével foglalkozó ENSZ-szervezet, az UNICEF svéd egységének tavalyi videóján. A svédek arra próbálták felhívni a figyelmet, hogy a közösségi portálokon rengeteg szívszorító történet, fotó és videó kering, gyűlnek a lájkok a segítő szervezetek oldalain, miközben a tartalmak megosztásával, a szimpátia kinyílvánításával sokan le is tudják a jótékonykodást.</p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="480" height="270" src="https://www.youtube.com/embed/2_M0SDk3ZaM" frameborder="0" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p><strong>Kanapé-aktivisták egyesüljetek!</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A jelenség maga már tavaly sem számított újdonságnak. Angolul slacktivism (slack='laza, lezser' + activism='aktivizmus'), amihez magyarul leginkább a látszat-aktivizmus vagy kanapé-aktivizmus kifejezés közelít. A látszat-aktivista amolyan "aktivista szimpatizáns", aki azonosul egy szervezettel vagy üggyel, különösebb erőfeszítést ugyan nem szeretne tenni, de másoknak mindenképp meg akarja mutatni, hogy ő mennyire jó lélek. A látszat-aktivizmus olyan interneten keresztül véghezvitt cselekedetet takar, mely politikai vagy társadalmi ügyet támogat, de nem igényel túl sok időt, energiát.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/08172012p17pha.jpg" alt="08172012p17pha.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><small>Illusztráció: <a href="http://ncronline.org/news/people/slacktivism-makes-world-better-place-couch" target="_blank"><span>National Catholic Reporter</span></a></small><a href="http://ncronline.org/news/people/slacktivism-makes-world-better-place-couch" target="_blank"><span></span></a></p>
<p style="text-align: justify;">A magyar Facebook-felhasználók körében úgy tűnik a pénzbeli és a tárgyi adományozás eleve nem túl népszerű adományozási forma. Ez alacsony bizalmi szintet jelez a potenciális adakozók részéről, ami érthető, ha a mindennapok során, vagy a a médiában rendre olyan <a href="http://index.hu/belfold/2013/12/17/sajat_mentoben_ulve_keruli_ki_a_dugot_a_gyermekrak_alapitvany_elnoke/" target="_blank">példák</a>kal találkozunk, melyek az adományok nem megfelelő felhasználásáról árulkodnak.</p>
<p style="text-align: justify;">A <a href="http://www.niok.hu/" target="_blank">Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány,</a> az <a href="http://adhat.hu/" target="_blank">adhat.hu</a> portál működtetője tavaly egy kilenc kérdéses kvízben <a href="http://www.niok.hu/sajtohir.html?sajtoazon=47" target="_blank">kérdezett</a> 1106 magyar Facebook-felhasználót többek között arról, hogy legszívesebben hogyan járulnának hozzá az általuk fontosnak tartott célok megvalósulásához. A válaszolók legkisebb hányada, csak 19 százalék támogatna pénzzel, 22 százalék valamilyen tárgyi felajánlással vagy szolgáltatással fejezné ki szimpátiáját, míg a többség (60%) önkéntes munkát vállalna legszívesebben.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A kokárda kitűzésével le is tudjuk a hazafias cselekedeteket?</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A <a href="http://www.ejcr.org/" target="_blank">Journal of Consumer Research</a> című szakfolyóirat november elején <a href="http://www.jcr-admin.org/files/pressPDFs/110613150600_KristoffersonArticle.pdf" target="_blank">közölt egy tanulmányt</a>, mely azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy egy ügy támogatásának a nyilvános jelzése, például egy kitűző viselése, egy petíció aláírása vagy egy Facebook-csoporthoz való csatlakozás vajon az adott ügy iránti elkötelezettséget is növeli-e egyben. A bizonyítékok szerint a támogatás privát (nem nyilvános, nem hivalkodó) gesztusai sokkal hatékonyabbak lehetnek erre a célra.</p>
<p style="text-align: justify;">A kutatók több olyan kísérleti elrendezést vetettek be, ahol a résztvevők egy adott ügyet támogathattak. Az első fázisban vagy Facebook-csoporthoz kellett csatlakozniuk, vagy kitűzőt kellett elfogadniuk, vagy petíciót aláírniuk. A második fázisban pénzt adományozhattak, vagy önkéntes munkát végezhettek.</p>
<p style="text-align: justify;">A kitűzős verzióra az Emlékezés Napján (Remembrance Day) került sor Kanadában, amikor ott pipacs feltűzésével emlékeznek az első világháború hőseire. A kísérletben összesen 92 egyetemista vett részt három csoportban. Az egyik csoportban a résztvevőknek viselésre kínáltak fel egy ajándék pipacsot, a másikban elvitelre kínálták fel azt egy borítékban. A harmadik csoport semmilyen utasítást nem kapott a kitűző mellé. Mindezek után az összes résztvevő egy tetszőleges pénzösszeget adományozhatott egy veterán katonákat támogató alap számára.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/poppy-slider.jpg" alt="poppy-slider.jpg" class="imgnotext" /><small>Fotó: <a href="http://www.ceasefire.ca/?p=13826" target="_blank">Ceasefire.ca</a></small><a href="http://www.ceasefire.ca/?p=13826" target="_blank"></a></p>
<p style="text-align: justify;">Akiknek csak magukkal kellett vinni a pipacsot, átlagosan kétszer akkora összeget adományoztak végül, mint akiknek viselniük is kellett a kitűzőt, és közel hatszor akkora összeget adtak, mint azok, akik semmilyen utasítást nem kaptak. Úgy tűnik, hogy a támogatás nyilvános jelzése kielégíti az embereknek azon szükségletét, hogy pozitív színben tűnjenek fel, ám azután elvesztik érdeklődésüket a konkrét ügy iránt.</p>
<p style="text-align: justify;">Egy áprilisi tanulmány <a href="http://nvs.sagepub.com/content/early/2013/04/22/0899764013485159" target="_blank">közösségi háló-hatásról írt</a>. Eszerint eltérő jellemzői vannak az adományozás hagyományos és "facebookos" formáinak. A közösségi oldalakon keresztül például csak kisebb adományok várhatóak, és bizonyos témájú (pl. egészséget érintő) ügyek előnyt élveznek másokkal szemben (ez utóbbit a korábban említett magyar Facebook-felmérés is megerősíti).</p>
<p><strong>Mit tehetünk ahelyett, hogy egy ügy lájkolására kérjük az embereket?</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><a href="http://www.giveandtake.com/Home/AdamGrant" target="_blank">Adam Grant</a>, a <a href="http://www.wharton.upenn.edu/" target="_blank">Pennsylvaniai Egyetem Wharton Üzleti Iskolájá</a>nak professzora, a magyarul nemrég megjelent <a href="https://www.hvgkonyvek.hu/adni-es-kapni" target="_blank">Adni és kapni</a> (<a href="http://www.giveandtake.com/Home/Index" target="_blank">Give and Take</a>) című bestseller szerzője <a href="http://www.linkedin.com/today/post/article/20131203170547-69244073-stop-liking-causes-on-facebook?trk=mp-details-rr-rmpost" target="_blank">blogjá</a>ban a következő tanácsokat adja:</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>1. Kérjünk ígéretet konkrét cselekedetek megtételére! - </strong>Ez több okból is hatékony lehet. Egyrészt az emberek gondolatban már foglalkozni kezdenek az adott cselekvéssel, másrészt az ígérettel (különösen, ha nyilvánosan tették) még jobban elkötelezik magukat a kivitelezés mellett. Senki nem szeret mások előtt utólag leégni azzal, hogy nem tartja be az ígéreteit.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>2. A viselkedést, ne az aláírást tegyük nyilvánossá! - </strong>Az aláírások látványa önmagában nem bír mozgósítő erővel, viszont egy viselkedéssel könnyebben azonosulunk, könnyebben késztethet utánzásra, mintakövetésre minket.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>3. Az adakozás legmegfelelőbb indokát emeljük ki! </strong>- Ha két érvet kombinálunk, elképzelhető, hogy kevésbé lesznek meggyőzőek, mintha külön-külön alkalmazzuk őket. Az indokok végeláthatatlan sorolása akár a győzködés benyomását is keltheti, ami elriaszthatja a lehetséges támogatókat.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>4. Emlékeztessünk a múltbeli közreműködésre! </strong>- Mivel szeretünk következetesek lenni, vagy legalábbis annak látszani, ha emlékeztetnek minket egy korábbi támogatásunkra, cselekedetünkre, nagy valószínűséggel szívesen megismételjük azt valamilyen formában.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>5. Adjunk emberi arcot ügyünknek! </strong>- A statisztikai adatok, legyenek bármilyen szépen ábrákkal, infografikákkal, diagrammokkal vagy videókkal felöltöztetve, jóval kevésbé lesznek meggyőzőek, mint például Rahim a svéd UNICEF fenti videójában.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2014%2F01%2F07%2Fslacktivism_facebook_lajk_adomanyozas_civil_nonprofit%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2014%2F01%2F07%2Fslacktivism_facebook_lajk_adomanyozas_civil_nonprofit%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2014%2F01%2F07%2Fslacktivism_facebook_lajk_adomanyozas_civil_nonprofit%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ne csak lájkolj, cselekedj!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2014/01/07/slacktivism_facebook_lajk_adomanyozas_civil_nonprofit#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/5696930" border="0" /></a><br /></p>
civil
segítségnyújtás
nonprofit
aktivizmus
jótékonykodás
adományozás
lájkolás
slacktivism
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/so/soulbook/image/DisplayMedia.png
https://soulbook.blog.hu/2013/12/05/okostelefon_veszhelyzet_segitseg_szemtanuk_passzivitas
Nem segítettek, csak fotóztak
2013-12-05T14:05:26+01:00
2013-12-05T14:05:26+01:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p style="text-align: justify;">Sokszor elfelejtjük, hogy egyszerű halandóként nem csupán szemtanúivá válhatunk különböző tragikus eseményeknek, de mi magunk is bármikor bajba kerülhetünk. November 23-án úgy tűnik, kevés járókelő gondolt erre a Blaha Lujza térnél, mikor délelőtt 11 óra tájban egy 35-40 év körüli férfi ugrott ki meztelenül a Boscolo Hotel ablakából a forgalmas úttestre. "<em><strong>Senki nem segített, mindenki fotózta telefonnal.</strong></em> Egy fiú ment oda később, aki fogta a fejét, akkor még élhetett. A szomszédos szállodából hoztak egy fehér lepedőt, amit ráterítettek. 20-30 perc volt mire kijött a mentő, nem tudni, ki hívta ki" - hangzott az egyik első beszámoló a szemközti gyrosos dolgozójától a <a href="http://velvet.hu/blogok/helyszinelo/2013/11/23/meztelen_hulla_fekszik_a_rakoczi_uton/" target="_blank">Velvet</a>en. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/first-aid.jpg" alt="first-aid.jpg" class="imgnotext" /><small>Illusztráció: <a href="http://www.mid-day.com/news/2011/jan/310111-accident-victim-RTO-phone-call-life.htm" target="_blank">mid-day.com</a></small><a href="http://www.mid-day.com/news/2011/jan/310111-accident-victim-RTO-phone-call-life.htm" target="_blank"></a></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Miért nem segít senki?</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A szemtanúk passzivitásának lehetséges okaira 1964-ben Kitty Genovese meggyilkolása irányította rá a szociálpszichológusok és a közvélemény figyelmét. A nő New York Queens negyedében tartott hazafele egy kora márciusi reggelen, mikor lakásának kapuja előtt megtámadta egy férfi az utcán. Több szúrt sebet kapott, majd valahogy eljutott az utcasarokra, ahol segítségért kiáltott. A környező lakásokban sorra felkapcsolódtak a villanyok, miközben a támadója visszatért és újra szúrt. A támadás kezdete után több mint fél órával a nő meghalt. Később kiderült, hogy legalább harmincnyolcan hallották a kiáltásokat vagy látták az eseményeket, mégse segített senki. A szomszédok nagy része nem érezte feladatának a beavatkozást, azt gondolták, majd mások segítenek, néhányan pedig úgy vélték, hogy biztos csak szerelmesek civódása az egész, tehát maga az áldozat is a felelős lehet történtekért. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/images_1.jpg" alt="images_1.jpg" class="imgnotext" /><small>Kitty Genovese: egy gyilkosság és a szemtanúk passzivitásának együttes áldozata?</small></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A szemtanúk viselkedése általános felháborodást váltott ki. John Darley és Bibb Latané szociálpszichológusok kezdték több kísérletben vizsgálni, hogy mi vezethetett a lakók passzivitásához. Számos igen ötletes kísérleti elrendezést alkalmazva jutottak például arra a következtetésre, hogy minél többen vannak jelen egy vészhelyzet során (pl. mikor valaki epilepsziás rohamot kap), annál jobban szétszóródik az egyéni felelősség érzése, csökken az egyén késztetése a beavatkozásra. Ilyenkor kulcsfontosságú, hogy minél többen értelmezzék jól láthatóan vészhelyzetként az adott szituációt, és ne keressenek önigazolásokat a passzív viselkedésre (biztos részeg az illető, magának kereste a bajt, nem az én dolgom a segítség, stb.). M</span>egnő a segítségnyújtás valószínűsége akkor is, ha a bajbajutott egyértelműen csak ránk számíthat, esetleg közvetlenül a mi segítségünket kéri.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/Kew-Gardens1.jpg" alt="Kew-Gardens1.jpg" width="150" class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /> <img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/PE-03.jpg" alt="PE-03.jpg" width="280" class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p style="text-align: center;"><small>Kew Gardens (Queens, New York): Kitty Genovese meggyilkolásának színhelye régen és ma</small></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A Genovese-eset több szempontból különbözik a Blaha Lujza térnél történtektől. Míg New Yorkban egy erőszakos, fegyveres támadást láthattak a szemtanúk, hallhatták a nő segélykiáltásait, itt egy meztelen emberi test feküdt a forgalmas út közepén. Persze a passzivitás ugyanúgy megjelent mindkét esetben. Ami viszont mindenképp új megközelítések szükségességét veti fel, az az a tény, hogy a segítség minimumának a magadása helyett sokan felvételeket </span>kezdtek készíteni a telefonjaikkal. </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Segítségnyújtás helyett fényképezünk és mobilozunk</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Miközben a kép- és videómegosztó oldalakon egyre csak szaporodnak az emberi tragédiákat rögzítő amatőr fotók és videók, fontos tisztában lennünk azzal, hogy az erőszak és az emberi szenvedés dokumentálása iránti lelkesedés cseppet sem új keletű. A felvételek gyors elkészítésére alkalmas digitális eszközök elterjedése azonban kiterjesztette a lehetőségeket, kitolta az elfogadható viselkedés határait, sőt, láthatóan sokak számára az is bizonytalan, mi a megfelelő viselkedés hasonló szituációban.</p>
<p style="text-align: justify;">A Wall Street Journal nemrég közölt egy kiváló <a href="http://online.wsj.com/news/articles/SB10001424052702304402104579151850028363502" target="_blank">összeállítás</a>t, amiben többek között egy tavaly decemberben történt New York-i esetet idéznek fel. Akkor egy férfi esett a metrósínekre. Miután sikertelenül próbálta visszaküzdeni magát a peronra, az utolsó másodpercekben megfordult, szembenézett a felé száguldó szerelvénnyel. A szörnyű jelenetet egy, a peronon tartózkodó szabadúszó fotós rögzítette, majd eladta a képet a <a href="http://nypost.com/2012/12/04/suspect-confesses-in-pushing-death-of-queens-dad-in-times-square-subway-station/" target="_blank">New York Post</a>nak. Az újság másnap címlapon hozta a fotót, ami közfelháborodást váltott ki, mondván, hogy egy ember halálából akar hasznot húzni a lap. A fotós nyilatkozataiból az is kiderült, hogy az állomás peronján <strong><em>még a férfihoz legközelebb állók sem tettek erőfeszítést a mentésre, viszont a holttest megörökítéséhez annál gyorsabban kapták elő később a telefonjaikat</em></strong>.</p>
<p style="text-align: justify;">Vitathatatlan, hogy a legújabb technológiai eszközök, alkalmazások nagyban segítik ma már a mentési erőfeszítéseket különböző katasztrófahelyzetekben, gyorsítható a tájékoztatás, az információáramlás, egyszerűsíthető az adományok gyűjtése és szétosztása, ugyanakkor a teljesen hétköznapi szituációk során előfordul, hogy a képernyőkre meredve egész egyszerűen nem észleljük a krízishelyzetet vagy nem tudatosul bennünk a segítségnyújtás szükségessége.</p>
<p style="text-align: justify;">Szeptember végén egy zsúfolt vonatszerelvényen lőtt le egy férfi egy 20 éves diákot San Franciscoban. A biztonsági kamerák felvételein látható volt, hogy az elkövető már a lövés leadása előtt többször elővette a 45-ös kaliberű fegyvert, egy alkalommal az utasok közti átjáróra is ráirányította a csövét. <strong><em><a href="http://www.sfgate.com/crime/article/Absorbed-device-users-oblivious-to-danger-4876709.php#photo-5278748" target="_blank">Mégse vette észre senki</a> a zsúfolt vonaton, mindenki okostelefonra, táblagépre koncentrált.</em></strong></p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="420" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/2FcqlVDrKqk" frameborder="0" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p style="text-align: justify;">Egy vak férfit ért támadás is <a href="http://www.myfoxphilly.com/story/23644374/ramsey-responds-to-blind-man-beating" target="_blank">figyelmet</a> <a href="http://www.myfoxphilly.com/story/23644374/ramsey-responds-to-blind-man-beating" target="_blank">keltett</a> nemrég. Ő fényes nappal sétált Philadelphia egyik utcáján. A biztonsági kamerák itt azt rögzítették, hogy <strong><em>sok járókelő egyszerűen tudomást sem vett a történtekről</em></strong>, és még a 911-et se hívták. A város rendőrfőnőkének nyilatkozata szerint <strong><em>egyre gyakoribb, hogy az emberek hasonló esetekben inkább a támadás megörökítésére használják a telefonjaikat, mint a rendőrség értesítésére</em></strong>.</p>
<p style="text-align: justify;">A rendőrfőnök tapasztalatára egy, a Marylandi Egyetem kutatói által a tavaly februárban publikált <a href="http://newsdesk.umd.edu/uniini/release.cfm?ArticleID=2615" target="_blank">tanulmány</a> is magyarázatul szolgálhat. A következtetés szerint habár a mobiltelefonok összekötik egymással az embereket, kevésbé ösztönöznek proszociális viselkedésre, vagyis más személy vagy a társadalom egészének a javát szolgáló szándékos cselekvésre. Miközben a telefonok és a közösségi oldalak is megerősítik bennünk az összekapcsoltság érzetét, csökken a valódi kapcsolatok iránti vágy, illetve az együttérző és segítőkész cselekvés motivációja.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Vészhelyzetben tiéd a döntés: antiszociális vagy proszociális médiahasználat?</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Két éve egy blogbejegyzésben összegyűjtöttem már pár olyan tanácsot, melyek hasonló helyzetekben kiválóan alkalmazhatóak <span>(</span><span></span><a href="http://soulbook.blog.hu/2011/09/16/kozossegi_utmutato_veszhelyzet_esetere" target="_blank">Közösségi útmutató vészhelyzet esetére</a><span>).</span> Egy esetleges vészhelyzet észleléséhez azonban minimális elvárás, hogy tudomást vegyünk a közvetlen környezetünkről, néha egész egyszerűen tudatosan emeljük fel a fejünket a képernyőre való koncentrálás közben, húzzuk ki fülünkből a fejhallgatót és nézzünk körbe.</p>
<p style="text-align: justify;">Mikor netán olyan helyzetet látunk, ahol segítségre van szükség, akkor a segítségnyújtással megnöveljük az esélyét, hogy mások is csatlakozzanak. Egy közösségi oldalon például egy segélykérő bejegyzést látva könnyen kialakulhat az a tudat, hogy biztosan sokan látják mások is, majd valaki más tesz valamit. Abból kell kiindulni, hogy nem tesz. Ha mi cselekszünk, nagyobb eséllyel fognak mások is. Éppen ezért, ha mi kerülünk bajba, érdemes egy konkrét személyt megszólítani, így nem oszlik meg a felelősség a jelenlévők között.</p>
<p style="text-align: justify;">Az pedig, hogy a zsebeinkben lapuló, igen hatékony kommunikációs eszközöket mire használjuk, szakértő segítség kérésére vagy a jólértesültség látszatát keltve népszerűségünk pillanatnyi növelésére ismerőseink körében, az leginkább rajtunk és alapvető emberi érzéseink meglétén vagy hiányán múlik!</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F12%2F05%2Fokostelefon_veszhelyzet_segitseg_szemtanuk_passzivitas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F12%2F05%2Fokostelefon_veszhelyzet_segitseg_szemtanuk_passzivitas%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F12%2F05%2Fokostelefon_veszhelyzet_segitseg_szemtanuk_passzivitas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Nem segítettek, csak fotóztak"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2013/12/05/okostelefon_veszhelyzet_segitseg_szemtanuk_passzivitas#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/5673772" border="0" /></a><br /></p>
segítségnyújtás
vészhelyzet
okostelefon
passzivitás
szemtanúk
Kitty_Genovese
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/so/soulbook/image/first-aid.jpg
https://soulbook.blog.hu/2013/11/27/kerdoiv_tarsadalmi_politikai_aktivitas_kozossegi_oldalak
KÉRDŐÍV: Társadalmi - politikai aktivitás és közösségi oldalak
2013-11-27T16:22:08+01:00
2013-11-27T16:22:08+01:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p style="text-align: justify;">Ha szeretnéd, hogy a blog egy-két bejegyzése a közeljövőben egy olyan kutatás eredményeiről szóljon, amiben Te is közreműködtél, akkor arra kérlek, hogy töltsd ki a következő online kérdőívet, melyben minden további információt megtalálsz:</p>
<h2 style="text-align: center;"><span style="text-decoration: underline;"><strong><a href="https://docs.google.com/forms/d/1NQxtjMzprihAHRqBWQ5K9FsoCI2yshN_vN08tGqYdXU/viewform" target="_blank">KÉRDŐÍV</a></strong></span></h2>
<p><span style="text-align: justify;">Ha a kérdőív terjesztéséhez is szívesen hozzájárulnál annak érdekében, hogy minél több értékelhető válasz szülessen, akkor oszd meg a blogbejegyzésre vagy a kérdőívre mutató hivatkozást a Facebookon! Ha Facebook-oldal adminisztrátora vagy, tedd közzé oldaladon, és buzdítsd a rajongókat a kitöltésre! </span></p>
<p style="text-align: justify;">Kérdőívre mutató hivatkozás: <a href="http://bit.ly/182OeGU" target="_blank">http://bit.ly/182OeGU</a></p>
<p style="text-align: justify;">Erre a blogbejegyzésre mutató hivatkozás: <a href="http://bit.ly/IsKnMC">http://bit.ly/IsKnMC</a><a href="http://bit.ly/IsKnMC" target="_blank"></a></p>
<p style="text-align: justify;"></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Köszönöm a segítséget!</strong></p>
<p style="text-align: justify;"></p>
<p style="text-align: center;"><strong><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/SOCIAL-MEDIA-NEWS-623x404.png" alt="SOCIAL-MEDIA-NEWS-623x404.png" class="imgnotext" /></strong><small>Illusztráció: <a href="http://www.welivesecurity.com/2013/11/13/do-consumers-pass-the-buck-on-online-safety-new-survey-reveals-mixed-messages/" target="_blank">welivesecurity</a></small></p>
<p style="text-align: center;"></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F11%2F27%2Fkerdoiv_tarsadalmi_politikai_aktivitas_kozossegi_oldalak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F11%2F27%2Fkerdoiv_tarsadalmi_politikai_aktivitas_kozossegi_oldalak%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F11%2F27%2Fkerdoiv_tarsadalmi_politikai_aktivitas_kozossegi_oldalak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=KÉRDŐÍV: Társadalmi - politikai aktivitás és közösségi oldalak"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2013/11/27/kerdoiv_tarsadalmi_politikai_aktivitas_kozossegi_oldalak#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/5644060" border="0" /></a><br /></p>
kérdőív
politikai_aktivitás
társadalmi_aktivitás
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/so/soulbook/image/SOCIAL-MEDIA-NEWS-623x404.png
https://soulbook.blog.hu/2013/11/19/gyermekgyogyaszok_tanacsai
Segítség, médiát fogyaszt a gyerek!
2013-11-19T14:04:51+01:00
2013-11-19T14:04:51+01:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p style="text-align: justify;">Semmi gáz, mindenkivel előfordul néha az ilyesmi, ráadásul immár az Amerikai Gyermekgyógyászok Szövetségének (AAP) nemrég frissített <a href="http://www.aap.org/en-us/about-the-aap/aap-press-room/Pages/Managing-Media-We-Need-a-Plan.aspx" target="_blank">irányelvei</a>re is támaszkodhatunk a kérdésben. A "Gyerekek, serdülők és a média" címet viselő <a href="http://pediatrics.aappublications.org/content/132/5/958" target="_blank">dokumentum</a> szerint a médiafogyasztás önmagában egyetlen egészségügyi problémának sem vezető oka az Egyesült Államokban, de túlzásba vitele összefügg az elhízással, az alváshiánnyal, az iskolai problémákkal, az agresszióval és egyéb viselkedési zavarokkal. Pozitívumok is vannak azért. A proszociális jellegű médiatartalmak például segíthetnek a gyerekeknek a tanulásban, empátiára, faji és etnikai toleranciára nevelhetnek és hatékonyan alkalmazhatóak számos interperszonális készség elsajátítása, fejlesztése során. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/070709014558compkid.jpg" alt="070709014558compkid.jpg" class="imgnotext" /><small>Fotó: <a href="http://vator.tv/news/2009-07-07-more-kids-going-online-in-age-of-web-20" target="_blank">Vator</a></small><a href="http://vator.tv/news/2009-07-07-more-kids-going-online-in-age-of-web-20" target="_blank"></a></p>
<p style="text-align: justify;">Egy <a href="http://kff.org/disparities-policy/press-release/daily-media-use-among-children-and-teens-up-dramatically-from-five-years-ago/" target="_blank">2010-es kutatás</a> megállapításaira hivatkozik a jelentés. Eszerint egy átlagos (amerikai) 8-10 éves közel 8 órát tölt egy nap különböző médiaeszközök használatával, az idősebbek és a kamaszok több mint 11 órát. Nagyobb a médiafogyasztás azok körében, akiknek tévékészülék van a hálószobájukban (10-ből 7 megkérdezettnek volt). A 12-17 évesek 70 százaléka rendelkezett mobiltelefonnal, és majdnem mindegyik tizenéves rendszeresen SMS-ezett az adatfelvétel idején, vagyis három évvel ezelőtt.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong><a href="http://www.healthychildren.org/English/family-life/Media/Pages/How-to-Make-a-Family-Media-Use-Plan.aspx" target="_blank">Mit javasolnak a szülőknek az amerikai gyermekgyógyászok?</a></strong></p>
<p style="text-align: justify;">- Készítsünk médahasználati tervet a család számára. Ne csak az egyes eszközök használatának mennyiségét, hanem minőségét (a tevékenység jellegét) és helyét is vegyük figyelembe. Gondoljunk a tévékre, a telefonokra, a táblagépekre és a számítógépekre is. A szabályokat foglaljuk írásba, és egyeztessük a család többi tagjával.</p>
<p style="text-align: justify;">- Az eszközöket tartsuk távol a gyerekek szobájától. Az étkezések és a lefekvés idejére médiamentesítsük a terepet. Tegyünk félre minden eszközt, éjszakára csatlakoztassuk őket a töltőhöz.</p>
<p style="text-align: justify;">- A szórakozási célú használat idejét korlátozzuk kevesebb mint napi egy vagy két órára.</p>
<p style="text-align: justify;">- Két éves kor alatt inkább a strukturálatlan játék és a személyes érintkezések helyettesítsék a médiahasználatot. A kreatív gondolkodás, a problémamegoldás, a logikai és a motorikus készségek fejlődése sokkal fontosabbak a fejlődő agy számára, mint a média passzív fogyasztása.</p>
<p style="text-align: justify;">- Játsszunk aktív szerepet gyermekeink médiaoktatásában azzal, hogy közösen követjük a programokat és megbeszéljük a látottakat (különös tekintettel az alapvető emberi értékek megvitatására). </p>
<p style="text-align: justify;">- Ragaszkodjunk az adott korcsoportnak nem megfelelő tartalmak nézésének tilalmához. Ebben segítenek a mozi és a tévé korhatár-kategóriái, illetve az online filmajánlók információi.</p>
<p style="text-align: justify;">- Az internet kiváló terepe lehet a tanulásnak, de olyan hely is egyben, ahol a gyerekek bajba kerülhetnek. Tartsuk a számítógépet a lakás forgalmasabb részén, így ellenőrizhetjük a használatot, és hogy mennyi időt töltenek az interneten.</p>
<p style="text-align: justify;">- Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy minden meglátogatott helynek nyoma lesz, és az általuk írt hozzászólások örökké ott maradnak, vagyis digitális lábnyomot hagynak maguk után. Ne tegyenek semmi olyat, amiről nem szeretnék ha hosszú időre megmaradna.</p>
<p style="text-align: justify;">- Ismerkedjünk meg a népszerű közösségi oldalakkal (Facebook, Twitter, Instagram). Érdemes saját adatlapot létrehozni a gyermekeink által használt felületeken. A gyerekek ismerősnek jelölésével követhetjük online tevékenységüket. Kamaszkor előtt nem javasolt a közösségi oldalak használata, ha fiatalabb gyereked van, regisztrálhatod olyan oldalon, amely kifejezetten az ő korosztályának készült.</p>
<p style="text-align: justify;">- Beszéljünk velük arról, mit jelent jó "digitális állampolgárnak" lenni, és beszélgessünk az internetes zaklatás súlyos következményeiről. Ha a gyermeked zaklatás áldozata, fontos, hogy a többi szülővel és az iskolával közösen tegyetek lépéseket, amennyiben ez szükséges. Zaklatás esetén rögtön kezdjünk el foglalkozni a gyerekek lelki egészségét biztosító szükségletekkel, fontoljuk meg a regisztráció törlését az adott oldalon.</p>
<p style="text-align: justify;">- Győződjünk meg arról, hogy a gyermek, akárhány éves is legyen, tisztában van azzal, hogy nem helyes és okos dolog ruhátlan embereket ábrázoló képeket, erotikus tartalmú SMS-eket küldeni vagy kapni, mindegy, hogy a másik ismerős vagy ismeretlen személy.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Mi a probléma a javaslatokkal?</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A frissített irányelvet <a href="http://www.psychologytoday.com/blog/mental-wealth/201310/pediatricians-elaborate-screen-guidelines" target="_blank">helyeslő értékelések</a> mellett kritikusabb hangú vélemények is megjelentek. Dr. John Grohol, a <a href="http://psychcentral.com/blog/archives/2013/10/29/3-reality-based-tips-for-raising-your-digital-native-children/" target="_blank">Psych Central</a> nevű pszichológiai szakportál alapítója szerint például teljesen életszerűtlen, hogy a gyerekek pont a saját szobájukban ne használjanak számítógépet, miközben a barátaiknál, a könyvtárban vagy az iskolai gépteremben arra használják azokat, amire akarják. Probléma van a kutatásokkal is, amelyekre az ajánlásokat alapozták, mivel igen eltérő minőségűek, sok esetben megkérdőjelezhető a következtetéseik megbízhatósága. </p>
<p style="text-align: justify;">Ha a gyerekorvosnál tett következő látogatáskor a doki netán rákérdez, hogy a páciens mennyi időt tölt naponta szórakozási célzattal képernyő előtt, illetve van-e tévé vagy internetkapcsolattal rendelkező eszköz a szobájában, akkor ne csodálkozzunk. E két kérdést minden egyes orvosi vizsgálatkor javasolják feltenni az amerikai gyermekgyógyászok. Valójában azt is nehéz megmondani, hogy az ember saját maga mennyi időt tölt naponta médiahasználattal, és akkor még nem is a gyerekek használatának vagy a szórakozási célú médiafogyasztásnak az idejét becsültük meg. </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Ti mivel egészítenétek ki az amerikai gyermekgyógyászok javaslatait? Vannak esetleg jól bevált tippjeitek, tanácsaitok a gyerekek médiahasználati szokásainak formálására?</strong></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F11%2F19%2Fgyermekgyogyaszok_tanacsai%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F11%2F19%2Fgyermekgyogyaszok_tanacsai%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F11%2F19%2Fgyermekgyogyaszok_tanacsai%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Segítség, médiát fogyaszt a gyerek!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2013/11/19/gyermekgyogyaszok_tanacsai#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/5639432" border="0" /></a><br /></p>
egészség
gyerekek
szülők
médiahasználat
kamaszok
médiafogyasztás
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/so/soulbook/image/070709014558compkid.jpg
https://soulbook.blog.hu/2013/10/17/facebook_egyetem_foiskola_hazassag
Egyetemes párválasztó Facebook-módra
2013-10-17T11:35:56+02:00
2013-10-17T11:35:56+02:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p style="text-align: justify;">Egy egyházi egyetem vagy főiskola hallgatói inkább kötnek házasságot később egymással, mint más típusú felsőoktatási intézmény diákjai, emellett a lányok gyakran házasodnak "házon belül" a nagy fiútöbbséget felmutató, például műszaki vagy katonai iskolákban. Akár ilyen következtetések is levonhatóak a Facebook adatelemző csoportjának egyik legfrissebb, amerikai felhasználók adatai alapján készült kutatásából. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/college-couple.jpg" alt="college-couple.jpg" class="imgnotext" width="350" /></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-size: 11px;">Fotó: <a href="http://rokghousing.com/" target="_blank">ROKG Holdings</a><span style="background-color: #ffffff;"></span></span><span style="background-color: #000000; color: #ffffff;"><a href="http://rokghousing.com/" target="_blank" style="color: #ffffff; background-color: #0087c9; font-size: 11px;"><span style="color: #ffffff;"><br /></span></a></span></p>
<p style="text-align: justify;">Gyakran köttetnek házasságok olyan személyek között, akik egykor ugyanabba az iskolába jártak. Az oktatási intézmény valóban ideális terepe az egymásra találásnak, hisz sok emberrel töltünk elég hosszú időt ugyanabban a fizikai térben. Gyakoriak a találkozások, gyorsan és könnyen kialakulnak az ismeretségek, melyek később elmélyülhetnek. Jól tudják ezt a Facebook adatelemző csoportjának munkatársai is. A vonatkozó <a href="https://www.facebook.com/notes/facebook-data-science/from-classmates-to-soulmates/10151779448773859" target="_blank">kutatási beszámoló</a>t jegyző Sofus Attila Macskássy nevének magyaros hangzása egyébként nem véletlen. Édesapja 1956-ban vándorolt ki Magyarországról Dániába, ahol Sofus Attila született. <a href="http://www.research.rutgers.edu/~sofmac/sofus.html" target="_blank">S</a><a href="http://www.research.rutgers.edu/~sofmac/sofus.html" target="_blank">zemélyes honlapján</a> büszkén vallja félig magyarnak magát, függetlenül skandináv szülőhazájától.</p>
<p style="text-align: justify;">A Facebookon nemrég ismertetett kutatásban munkatársával, Lada Adamic-kal együtt arra keresték a választ, hogy milyen gyakran ismerik meg az emberek már a középiskolában vagy az egyetemen jövendő házastársukat, illetve hogy vannak-e olyan amerikai iskolák, melyekben az egykori diákokból magasabb arányban lettek később házaspárok. Ehhez nincs is szükség másra, mint a felhasználók kapcsolati állapotának az ismeretére (amennyiben házasok), a házastárs megjelölésére, illetve az oktatási intézmények feltüntetésére az adatlapokon. Az adathalmazba tehát az amerikai közép- vagy felsőoktatási intézményben tanult, házas és legalább 25 éves felhasználók kerültek bele. Természetesen csak olyanok, akik a szükséges információkat feltüntették a profiljukban!</p>
<p style="text-align: justify;">A vizsgált adatlapok tulajdonosainak 15 százaléka járt ugyanabba a középiskolába, mint a házastárs. Ők nagyobb eséllyel találtak egymásra olyan intézményben, ami az ország ritkábban lakott területein fekszik.</p>
<p style="text-align: justify;">A felsőfokú végzettséggel rendelkező házasságban élők nagyjából 28 százaléka tanult korábban ugyanazon a főiskolán, egyetemen, mint a férj/feleség.</p>
<p style="text-align: justify;">A iskolákat külön kellett vizsgálni férfiak és nők szempontjából, továbbá elemezték a nemek arányát, az iskolák méretét, a vallásosság és a politikai irányultság szerepét.</p>
<p style="text-align: justify;">12 olyan felsőoktatási intézmény volt, ami a a női és a férfi nézőpontból felállított mindkét 25-ös listán szerepelt, javarészt vallási főiskolák, egyetemek. A női lista első helyezettjének, a Rose-Hulman Műegyetemnek az érdekessége, hogy a hallgatók 88 százaléka férfi (az amerikai egyetemek közül itt találtak rá legnagyobb arányban későbbi házastársukra a női hallgatók), de több másik, férfi tanulóban igencsak bővelkedő iskola is található a női TOP25-ben, köztük több műszaki vagy katonai egyetemmel.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/1385660_10151905296588415_1725788797_n.png" alt="1385660_10151905296588415_1725788797_n.png" class="imgnotext" width="450" /><small>Ábra: <a href="https://www.facebook.com/notes/facebook-data-science/from-classmates-to-soulmates/10151779448773859" target="_blank">Facebook Data Science</a></small><a href="https://www.facebook.com/notes/facebook-data-science/from-classmates-to-soulmates/10151779448773859" target="_blank"></a></p>
<p>A férfi listán viszont már kizárólag nemi arányait tekintve kiegyenlített diáktársadalommal rendelkező iskolákat látunk. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/994335_10151905296878415_818301631_n.png" alt="994335_10151905296878415_818301631_n.png" class="imgnotext" width="450" /></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-size: 11px; text-align: center;">Ábra: </span><a href="https://www.facebook.com/notes/facebook-data-science/from-classmates-to-soulmates/10151779448773859" target="_blank" style="font-size: 11px; text-align: center;">Facebook Data Science</a></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A kutatás megállapításai csak korlátozottan érvényesek, a korlátokat maguk a kutatók részletezik jelentésükben. Például, mint ahogy korábban utaltam rá, csak azokat a felhasználókat lehetett figyelembe venni, akik minden szükséges adatot megadtak, továbbá aszerint sem történt különbségtétel, hogy a házastársak ugyanabban az időben jártak-e az adott intézménybe. Mindenesetre, ha valaki az Amerikai Egyesült Államokban képzeli el a továbbtanulást, és az oktatás színvonala mellett a házasodási esélyeket is szeretné figyelembe venni, akár a Facebookról nyert adatokat is figyelembe veheti az iskolaválasztásnál, persze szigorúan csak tájékoztató jelleggel.</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F10%2F17%2Ffacebook_egyetem_foiskola_hazassag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F10%2F17%2Ffacebook_egyetem_foiskola_hazassag%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F10%2F17%2Ffacebook_egyetem_foiskola_hazassag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Egyetemes párválasztó Facebook-módra"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2013/10/17/facebook_egyetem_foiskola_hazassag#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/5567999" border="0" /></a><br /></p>
oktatás
facebook
egyetem
párkapcsolat
házasság
adatelemzés
adamic
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/so/soulbook/image/college-couple.jpg
https://soulbook.blog.hu/2013/09/30/valosagshow_kutatas_reality_valo_vilag_vv5_vv6
Milyen legyen a VV6?
2013-09-30T13:13:40+02:00
2013-09-30T13:13:40+02:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p style="text-align: justify;">Pontosan egy hete lehet <a href="http://rtlklub.hu/valovilag6/" target="_blank">jelentkezni</a> a <a href="http://rtl2.hu/cikk/538441" target="_blank">Való Világ</a> legújabb, RTL II-n induló hatodik szériájába. A tavaly februárban zárult VV5-tel foglalkozó kutatás megállapításai szerint a műsorról véleményt alkotó nézők és nem nézők a szórakoztatás mellett (egyébként a műfaj nemzetközi trendjeinek megfelelően) kreatívabb, a szereplők és a társadalom iránti felelősségérzetet tükröző feladatokat, kevésbé manipulált, átlátható körülmények között zajló játékot várnak a műsor készítőitől.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/realitytv1.jpg" alt="realitytv1.jpg" class="imgnotext" /><small>Illusztráció: <a href="http://www.eslpod.com/eslpod_blog/2009/03/10/the-worse-reality-shows/" target="_blank">ESL Podcast Blog</a></small><a href="http://www.eslpod.com/eslpod_blog/2009/03/10/the-worse-reality-shows/" target="_blank"></a></p>
<p style="text-align: justify;">A <a href="http://www.ngysz.hu/" target="_blank">Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat</a> és a <a href="http://nmhh.hu/" target="_blank">Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság</a> által szervezett <a href="http://www.ngysz.hu/konferenciak/Mediakonferenciak/2013/Mediakonferencia_2013.html" target="_blank">VII. Nemzetközi Médiakonferenciá</a>n előadóként kicsit szögre akasztottam a közösségi oldalakat, de ettől függetlenül azért hallgatóként jó pár előremutató, érdekes és profi előadással találkoztam a témában (pl. Veszelszki Ágnes: A közösségi média hatása a fiatalok nyelvhasználatára, Dr. Aczél Petra: "Iskolatévé" 2.0" - az oktatási tartalmak új műfajai, Tari Annamária: Örömkeresés az online térben. Az intim szféra átalakulása a fiataloknál). A pénteki saját előadásban most mégis egy olyan valóságshow-kutatást ismertettem, melynek részt vettem az előkészítő munkálataiban, és az eredményeket ismertető <a href="http://mediaeshirkozlesibiztos.hu/cikk/157887/Zsolt_Peter_konyve_a_valosagshowkrol_ajanlas_a_szuloknek_a_pedagogusoknak_es_a_tartalomszolgaltatoknak" target="_blank">könyv</a> néhány fejezetében társszerzőként működtem közre. </p>
<p style="text-align: justify;">Zsolt Péter médiaszociológus kapott tavaly megbízást dr. Bodonovich Jenő <a href="http://mediaeshirkozlesibiztos.hu/" target="_blank">média- és hírközlési biztos</a>tól egy, a Való Világ 5 befogadását, nézői attitűdjeit vizsgáló és műsorkészítőknek szóló nézői ajánlásokat összegyűjtő kutatás elvégzésére. A cél egyrészt az volt, hogy rendelkezésre álljon egy, a műsorkészítők által is hasznosítható, a nézettségi adatoknál informatívabb visszajelzés, amiből fény derülhet a műsor társadalmi elfogadottságára, akár a műsort nem néző személyek véleményére is. Másrészt egy pedagógiai helyzet, a demokratikus vitaszituáció (deliberatív közvélemény-kutatás) befogadást meghatározó, a médiafogyasztást tudatosabbá tevő, attitűdöket befolyásoló erejét szerettük volna mérni.</p>
<p style="text-align: justify;">A VV5 sugárzását követően összesen 20 fókuszcsoportos beszélgetésre került sor 156 résztvevővel. A 6-8 fős csoportokban a meghívottak ismerték egymást, hasonló korcsoportba tartoztak (9-től 60 felettiekig) és az önbevalláson alapuló társadalmi helyzete is azonos volt a csoporttagoknak (átlagos vagy az alatti/átlag feletti). A résztvevők egyik fele aktív (rendszeres vagy gyakori) néző, míg a másik fele a show-t ritkán vagy egyáltalán nem néző személy volt. Őket ültettük szembe egymással a beszélgetések során. </p>
<p style="text-align: justify;">Az ülések elején és végén kérdőívben kérdeztünk rá a nézési gyakoriságra/szándékra és a beköltözési hajlandóságra, valamint 8 darab öt fokozatú attitűdskálán kellett bejelölni, hogy bizonyos dimenziók mentén (kedvel ... nem kedvel, barátságos ... barátságtalan, tanulságos ... haszontalan, stb.) miként vélekednek résztvevőink a műsorról. A forgatókönyv részét képezte egy 25-30 perces, videóbejátszásokkal tarkított szakértői előadás a VV5 pszichológiai és strukturális sajátosságairól, mely után a szakértő szerepére felkért munkatárs (egy tanár vagy a kutatásvezető) távozott a teremből. Egy értéksemleges módon irányított beszélgetés következett, ahol mindenki elmondhatta a véleményét a villában látható konfliktusokról, a szereplők személyiségéről, arról, hogy miért nézik/nem nézik a műsort, miért költöznének/nem költöznének be a villába, illetve, hogy szerintük milyen hatást gyakorol rájuk a műsor, milyen hatást gyakorolna a beköltözés rájuk, illetve egy általuk kedvelt és egy kevésbé kedvelt személyre. A vita végén egy rádióbejátszásban megismerkedtek a műfaj legújabb trendjeivel.</p>
<p style="text-align: justify;">Az ötletelés szakaszában a fókuszcsoport vezetője műsorkészítőknek szóló ajánlásokat kért a műsorral kapcsolatban. Közöltük, hogy ezeket hivatalos helyekre is továbbítani fogjuk. A gyerekeknek azt kellett elképzelniük, hogy királyságban élnek, és a királynak kell változtatási javaslatokat adniuk.</p>
<p style="text-align: justify;">A beszélgetések elején és végén felvett kérdőív lehetőséget adott az esetleges attitűdváltozások mérésére, de a kilenc éveseket leszámítva nem tapasztaltunk nagyobb mértékű módosulást, a legjellemzőbb az enyhe elmozdulás volt, nem csak a műsor elutasításának, de elfogadásának az irányába is. A nem nézők további érvekkel gazdagodtak azzal kapcsolatban, hogy miért nem nézik, a nézők viszont tudatosabbá váltak, figyelmük fókusza bővült, a valóságshow egyre több aspektusa kezdte érdekelni őket.</p>
<p style="text-align: justify;">A nézői ajánlások begyűjtése arra világított rá, hogy a VV5 leginkább elkötelezett nézői, különösen a gyerekek és az alacsonyabb társadalmi helyzetben lévő fiatalok körében gondolják, hogy a műsor úgy jó, ahogy van, a változtatás a szórakoztatás és az érdekesség rovására menne. A javaslatok egyik iránya pedig pont ezeket növelné, például azzal, hogy kizárólag a nézőkre bízná a párbajra való jelölést, vagy az egész műsorfolyam végére tolná a kiszavazást. Szívesen beköltöztetnének párokat, különböző társadalmi csoportok, foglalkozások képviselőit, idősebbeket, politikusokat, korábbi szériák nyerteseit.</p>
<p style="text-align: justify;">Egy másik irány a műsor korrektségét, tisztaságát erősítené azzal, hogy átláthatóbbá tenné a szavazást (SMS-ek), az egyes adások előtti beharangozókban pedig nem feltétlenül a negatív megnyilvánulásokat emelné ki a figyelem felkeltése érdekében.</p>
<p style="text-align: justify;">Számos morális fejlődést célzó javaslat fogalmazódott meg a nézői ajánlásokban. Mérsékelnék a szereplők bezártságát, több kapcsolatot engednének a külvilággal, tévénézést és politikai témákat is engedélyeznének, jobban tiszteletben tartanák a szereplők intim szféráját.</p>
<p style="text-align: justify;">Még több kreatív, proszociális jellegű feladatot adnának a villalakóknak. Ezzel valójában nyitott kapukat döngetnek a résztvevőink, hisz az előző két szériában már volt ilyenekre példa (rendőrhét, iskolai hét, parlamentáris napok, adománygyűjtési kampány, látogatás állatmenhelyen, táncverseny, stb.), emellett a valóságshow-k alakulásának nemzetközi tendenciái is azt mutatják, hogy nem csak a klasszikus realitykbe (Big Brother, Való Világ) szivárognak be hasonló tevékenységek, de önálló műsorok sora indul a lényegében közszolgálati jellegű, önfejlesztésre oktató, jótékonykodó tematikákban (házépítés, lakásfelújítás, főzés, nevelési tanácsadás, kertépítés, stb.). </p>
<p style="text-align: justify;">Sokan panaszkodtak a korábbi VV-k szereplőinek műveltségi szintjére, pszichés instabilitására, így értelemszerűen vetődött fel, hogy a beválogatásnál fokozottan kellene figyelni hasonló szempontokra, hogy a játékosok ne csak a szereplés lehetősége miatt, hanem valamilyen magukkal hozott adottságukban, tehetségükben már eleve tűnjenek ki az átlagból. Ha pedig bent vannak, akkor előnyükre változzanak, ne csak unatkozva "élvezzék" a luxuskörülményeket, hanem dolgozzanak, fejlődjenek. Ennek egyik szélsőséges megnyilvánulása volt az a javaslat, mely szerint plázacicákat kellene összegyűjteni és dolgoztatni a villában.</p>
<p style="text-align: justify;">A kutatás tapasztalatai között nagy hangsúllyal jelent meg, hogy a fiatalabbak szinte ki voltak éhezve a témáról folyó beszélgetésre, vitára. Arról számoltak be, hogy érdekesnek és hasznosnak találták a csoportos megvitatást, élvezték, hogy elmondhatták a véleményüket, és megismerhették mások nézőpontját. Állításuk szerint az iskolai oktatás keretein belül ilyesmiről hasonló formában nem esik szó.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span style="background-color: #ffffff; color: #000000;">Ha neked is lennének a valóságshow-kat szórakoztatóbbá, korrektebbé vagy morálisan elfogadhatóbbá tevő javaslataid, akkor ne habozz, szólj hozzá a témához!</span></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="background-color: #ffffff; color: #808080;">A kutatásról részletesen beszámoló "<a href="http://mediaeshirkozlesibiztos.hu/cikk/157887/Zsolt_Peter_konyve_a_valosagshowkrol_ajanlas_a_szuloknek_a_pedagogusoknak_es_a_tartalomszolgaltatoknak" target="_blank">Hírnév! Jólét! VV! - Képernyő- és valóságshow-kutatás</a>" című kötet könyvtárakban, valamint a <a href="http://mediaeshirkozlesibiztos.hu/" target="_blank">média- és hírközlési biztos</a> hivatalán keresztül elérhető. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által támogatott kutatásra dr. Bodonovich Jenő média- és hírközlési biztos adott megbízást, a kutatás vezetője Zsolt Péter volt. Fókuszcsoport-vezetőként működtek közre: Novák Zoltán, Puss Máté, Szigetvári Katalin, Szirbik Gabriella, Varga Zsóka. Háttértanulmányt írt, anyaggyűjtést végezte: Nagy Gergő</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"></p>
<p></p>
<p></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F09%2F30%2Fvalosagshow_kutatas_reality_valo_vilag_vv5_vv6%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F09%2F30%2Fvalosagshow_kutatas_reality_valo_vilag_vv5_vv6%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F09%2F30%2Fvalosagshow_kutatas_reality_valo_vilag_vv5_vv6%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Milyen legyen a VV6?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2013/09/30/valosagshow_kutatas_reality_valo_vilag_vv5_vv6#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/5538009" border="0" /></a><br /></p>
televízió
attitűd
valóságshow
Való_Világ
VV6
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/so/soulbook/image/realitytv1.jpg
https://soulbook.blog.hu/2013/08/18/facebook_hatas_kutatas_hangulat_magany
Magányos vagy és nyugtalan? Mennyit facebookoztál?
2013-08-18T13:24:20+02:00
2013-08-18T13:24:20+02:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p style="text-align: justify;">"<a href="http://socialtimes.hu/articles/2013-08-15/szomoruva-tesz-a-facebookozas" target="_blank">Szomorúvá tesz a facebookozás</a>" vagy "<a href="http://www.origo.hu/techbazis/20130815-tobbet-facebookozik-akinek-rossz-a-kedve.html" target="_blank">T</a><a href="http://www.origo.hu/techbazis/20130815-tobbet-facebookozik-akinek-rossz-a-kedve.html" target="_blank">öbbet facebookozik, akinek rossz a kedve</a>"? Meglepő, de a két cím alatt ugyanarról a kutatásról számolt be két magyar hírportál pár nappal ezelőtt, bár nekem inkább úgy látszik, hogy újabb tudományos eredmény esett szép lassan a klikkvadász címadási gyakorlat, a gyorsaság, a felületesség és a sokadik utánközlés áldozatául. Hisz hogyan lehetne a Facebook egyszerre oka és okozata a rossz hangulatnak? Mint ahogy most is kiderült, sehogy, csak el kell olvasni az eredeti tanulmányt.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/facebook-causes-depression-and-loneliness.jpg" alt="facebook-causes-depression-and-loneliness.jpg" class="imgnotext" width="400" /></p>
<p style="text-align: center;"><small>Illusztráció: <a href="http://lifeandself.com/facebook-makes-us-all-feel-depressed-lonely-and-jealous-youre-not-alone/" target="_blank">Life and self</a></small><a href="http://lifeandself.com/facebook-makes-us-all-feel-depressed-lonely-and-jealous-youre-not-alone/" target="_blank"></a></p>
<p style="text-align: justify;">Képzeld el, hogy fiatal felnőttként 81 társaddal együtt önként jelentkezel egy kutatásra, amihez nincs szükséged másra, csak egy okostelefonra és egy Facebook-fiókra. A részvételért 20 dollár üti a markotokat, és később egy iPad2-t is kisorsolnak köztetek. Cserébe két héten keresztül, véletlenszerű módon, naponta öt alkalommal egy online kérdőívre mutató hivatkozást kaptok SMS-ben. A kérdőív az alábbi kérdéseket tartalmazza:</p>
<p style="text-align: justify;">1. Hogy érzed most magad? (0-tól 100-ig értékelj, nagyon jól ... nagyon rosszul)</p>
<p style="text-align: justify;">2. Mennyire érzed magad nyugtalannak? (0-100, egyáltalán nem ... nagyon)</p>
<p style="text-align: justify;">3. Mennyire érzed magad magányosnak? (0-100, egyáltalán nem ... nagyon)</p>
<p style="text-align: justify;">4. Mennyit használtad a Facebookot az előző üzenet óta? (0-100, egyáltalán nem ... sokat)</p>
<p style="text-align: justify;">5. Hányszor léptél közvetlenül (személyesen vagy telefonon) kapcsolatba más emberekkel az előző üzenet óta? (0-100, egyáltalán nem ... sokszor)</p>
<p style="text-align: justify;">Az eljárást élményértékelő mintavételi eljárásnak (Experience Sampling Method) hívják. (Ha van kedved, hozzászólásban írd meg, hogy "Szerinted mennyire éreznéd magad nyugtalannak egy hasonló, két hétig tartó élményértékelő kutatás résztvevőjeként?") A vizsgálat elején és végén több további kérdőívet is kitöltetnek veletek, melyek az élettel való elégedettséget, a depressziót, az önértékelést, a magányt, a Facebookon észlelt társas támogatást és a Facebook-használat motivációját mérik.</p>
<p style="text-align: justify;">A hét közepén publikált, <a href="http://www.ns.umich.edu/new/releases/21626-facebook-use-predicts-declines-in-happiness-new-study-finds" target="_blank">a Michigani Egyetem égisze alatt futó kutatás</a> attól tekinthető egyedülállónak, hogy a használat és az általános közérzet együttes alakulásának az összefüggéseit egy hosszabb időbeli folyamat során próbálta mérni. Konklúziója végül az lett, hogy minél többet használja valaki a Facebookot egy adott időintervallumban, annál rosszabbul, nyugtalanabbul, és annál magányosabbnak érzi magát a használato(ka)t követően, valamint általában az életével is egyre kevésbé lesz elégedett. A többi vizsgált tényező (nem, Facebook-ismerősök száma, észlelt társas támogatás foka, Facebook-használat motivációja, magányosság, depresszió, önértékelés) nem mutatott hasonló összefüggést a hangulatváltozással, a társakkal való közvetlen érintkezések pedig kifejezetten pozitív hatást gyakoroltak.</p>
<p style="text-align: justify;">A "<span>Többet facebookozik, akinek rossz a kedve" címadás már csak azért is mellőzésre érdemes, mert a tanulmány szerint a kutatók a hatásnak ezt az irányát végül eleve kizárták, olyan módszertant alkalmaztak, mellyel ezt ellenőrizni lehetett. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A "Szomorúvá tesz a facebookozás"-ról pedig csak annyit, hogy elgondolkodtató a hírré válása egy olyan kutatásnak, melyet egyetlen alkalommal végeztek el, csupán 82 önkéntesen, akik mind kizárólag fiatal felnőttek voltak, és ahogy a tanulmány írói maguk is megjegyzik: "habár statisztikailag szignifikáns összefüggést figyeltünk meg a Facebook-használat és az általános közérzet között, ezek a hatások viszonylag gyengének bizonyultak."</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Az érvényesség korlátait részben a szövegben is feltüntetik. 14 napig tartó vizsgálatból nem lehet hosszú távú hatásokra vonatkozó következtetéseket levonni. Érdekes az is, hogy ugyan megemlítik a különböző internetes tevékenységek (e-mail, böngészés, stb.) eltérő hatásait, de maguk a szerzők pont nem tettek különbséget kutatásuk során a Facebookon végezhető számos különböző tevékenység között, hanem általában mérték a használatot. Vajon ugyanolyan hatással lenne a hangulatunkra, ha napi öt órán át Mafia Warst játszanánk, mint ha az előző esti buli képeit töltenénk fel és vitatnánk meg a barátainkkal ugyanannyi időn keresztül? Feltehetően nem csak a különböző Facebook-tevékenységek, de azokon belül a különböző témájú, érzelmi töltetű tartalmak is más-más hatást gyakorolnak ránk. Sőt, az se mindegy, milyen ismerősökkel vesszük körbe magunkat, és hogy ők hogyan viselkednek, miket osztanak meg az oldalon. E kutatás alapvető feltevése szerint a Facebookon csak a portálon töltött időnek, pontosabban annak eléggé szubjektív, 100-as skálán való meghatározásának az időbeli változása függ össze a hangulat negatív változásával.</span></p>
<p style="text-align: justify;">Bevallom, nekem leginkább a napi öt alkalommal (délelőtt tíz és éjfél között) érkező kérdőív két kérdése tetszik. Míg az öt kérdésből három érzelmileg semleges módon feltett kérdés (Hogy érzed magad?, Mennyit használtad a Facebookot?, Mennyit érintkeztél másokkal?), addig a második (Mennyire vagy nyugtalan?) és harmadik (Mennyire vagy magányos?) kérdés kifejezetten sugalmazza, hogy a 100-as skálán valamilyen mértékben jó eséllyel (1:100) magányosnak vagy nyugtalannak érezd magad. A sorban következő kérdés pedig már valószínű negatív érzéseid lehetséges okozóját sem hagyja homályban: "Mennyit használtad a Facebookot az előző SMS óta?" </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Ha ezek után bármi nyugtalanítana, a kutatást részletesen ismertető tanulmányt <a href="http://www.plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0069841" target="_blank">ITT</a> megtalálod! Ha pedig magányosnak éreznéd magad, szólj hozzá Te is a témához vagy írd meg, hogy mennyit facebookoztál utoljára!</strong></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F08%2F18%2Ffacebook_hatas_kutatas_hangulat_magany%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F08%2F18%2Ffacebook_hatas_kutatas_hangulat_magany%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F08%2F18%2Ffacebook_hatas_kutatas_hangulat_magany%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Magányos vagy és nyugtalan? Mennyit facebookoztál?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2013/08/18/facebook_hatas_kutatas_hangulat_magany#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/5463898" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
facebook
boldogság
hangulat
magány
hatás
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/so/soulbook/image/facebook-causes-depression-and-loneliness.jpg
https://soulbook.blog.hu/2013/08/07/pinterest_vasarlas_boldogsag_marketing
A Pinterest így boldogít
2013-08-07T12:02:33+02:00
2013-08-07T12:02:33+02:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p style="text-align: justify;">Miközben a <a href="https://pinterest.com/" target="_blank">Pinterest</a> gyors ütemű fejlődéséről és az oldalban rejlő nagyszerű üzleti lehetőségekről olvashatunk, érdemes azzal is foglalkozni, hogy használata miként teheti gazdagabbá a felhasználók életét, például miként járulhat hozzá a vásárlással együtt járó örömérzet fokozásához, tartósításához.</p>
<p style="text-align: center;"><img class="imgnotext" alt="pinterest_shopping-300x300.png" src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/pinterest_shopping-300x300.png" width="150" /><small>Illusztráció: <a href="http://blog.prima-posizione.it/rich-pin-per-facilitare-lacquisto-dei-tuoi-prodotti-direttamente-da-pinterest/2013_6161/" target="_blank">Prima Posizione</a></small><a href="http://blog.prima-posizione.it/rich-pin-per-facilitare-lacquisto-dei-tuoi-prodotti-direttamente-da-pinterest/2013_6161/" target="_blank"></a></p>
<p style="text-align: justify;">A Pinteresten "faliújságokra tűzheted", azaz összegyűjtheted, kategóriákba rendezheted és megoszthatod ismerőseiddel a világhálón talált képeket, melyekre kattintva az azokat tartalmazó internetes oldalakra jutsz. Követhetsz más felhasználókat vagy akár csak egy adott felhasználó egyetlen kategóriáját. A képeket megoszthatod (re-pin), lájkolhatod és hozzászólást írhatsz alájuk. (A soulbookos infografikákat például <a href="http://pinterest.com/gergonagy/soulbook-infographics/" target="_blank">ezen a faliújságon</a> találod.)</p>
<p style="text-align: justify;">Arról már <a href="http://soulbook.blog.hu/2012/10/17/mars_venusz_internet_ferfi_no_gender" target="_blank">írtam</a>, hogy főként a hölgyek kedvelik a Pinterest világát (a felhasználók kb. nyolcvan százaléka nő), és arról is, hogy ez minek köszönhető. Ma azt nézzük meg, hogy mi a Pinterest üzleti sikerének a titka, és hogyan járulhat hozzá ahhoz, hogy ne csak az eladók, de a fogyasztók elégedettsége is növekedjen.</p>
<p style="text-align: justify;">A <a href="http://www.gatech.edu/" target="_blank">Georgiai Műszaki Egyetem (Georgia Tech)</a> és a <a href="http://www1.umn.edu/twincities/index.html" target="_blank">Minnesotai Egyetem</a> kutatói több mint 200 ezer megosztott tartalmat <a href="http://www.cc.gatech.edu/news/what-drives-activity-pinterest" target="_blank">vizsgáltak</a>, hogy választ kapjanak rá, mi motiválja az oldal felhasználóit. Az elemzés során újabb nemi különbségeket is találtak a használatot illetően. Például, hogy a női felhasználók tartalmait többször osztják meg, a férfiaknak ugyanakkor több követőjük van, mint a hölgyeknek.<br /><br />Ami azonban az oldal üzleti sikerességére és a felhasználói motivációra is rávilágít, az az, hogy négy olyan igére bukkantak, ami a szolgáltatást egy másik népszerű közösségi oldaltól, a Twittertől leginkább megkülönbözteti: "használ", "néz", "akar" és "kell". A szavakat általában egy konkrét tárgyra vonatkoztatjuk (ezt használd, ezt nézd, ezt akarom, stb.), amiből kiderül, hogy az oldal középpontjában a figyelmünkre és vágyainkra méltó dolgok állnak. Mindez megerősíti a Pinterest üzleti hatákonyságával, a fogyasztás serkentésével kapcsolatos fejtegetéseket. A megosztott képekre kattintva a felhasználók jókora aránya juthat egyenesen a kereskedelmi oldalakra, és vásárolhatja meg a másodpercekkel korábban látott terméket vagy szolgáltatást.</p>
<p style="text-align: justify;">Kereskedői szempontból mindenképp előnyös a vágyak ismerősök általi felkeltése, majd minél gyorsabb kielégítése, ugyanakkor a fogyasztók számára ez nem feltétlenül jár a vásárlói elégedettség maximumával. A vásárlással együtt járó örömérzet ugyanis egy júniusi <a href="http://www.jstor.org/discover/10.1086/669256?uid=3738216&uid=2&uid=4&sid=21102530185677" target="_blank">tanulmány</a> szerint nem a szerzéssel vagy az adott dolog használatával függ össze elsősorban, hanem az utána való vágyakozással, a várakozással, az érkezése felett érzett izgalommal, a készülődéssel.</p>
<p style="text-align: justify;">A kutatásban vásárlás előtt és után vizsgálták a fogyasztók érzelmi állapotát. Különösen a magukat anyagiasnak tartó személyek mutattak erős pozitív érzelmeket a jövőbeli vásárlásra gondolva. Örömet, izgalmat, optimizmust és nyugalmat éreztek, azt, hogy a vásárlás jó hatással lesz majd emberi kapcsolataikra, növeli önértékelésüket, az elégedettség és a hatékonyság fokozott tapasztalatával jár majd. Ez persze egyáltalán nem azt jelenti, hogy a vásárlástól szomorúak leszünk, csak azt, hogy míg egy dolog megszerzése rövid távú, addig a szerzésen való gondolkodás, a tervezgetés tartósabb elégedettséghez vezethet.</p>
<p style="text-align: justify;">Az örömérzet fokozása és tartósítása érdekében például a tárgyak hajhászása helyett előnyben részesíthetjük az élmények vásárlását (éttermi vacsora, utazás, koncert, stb.), óvatosságra inthetjük magunkat a leértékelések, akciók és kiárusítások láttán, és az is segíthet, ha az internetet mellőzve inkább személyesen shoppingolunk. Amiben pedig akár a Pinterest is szerepet kaphat, hogy ötleteink és vágyaink olyan nyilvános kívánságlistáját vagy listáit hozhatjuk létre, melyeket nézegetve addig vágyakozhatunk a célba vett dolgok és élmények után, míg úgy nem érezzük, hogy elértük az izgalomnak azt a fokát, mely a megszerzést követően is tartós elégedettséget eredményez majd.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F08%2F07%2Fpinterest_vasarlas_boldogsag_marketing%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F08%2F07%2Fpinterest_vasarlas_boldogsag_marketing%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F08%2F07%2Fpinterest_vasarlas_boldogsag_marketing%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Pinterest így boldogít"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2013/08/07/pinterest_vasarlas_boldogsag_marketing#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/5447543" border="0" /></a><br /></p>
marketing
vásárlás
boldogság
pinterest
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/so/soulbook/image/pinterest_shopping-300x300.png
https://soulbook.blog.hu/2013/07/31/weiner_szexting
A weinerkedéstől a szextingig
2013-07-31T12:13:38+02:00
2013-07-31T12:13:38+02:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p style="text-align: justify;">Még New York-i demokrata képviselő volt Anthony Weiner, mikor szexbotrányát követően <a href="http://soulbook.blog.hu/2011/06/14/haloba_gabalyodott_politikusok" title="Hálóba gabalyodott politikusok" target="_blank">példaként hoztam fel</a> arra, hogy milyen mellékhatásokkal járhat a divatot hajszoló, narcisztikus, ám technikailag kevésbé kompetensnek mondható politikus megjelenése a közösségi felületeken. Azóta rájöttem, hogy igazából ebben volt történetének talán egyetlen pozitívuma is, hiszen így megtudtuk, hogy ő legalább saját maga kezelte a Twitter-fiókját. A próbálkozás mindenképp dicséretre méltó, bár előzőleg több időt fordíthatott volna a közösségi oldal sajátosságainak a megismerésére. A weinerkedés valójában mégis egy szélesebb körben előforduló magatartásformára, a szextingre nyújt kiváló példát. A kifejezés a texting (szöveges üzenet küldése, SMS-ezés) és a szex szavak összevonásából származik.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/sexting.jpg" alt="sexting.jpg" class="imgnotext" width="400" /></p>
<p style="text-align: center;"><small>Illusztráció: <a href="http://blogs.cadenaser.com/ser-consumidor/2012/10/16/el-sexting-antesala-del-ciberbullying-y-la-sextorsion/" target="_blank">CER Sonsumidor</a></small><a href="http://blogs.cadenaser.com/ser-consumidor/2012/10/16/el-sexting-antesala-del-ciberbullying-y-la-sextorsion/" target="_blank"></a></p>
<p style="text-align: justify;">Hiszen mit is tett Weiner? 2011-ben személyes üzenet (Direct Message) küldése helyett a nyilvános Twitter-profiljára posztolt egy meztelen fotót saját magáról, majd a botrány kitörése után azt állította, hogy feltörték a fiókját. Néhány újabb online hölgyismerős és fotó felbukkanását követően ismerte be végül nagy nyilvánosság előtt, hogy három éven át (házassága előtt és alatt) több nővel váltott szöveges üzeneteket, és küldött hasonló fotókat magáról. Komoly politikai nyomásra mondott le akkor a képviselőségről, mígnem idén bejelentette, hogy elindul a New York polgármesteri tisztségéért folyó demokrata versenyben. De már itt az újabb botrány. Kiderült, hogy tavaly is volt egy kis fél évig tartó (most épp) <a href="http://www.nytimes.com/2013/07/25/nyregion/racy-exchange-with-weiner-began-with-angry-message-blog-editor-says.html?_r=1&" target="_blank">facebookos kaland</a> Carlos Danger álnéven. </p>
<p style="text-align: justify;">Sokakban merül fel a kérdés, hogy minek lehet nevezni azt a tevékenységet, ami úgy tűnik Weiner egyik kedvelt (vagy kényszeres?) foglalatosságává vált az elmúlt években. A szexuális tartalmú szövegek, erotikus, meztelen vagy félmeztelen képek, videók küldése, fogadása és továbbítása mobiltelefonról, számítógépről másnak a mobiljára vagy gépére ma már korántsem egyededülálló viselkedésforma. Neve is van. Ez a szexting.</p>
<p style="text-align: justify;">A megítélése igencsak vitatott, mivel felnőtt emberek közötti párkapcsolatban, házasságban teljesen elfogadhatónak tűnhet. Természetesen a kockázatokról ekkor sem feledkezhetünk meg. Egy párkapcsolat végződhet szakítással, a házasság válással, és ami korábban az interneten keresztülment, az bárhol el lehet mentve. Befolyásunk arra van, hogy mit, hogyan töltünk fel a hálóra, de a tartalom utóéletét nem kontrollálhatjuk, így az később alaposan visszaüthet.</p>
<p style="text-align: justify;">Az ellentmondásos megítélést tovább erősíti, hogy a szextingre a szexfüggőség egyik tüneteként is tekinthetünk, és számos zaklatási eset is ezzel kezdődik. A tavaly öngyilkosságot elkövető 15 éves kanadai lány, <a href="http://velvet.hu/sztori/2012/10/12/youtube-on_kert_segitseget_majd_ongyilkos_lett/" target="_blank">Amanda Todd</a> például egy videochaten mutatta meg a melleit egy ismeretlen srácnak, aki később az erről készült felvételt kezdte terjeszteni a neten. Ezt követték a zaklatások.</p>
<p style="text-align: justify;">Az elnézőbb megközelítések egyszerű kamaszhóbortnak, az önkifejezés, az énbemutatás, a benyomáskeltés részének tekintik a szextinget. A fiatalok meg akarják mutatni, mennyire szexik, fel akarják hívni magukra a figyelmet, utánozzák egymást vagy így kezdeményeznek szexuális kapcsolatot egymással.</p>
<p style="text-align: justify;">A megítélés mellett az elterjedtség mértéke is vita tárgyát képezi. A felnőttekről egyrészt kevesebb adat áll rendelkezésre, a felmérések főként tizenéveseket és húszas éveik elején járókat vizsgálnak. Másrészt a szexuális viselkedés igen érzékeny témának számít, így megkérdőjelezhető a kutatói kérdésekre személyesen, írásban, online vagy telefonon adott válaszok hitelessége.</p>
<p style="text-align: justify;">Mikor 2011-ben a <a href="http://ww2.uri.edu/" target="_blank">Rhode Island-i Egyetem</a>en 204 elsőéves egyetemistát <a href="http://www.uri.edu/news/releases/?id=5911" target="_blank">kérdeztek</a>, 78 százalék válaszolta, hogy kapott már szexuális tartalmú üzenetet, kétharmaduk küldött ilyet, több mint a felük (56%) képet kapott már mástól.</p>
<p style="text-align: justify;">Azonban a nagyobb mintán végzett kutatások jóval ritkább előfordulásról árulkodnak. Az amerikai Pew Kutatóintézet <a href="http://pewinternet.org/Reports/2012/Best-Worst-Mobile/Part-V/Activities.aspx" target="_blank">tavalyi felmérése</a> a felnőtt mobiltulajdonosokra (2254 válaszadó) vonatkozott. 15 százalék mondta, hogy kapott már fotót vagy videót, 6 százalék küldött, 3 százalék továbbított ilyet. A fiatal felnőttek nagyobb valószínűséggel vettek részt szextingben, mint az idősebbek.</p>
<p style="text-align: justify;">A <a href="http://www.unh.edu/" target="_blank">New Hampshire-i Egyetem</a> kutatói szintén tavaly 1560 10-17 év közötti amerikai internethasználót <a href="http://pediatrics.aappublications.org/content/early/2011/11/30/peds.2011-1730.full.pdf+html" target="_blank">kerestek meg</a> telefonon. Itt 7,1 százalék mondta, hogy kapott már képet vagy videót, 2,1 százalék szerepelt ilyenen, készített vagy küldött ilyet.</p>
<p style="text-align: justify;">Nagyjából hasonló arányokat mutattak a 2011-es <a href="http://ithaka.hu/eu-kids-online/" target="_blank">EU Kids Online II</a> magyar adatai. Az internetező 11-16 évesek (791 válaszadó) 7 százaléka kapott üzenetet az elmúlt évben, 4 százalék képet vagy videót cserélt már, és csupán 1 százalék (7 fő) nyilatkozta, hogy kezdeményezett szextinget. A leggyakoribb csatornák a chatprogramok, az e-mail fiókok és a közösségi oldalak.</p>
<p style="text-align: justify;">A <a href="http://www.utexas.edu/" target="_blank">Texasi Egyetem</a> <a href="http://media.jamanetwork.com/news-item/study-suggests-teen-sexting-prevalent-may-be-linked-sexual-behaviors/" target="_blank">kutatás</a>ából (2012) az is kiderül, hogy inkább fiúk kezdeményeznek lányoknál, és a szextingelők nagy valószínűséggel élnek már nemi életet. A lányok esetében a kockázatvállalóbb szexuális magatartással is összefüggést mutatott a szexting.</p>
<p style="text-align: justify;">A nagy mintán végett felmérések arra utalnak (a New Hampshire-i kutatás is ezt a következtetést vonta le), hogy a képeken/videókon szereplés, a készítés, a küldés nem tekinthető elterjedt viselkedésformának a fiatalok körében, viszont nagyon fontos pontosan meghatározni, hogy milyen jellegű tartalmak azok, amiket a szexting fogalmába sorolunk. Az <a href="http://www.aap.org/en-us/Pages/Default.aspx" target="_blank">Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia</a> hivatalos folyóiratában publikált <a href="http://pediatrics.aappublications.org/content/early/2011/11/30/peds.2011-1730.full.pdf+html" target="_blank">tanulmány</a> szerint arra is szükség van, hogy a fiatalokat tájékoztassuk a jogi következményekről, és arról, mit tegyenek, ha szexuális jellegű üzenetet, képet vagy videót kapnak.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F07%2F31%2Fweiner_szexting%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F07%2F31%2Fweiner_szexting%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F07%2F31%2Fweiner_szexting%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A weinerkedéstől a szextingig"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2013/07/31/weiner_szexting#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/5433802" border="0" /></a><br /></p>
politika
twitter
szexting
pew
narcizmus
weiner
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/so/soulbook/image/sexting.jpg
https://soulbook.blog.hu/2013/07/23/internetes_zaklatas_digitalis_hos_cyberbullying
Zaklatást látsz? Válj hőssé!
2013-07-23T12:04:01+02:00
2013-07-23T12:04:01+02:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p style="text-align: justify;">Az <a href="http://soulbook.blog.hu/2011/08/10/internetes_zaklatas_a_napirenden" title="Internetes zaklatás a napirenden" target="_blank">internetes zaklatás</a> újfajta megközelítéséhez is hozzájárulhatnak a hősiesség pozitív példáinak felmutatását szorgalmazó, egyre népszerűbb kampányok és pszichológiai irányzatok. Tragikus esetekkel, felkorbácsolt közhangulatot meglovagolni szándékozó, ijesztgető kinyilatkoztatásokkal éppen elégszer találkozhatunk. Arról már kevesebbet beszélünk, hogy a zaklatás észlelésekor mi magunk is közbeléphetünk, és a gyerekeket is erre nevelhetjük. <span>Az online erőszak következményei komolyak, de ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az esetek javarészt a való élet zaklatásainak </span>kiegészítő részét képezik.</p>
<p style="text-align: center;"><span><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/digital-heroes-160708409-90783.jpg" alt="digital-heroes-160708409-90783.jpg" class="imgnotext" width="300" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><small>Illusztráció: <a href="http://www.mirror.co.uk/news/technology-science/technology/last-chance-vote-digital-heroes-90784" target="_blank">Daily Mirror</a></small><a href="http://ukcms.co/does-true-altruism-exist-in-the-social-media-domain/" target="_blank"></a></p>
<p style="text-align: justify;">Az internetes zaklatás (cyberbullying) többféle társas viszonylatban megjelenhet. Történhet tanár és diák, tanár és szülő közt, munkahelyen vagy párkapcsolatban, de legtöbbször a fiatalok kortárs bántalmazásával összefüggésben beszélünk róla, és a kutatások is leginkább erre a területre fókuszálnak.</p>
<p style="text-align: justify;">A névtelenség, a fizikai távolság, az azonnali információközlés és a nagy nyilvánosság elérésének a lehetősége az internetnek azok a sajátosságai, melyek alkalmas eszközzé teszik mások nyilvános arculatának a megtámadására úgy, hogy a támadónak tette következményeivel nem is kell közvetlenül szembesülnie. A leggyakoribb helyszíneken, a csevegőprogramok és a közösségi oldalak felületein ráadásul megfigyelőként sok szempár figyelmét feltételezzük egy adott pillanatban, így könnyen lerázható magunkról a beavatkozás felelőssége. Nem a mi dolgunk, majd más segít, biztos megoldódik a helyzet magától, csak játszanak a fiatalok.</p>
<p style="text-align: justify;">Mi is történik az internetes zaklatáskor? Zaklató, bántó üzenetek küldése, posztolása; kiközösítés valamilyen online tevékenységből; megalázó fotók, rosszindulatú pletykák terjesztése; megbélyegzés vagy viccelődés a másik gyengeségein.</p>
<p style="text-align: justify;">Ha az előző évek néhány kutatását nézzük, mindennek <a href="http://www.spsp.org/?SocMedia_PR_19Jan13" target="_blank">hátterében</a> főként közösségen belüli helyezkedés, az alkalmazkodás kikényszerítése, barátért vagy barátnőért folyó versengés áll. Az is gyakori, hogy a résztvevők jó ismerősök, barátok, volt barátok vagy korábbi párkapcsolat tagjai, így biztosított az áldozat legsebezhetőbb pontjának az ismerete.</p>
<p style="text-align: justify;">Lányok nagyobb valószínűséggel válnak áldozattá, mint a fiúk, nem heteroszexuális fiatalok inkább, mint heteroszexuális társaik. Az elkövetők esetében ellentmondó eredmények vannak. A hagyományos zaklatásnál a fiúk nagyobb valószínűséggel elkövetők, viszont az online eseteknél <a href="http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S074756321300099X" target="_blank">egyes kutatások szerint</a> a lányok felzárkóznak és hasonló eséllyel válnak elkövetőkké.</p>
<p style="text-align: justify;"><a href="http://www.clemson.edu/olweus/history.htm" target="_blank">Dan Olweus</a>, a <a href="http://www.uib.no/en" target="_blank">Bergeni Egyetem</a> pszichológusa 40 éve foglalkozik a fiatalok körében előforduló zaklatások témájával. Az <a href="http://www.apa.org/" target="_blank">Amerikai Pszichológiai Társaság</a> tavaly nyári, 120. alkalommal megrendezett éves konferenciáján több, nagy mintán elvégzett amerikai és norvég felmérésre hivatkozva <a href="http://www.apa.org/news/press/releases/2012/08/cyberbullying.aspx" target="_blank">ismertette</a> a szakmai közönséggel, hogy az internetes zaklatás jóval ritkább, mint a hagyományos, és egyelőre nagyon kevés tudományos eredmény támasztja alá, hogy az előző öt-hat évben nőtt volna a gyakorisága. Az internetes zaklatásban érintettek 80-90 százalékának része van hagyományos zaklatásban is.</p>
<p style="text-align: justify;">Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az online eseteket alá kell becsülni, hiszen a következmények hasonlóan súlyosak lehetnek. Csökkenő iskolai teljesítmény, hiányzások, depresszió, alacsony önértékelés, szorongás, öngyilkosság gondolata, öngyilkossági kísérlet fordulhat elő. Az viszont nem tisztázott, hogy ezekhez milyen arányban járulnak hozzá a zaklatás online és offline formái. </p>
<p style="text-align: justify;">Magyar felmérés is megerősíti, hogy a zaklatók/áldozatok kisebb hányada részese online vagy online is történő zaklatásnak a tisztán hagyományos esetekhez képest. Az 1000 magyar fiatal (9 -16 év) megkérdezésén alapuló, 2011-es <a href="http://ithaka.hu/eu-kids-online/" target="_blank">EU Kids Online II.</a> eredményei szerint az idősebbek, az alacsony státuszú, csonka családban nevelkedők nagyobb eséllyel lesznek részesei áldozatként vagy elkövetőként a zaklatás internetes formáinak. Amire érdemes odafigyelni, hogy akik korábbi internetes zaklatás elkövetőinek vallották magukat, azok majdnem fele egyben áldozat is volt már valamikor.</p>
<p style="text-align: justify;">Az internetes zaklatás eseteinek a kezeléséhez újfajta kapaszkodót adhat a pszichológia hétköznapi hősök felé forduló, fokozódó figyelme (pl. <a href="http://heroicimagination.org/welcome/about-us/meet-team/phil-zimbardo-ph-d/" target="_blank">Philip Zimbardo</a>, <a href="http://www.psychologytoday.com/blog/digital-altruism/201207/introducing-the-cyberhero-archetype" target="_blank">Dana Klisanin</a> projektjei), ami bizonyára a pozitív pszichológia egyre népszerűbb irányzatának köszönhető. Sokat hallunk a technológia negatívumairól, online agresszióról, cyberbűnözésről, cyberháborúról, de a hősökről szinte alig, pedig szép számmal vannak követendő példák (jó ügyekért, szenvedőkért interneten kiálló emberek és szervezetek). A világháló hétköznapi hősei példaként állíthatóak gyerekeink elé, akik az internetes heroizmus viselkedési mintáival felszerelkezve könnyebben küzdhetnének meg a zaklatásokkal is.</p>
<p style="text-align: justify;"><a href="http://danaklisanin.com/" target="_blank">Dana Klisanin</a> pszichológus a leglelkesebb népszerűsítője a <a href="http://www.psychologytoday.com/blog/digital-altruism/201207/introducing-the-cyberhero-archetype" target="_blank">digitális hős archetípusá</a>nak. <a href="http://cyberheroleague.com/" target="_blank">O</a><a href="http://cyberheroleague.com/" target="_blank">kostelefonra letölthető játék</a>ot is kifejlesztett, melyben próbára tehetőek a digitális hős szuperképességei. Meghatározása szerint digitális hős az a személy, aki a technológiai eszközöket más emberek javára, állatok vagy a környezet védelmére aktívan használja. Amit tesz, az a digitális hősiesség. Klisanin több mint 100 millióra becsüli a cyberhősök számát, többségükről nem is tudunk, mert kevés figyelmet kapnak. A 14 éves <a href="http://www.change.org/users/16342504" target="_blank">Julia Bluhm</a> esetét említi példának, aki azért indított online petíciót, hogy kedvenc tinimagazinjában havonta legalább egy olyan fotót közöljenek, ami manipulálatlanul mutat be egy átlagos tinit. A 84 ezer aláírónak köszönhetően a lap végül úgy döntött, hogy a továbbiakban egyáltalán nem kozmetikázza a modelljeiről készült fotókat. </p>
<p style="text-align: justify;">Idén a magyar <a href="http://www.mediaunio.hu/hirek/hol-vannak-a-jo-emberek-indul-a-mediaunio-alapitvany-tarsadalmi-celu-kampanya" target="_blank">Médiaunió Alapítvány kampánya</a> szintén az ismeretlen hétköznapi hősök megtalálására buzdít. Remélem, hogy a digitális hősiesség mintái is megjelennek majd választott példaképeink eszköztárában.<em><br /></em></p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="460" height="259" src="https://www.youtube.com/embed/1sbHVdA7dkE" frameborder="0" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F07%2F23%2Finternetes_zaklatas_digitalis_hos_cyberbullying%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F07%2F23%2Finternetes_zaklatas_digitalis_hos_cyberbullying%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F07%2F23%2Finternetes_zaklatas_digitalis_hos_cyberbullying%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Zaklatást látsz? Válj hőssé!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2013/07/23/internetes_zaklatas_digitalis_hos_cyberbullying#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/5416222" border="0" /></a><br /></p>
segítségnyújtás
hősök
zaklatás
altruizmus
hősiesség
zimbardo
médiaunió
cyberbullying
klisanin
olweus
digitális_hős
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/so/soulbook/image/digital-heroes-160708409-90783.jpg
https://soulbook.blog.hu/2013/07/11/klassz_lesz_a_glass_google_pszichologia
Klassz lesz a glass?
2013-07-11T13:17:59+02:00
2013-07-11T13:17:59+02:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p style="text-align: justify;">A Google-szemüveggel mostanában mindig történik valami. Használta már <a href="http://rgrosssz.wordpress.com/2013/06/20/ok-glass-pass-me-the-scalpel-please-googleglass-during-surgery/" target="_blank">sebész</a> műtét közben, viselte profi <a href="http://sportgeza.hu/tenisz/blog/2013/06/23/google-szemuvegben_nyomja_le_wimbledont/" target="_blank">teniszező</a> a wimbledoni bajnokság meccsei alatt, <a href="http://www.technet.hu/hir/20130710/itt_az_elso_google_szemoveggel_felvett_letartoztatas/" target="_blank">dokumentumfilmes</a> utcai letartóztatást rögzített vele. A lényeg, hogy folyamatos a jelenlét a média napirendjén, amihez persze azzal is óhatatlanul hozzájárulunk, ha az okos kiegészítő pszichológiai előnyeit és hátrányait kezdjük el taglalni. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/o-GOOGLE-GLASS-facebook-730x380.jpg" alt="o-GOOGLE-GLASS-facebook-730x380.jpg" class="imgnotext" width="400" /></p>
<p style="text-align: center;"><small>Fotó: <a href="http://www.androidra.fr/google-glass-nous-montre-la-vie-dune-joueuse-de-tennis-professionnelle-dans-une-video/" target="_blank">Androidra</a></small><a href="http://www.androidra.fr/google-glass-nous-montre-la-vie-dune-joueuse-de-tennis-professionnelle-dans-une-video/" target="_blank"></a></p>
<p style="text-align: justify;">Mindenképp üdvös, ha a piacra történő bevezetés alatt (még inkább, ha már előtte) számba vesszük, hogy egy új technológiai eszköz mennyiben is fogja szolgálni felhasználóit. Egyáltalán tényleg szükség lesz-e rá, vagy csak az informatika világának szerelmesei rajonganak majd érte, a szélesebb közönség esetleg drágának, haszontalannak, csúnyának vagy szimplán sznobizmusnak fogja tartani?</p>
<p style="text-align: justify;">Az amerikai <a href="http://duke.edu/" target="_blank">Duke Egyetem</a>en működő <a href="http://advanced-hindsight.com/" target="_blank">Center for Advanced Hindsight</a> <a href="http://advanced-hindsight.com/2013/05/22/google-glass-the-next-segway-or-next-revolution/" target="_blank">elemzés</a>ének a szerzői a Google Glasst például a segway nevű, kétkerekű, egyszemélyes, elektromos közlekedési eszköz sorsától féltik. A segway remélt elterjedésétől többen a személyszállítás forradalmasítását és az USA olajtól való függésének csökkentését várták, de végül nem váltotta be a nagyra törő elképzeléseket. Többek közt azért se, mert kevés figyelmet fordítottak a fogyasztók valós pszichológiai igényeinek az előzetes feltérképezésére.</p>
<p style="text-align: justify;">A Google szemüvegével kapcsolatos első pszichológiai értékelések a termék feltételezett hasznosságáról inkább negatív, míg a marketingről inkább pozitív képet festenek:</p>
<p style="line-height: 17px; text-align: justify;"><strong>Vonzó modellek, tetszetős design</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Fontos, hogy a fogyasztókban pozitív érzések alakuljanak ki a termék iránt, amit az is elősegít, ha a bevezetési fázisban vonzó modelleken jelennek meg a szemüvegek. Az eszköz megfelelő formai kidolgozására ettől függetlenül nagy <a href="http://news.cnet.com/8301-1023_3-57570498-93/google-wants-to-de-geek-its-glasses-says-report/" target="_blank">gondot fordít</a> a Google, valószínűleg teszi ezt azért is, mert mint egyéb kiegészítőknél, fontos szempont lesz a vásárlásnál az esztétikum, egész egyszerűen az, hogy hogy nézünk majd ki benne.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Exkluzivitás és elköteleződés</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A tesztelési lehetőség megszerzésére külön <a href="http://www.google.com/glass/start/how-to-get-one/" target="_blank">pályázat</a>ot írt ki a cég. A nyertesek 1500 dollárért kapták meg a legelső szemüvegeket. A pénz mellett ők már szellemi és érzelmi energiát is befektettek a termékbe, így várhatóan nem lesznek róla túl rossz véleménnyel, miközben a külső szemlélők a versengés hallatán úgy érezhetik, hogy a Google-szemüveg bizonyára szuper dolog, ha ennyien hozzá akarnak jutni az első darabokhoz. Ezáltal még inkább nő a termék kívánatossága. </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Figyeljünk a figyelemre!</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><a href="http://www.wjh.harvard.edu/~cfc/" target="_blank">Christopher Chabris</a> és <a href="http://www.dansimons.com/" target="_blank">Daniel Simons</a> kognitív pszichológusok már könyvükben (<a href="http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Christopher_Chabris_Daniel_Simons_A_lathatatlan_gorilla&id=106229&type=22" target="_blank">A láthatatlan gorilla, avagy hogyan csapnak be minket az érzékeink</a>) is részletesen elemezték az "akaratlan vakság" és a figyelem illúziójának a jelenségét, nemrég pedig a New York Timesban publikáltak közösen <a href="http://www.nytimes.com/2013/05/26/opinion/sunday/google-glass-may-be-hands-free-but-not-brain-free.html?_r=3&" target="_blank">egy írást</a> pont a Google-szemüvegre vonatkozó észrevételeikről. </p>
<p style="text-align: justify;">A könyvben többek között az úgynevezett "fel a fejjel" kijelző hatásait vizsgáló kutatásokat ismertetik. Az 1970-es évek végén, '80-as évek elején kutatók polgári repülőgépek tapasztalt pilótáit tesztelték, kiképezték őket egy újfajta kijelző használatára, ami a repüléshez szükséges adatokat közvetlenül a pilóták elé, a szélvédőre vetítette (akár a szemüveg apró monitora közvetlenül a szemünk elé). Miután a landolás már kiválóan ment, a kutatók egy kissé módosították a szimulációt. A leszállópályára érkezve egy másik repülő fordult be a gépek elé. Ez nem valószerűtlen eset, elő szokott fordulni ilyen a leszállópályákon, azonban az ütközést rendszerint elkerülik a valóságban. Viszont az újfajta kijelzőt használó pilóták egyszerűen nem vették észre az eléjük beforduló gépet! Vagyis néztek, de nem láttak. A látás ugyanis egyszerre feltételezi szem és az agy figyelmét is, az agyuk azonban a feladatra és a kivetített információkra koncentrált.</p>
<p style="text-align: justify;">Bizonyos szempontból előnyös volt a kijelző, hisz a konkrét manőver végrehajtását segítette, gyorsabban elérték a szükséges adatokat és információkat, viszont a váratlan események észlelésének esélyét csökkentette. (A Garmin egyébként épp most mutatta be új, szélvédőre vetített autós navigációs rendszerét, mely <a href="http://index.hu/tech/cellanaplo/2013/07/09/mindegyik_autoba_kerulhet_kivetitos_gps/" target="_blank">az INDEX cikke</a> szerint még részletesebb adatokat közöl, mint konkurensei.)</p>
<p style="text-align: justify;">A Google-szemüveg egyik legelőnyösebb tulajdonságának maguk az <a href="http://www.ted.com/talks/sergey_brin_why_google_glass.html" target="_blank">alkotók</a> is azt tartják, hogy a használat közben nem kell lefelé bámulni egy telefonra, a kezünk felszabadul, a kívánt információ közvetlenül a látómezőben jelenik meg. Tekintetünket nem kell másfelé irányítani, így például akár egy beszélgetés közben is fenntartható a szemkontaktus.</p>
<p style="text-align: justify;">Végül is ki ne szeretne úgy beszélgetni a másikkal, hogy az közben esetleg a tervezett vacsora receptjét olvasgatja szemüvegének kijelzőjén, ráadásul úgy, hogy még a megszakított szemkontaktus sem jelzi a figyelem hiányát. Vajon a beszélgetések elmélyüléséhez fog hozzájárulni ez a lehetőség, vagy ahhoz, hogy az eszközt viselő beszélgetőtársak másiknak szentelt figyelme folyamatosan megkérdőjeleződik majd?</p>
<p style="text-align: justify;">Tegyük fel, hogy társalgás közben levesszük a szemüveget, de az utcán abban sétálunk. Vajon a korábban írtak fényében ugyanolyan gyorsan képesek leszünk észlelni a váratlan eseményeket, mint a szemüveg nélkül? </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>"Ok. Szemüveg. Hallod, amit mondok?"</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az eszköz vezérlésében és működésében többféle szerep jut a hangnak. Egyrészt, mert hangutasításokkal működik ("OK szemüveg. Készíts fotót!"), másrészt az értesítéseket hangjelzés útján kapjuk.</p>
<p style="text-align: justify;">Értesítéseket okostelefonjainkon is könnyedén beállíthatunk, amire leginkább akkor van szükség, ha gyakran előfordul, hogy fontos e-maileket, üzeneteket várunk másoktól. Ha értesítést kapunk, az agyunk máris azon kezd pörögni, hogy mi lehet az ok, ki keres minket, mit akar. A koncentráció és a figyelem mindenképp sérül, akárcsak autóban történő mobiltelefonálás közben, amiről hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy kihangosítóval kevésbé balesetveszélyes, mint az eszközt a kezünkben tartva. </p>
<p style="text-align: justify;">A hangvezérlésről az iPhone Siri nevű intelligens személyi asszisztense, alkalmazása jut eszembe, ami egy fekete humorral teli <a href="http://i2.pcimg.org/blog/wp-content/uploads/2013/06/hotels-221x300.jpg" target="_blank">mém</a> szerint arra az utasításra, hogy "Aludni akarok, és soha többé nem akarok felkelni" empatikus módon a következő választ dobja ki: "Találtam öt szállodát, amiből négy egész közel van hozzád." </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Örökítsd meg a pillanatot!</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A pillanatok megragadása közben általában nem annyira a rögzíteni kívánt eseménnyel, mint inkább annak megörökítésével foglalkozunk, így várhatóan emléknyomaink is inkább a megörökítés momentumához (esetleges technikai bakijaihoz, lemerült akksihoz, stb.) fognak kötődni. Legalábbis ha nem ügyelünk rá, hogy egy kütyü közreműködése nélkül is részesüljünk az adott élményből és a benne résztvevők társaságából. A megörökítéssel nincs gond, csak figyeljünk rá, hogy a megélés se szenvedjen hiányt. </p>
<p style="text-align: justify;">Lényeges szempont, hogy a szemüveg elég nagy környezet feletti kontrollt ad viselője kezébe. Lényegében bármi rögzíthető vele anélkül, hogy a többiek erről tudnának. Nem véletlen, hogy az eszköz felbukkanására már kávézók, üzletek, uszodák, óvodák és munkahelyek is <a href="http://hvg.hu/tudomany/20130709_google_glass_adatvedelem" target="_blank">felkapták a fejüket</a>, elkezdték tiltani a használatot a személyiségi jogok védelmére és titoktartási szabályzatokra hivatkozva. </p>
<p style="text-align: justify;">A széleskörű elfogadottságot illetően szintén problémát jelenthet, hogy a mindennapokban egyenlőtlen társalgási viszony alakulhat ki az eszközt viselők és nem viselők között, jókora adag bizalmatlansággal fűszerezve a hétköznapi kommunikációs helyzeteket. Sokaknál már a mobil- vagy okostelefon társasági használata is kiüti a biztosítékot.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span>Kockajáték vagy egy csodás barátság kezdete?</span></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A Duke kutatóinak javaslata, hogy a marketing kampányban a technológia iránt leginkább elkötelezett fogyasztók után egyre inkább helyezzék a hangsúlyt az átlagos felhasználók szempontjaira, és minél többen próbálhassák ki az eszközt, ami az értékesítésre is serkentőleg hat majd.</p>
<p style="text-align: justify;">Biztos, hogy maga a szemüveg használata egy sajátos, újfajta, élvezhető élményt jelent, ám a tartós sikerhez tényleg szükség lesz az hétköznapi felhasználóra, aki a kipróbáláson túl megvásárlásra érdemesnek, a mindennapok során hasznosnak érzi majd a terméket.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F07%2F11%2Fklassz_lesz_a_glass_google_pszichologia%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F07%2F11%2Fklassz_lesz_a_glass_google_pszichologia%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F07%2F11%2Fklassz_lesz_a_glass_google_pszichologia%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Klassz lesz a glass?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2013/07/11/klassz_lesz_a_glass_google_pszichologia#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/5397573" border="0" /></a><br /></p>
google
figyelem
simons
multitasking
siri
hangvezérlés
googleglass
chabris
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/so/soulbook/image/o-GOOGLE-GLASS-facebook-730x380.jpg
https://soulbook.blog.hu/2013/06/24/online_egyetem_oktatas_mooc
Online akár fürdőruhában is szabad ...
2013-06-24T12:33:05+02:00
2013-06-24T12:33:05+02:00
gergonagy
https://blog.hu/user/766394
<p style="text-align: justify;">... egyetemre járni, hiszen két hűsítő csobbanás között, esetleg nyári zivatarok idején könnyen alkalmunk adódhat kis szürke agysejtjeink gyors karbantartására, például az egyre népszerűbb, főként felsőoktatási intézmények égisze alatt futó ingyenes online kurzusok, online szabadegyetemi képzések (Massive Open Online Course, MOOC) segítségével. Ilyenekből ajánlok most kettőt a nyárra, és kettőt későbbi fogyasztásra, kifejezetten a blog olvasóinak általam feltételezett érdeklődési körére tekintettel. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/so/soulbook/image/Online-learning-in-the-summer.jpg" alt="Online-learning-in-the-summer.jpg" class="imgnotext" width="300" /></p>
<p style="text-align: center;"><small>Fotó: <a href="http://blogs.globeuniversity.edu/2012/07/09/five-hottest-questions-about-online-education/" target="_blank">Globe University</a></small><a href="http://blogs.globeuniversity.edu/2012/07/09/five-hottest-questions-about-online-education/" target="_blank"></a></p>
<p style="text-align: justify;">Ha olyan aggodalmaitok lennének, hogy mennyire kell komolyan venni a tanulást vagy lesz-e időtök mindenre, akkor a <a href="https://www.coursera.org/" target="_blank">Courserá</a>n szerzett tapasztalataim szerint a felhasználók teljesen rugalmasan kezelik a kurzusokat. A skála azoktól indul, akik feliratkoznak, szétnéznek és többet nem is látni őket. Mivel azonban feltételezhetően azért iratkozol fel, mert érdeklődsz a téma iránt, az a valószínűbb, hogy amikor kedved és időd engedi, belenézel majd a videókba (akár az összeset végignézed), megpróbálkozol a feladatokkal (akár mind megcsinálod) és részt veszel a kommunikációban is. De nem kell félni, egy ingyenes online kurzuson semmi nem kötelező, csak az érdeklődésed mélysége, a kedved vagy az időd szabhat határt! </p>
<p style="text-align: center;">***</p>
<p style="text-align: justify;"><strong><a href="http://www.virtualis-egyetem.hu/digitalisallampolgarsag/" target="_blank">1. Gondolkodjunk együtt a digitális állampolgárságról!</a> </strong>(<a href="http://www.virtualis-egyetem.hu/" target="_blank">Virtuális Egyetem</a> - <a href="http://www.ppk.elte.hu/" target="_blank">ELTE PPK</a>)</p>
<p style="text-align: justify;">A digitális állampolgár fogalmáról nekem mindig egy <a href="https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/" target="_blank">Ügyfélkapu</a>n tévelygő, szentségelő felhasználó képe ugrik be, úgyhogy a kurzus elsődleges, személyre szabott célját én ennek a sztereotípiának a lebontásában jelöltem meg így előzetesen. A kifejezés leginkább arra utal, hogy az állampolgárságnak létezik egy sajátos, digitális formája, ami főként az állammal való kapcsolatunkban (levelezés, Ügyfélkapu, közérdekű adatok nyilvánossága, tájékoztatás stb.), a kommunikáció során használt technológiai eszközök miatt digitális.</p>
<p style="text-align: justify;">Gondolkodhatnánk úgy is, hogy létezik egy digitális állam, aminek vannak polgárai. Viszont a digitális állam létezéséről én nem vagyok túlzottan meggyőzve, és <a href="http://www.virtualis-egyetem.hu/digitalisallampolgarsag/" target="_blank">a kurzus leírásá</a>ból is inkább arra következtetek, hogy inkább a digitális világról és a digitális világ "állampolgárainak" mindennapjairól, közösségeiről, oktatásról, iskoláról és az internetes biztonságról lesz szó. Talán ezzel már el is kezdtük a gondolkodást a digitális állampolgárságról, úgyhogy irány a július 1-én délután háromkor kezdődő kurzus, amire június 30-ig kell "beiratkozni" <a href="https://www.facebook.com/groups/541578435901950/" target="_blank">egy nyilvános Facebook-csoportb</a>a történő bejelentkezéssel.</p>
<p style="text-align: justify;">Kezdés: 2013. július 1.</p>
<p style="text-align: justify;">Időtartam: 4 hét</p>
<p style="text-align: justify;">Nyelv: magyar</p>
<p style="text-align: center;">***</p>
<p style="text-align: justify;"><strong><a href="https://www.coursera.org/course/socialpsychology" target="_blank">2. Szociálpszichológia</a></strong> (<a href="https://www.coursera.org/" target="_blank">Coursera</a> - <a href="http://www.wesleyan.edu/" target="_blank">Wesleyan University</a>)</p>
<p style="text-align: justify;">A kurzust tartó <a href="http://www.wesleyan.edu/templates/dept/psyc/skeleton_faculty.htt?function=f1&department=PSYC&faculty=splous" target="_blank">Scott Plous</a> az amerikai Wesleyan Egyetem pszichológia professzora, aki közreműködött a stanfordi börtönkísérletről szóló dokumentumfilm DVD változatának az elkészítésében. Philip Zimbardo a tavaly magyarul is megjelent "A Lucifer-hatás" című könyvében tesz erre említést. A dokumentumfilm egyébként részét képezi majd a tananyagnak. Plous az alapítója és vezetője továbbá a <a href="http://www.socialpsychology.org/" target="_blank">Social Psychology Network</a> nonprofit szervezetnek, mely többek között egy internetes felületen igyekszik összegyűjteni a tudományággal kapcsolatos naprakész ismereteket, forrásokat.</p>
<p style="text-align: justify;">Maga a kurzus várhatóan végigmegy a szociálpszichológia alapkérdésein, a leírásban olyan témákat emelnek ki, mint a vonzalom, a csoportközi konfliktusok és az előítélet, a döntéshozatal, a meggyőzés, a csoportgondolkodás. De mindez várhatóann csak egy kis szelete az összes tárgykörnek. Angolul tudóknak (vagy tanulóknak!) és az emberi viselkedés törvényszerűségei, a társas befolyásolás iránt érdeklődőknek mindenképp érdemes majd részt venni a kurzuson már csak azért is, mert a kiterjedt és igen jó nevű szponzori körnek köszönhetően számos háttéranyag (tanulmány, könyvfejezet, film, egyéb multimédia) ingyen lesz elérhető a az online diákság számára. A támogatók között találjuk a Stanford és a Harvard mellett a TED-et, amerikai tévécsatornákat, tudományos szervezeteket, kiadókat és folyóiratokat. </p>
<p style="line-height: 17px;">Kezdés: 2013. augusztus 12.</p>
<p style="line-height: 17px;">Időtartam: 6 hét</p>
<p style="line-height: 17px;">Nyelv: angol</p>
<p style="line-height: 17px; text-align: center;">***</p>
<p style="text-align: justify;"><strong><a href="https://www.coursera.org/course/sna" target="_blank">3. Kapcsolati hálók elemzése</a></strong> (<a href="https://www.coursera.org/" target="_blank">Coursera</a> - <a href="http://www.umich.edu/" target="_blank">University of Michigan</a>)</p>
<p style="text-align: justify;">Ha megfelelően követtem az eseményeket, akkor az októberi már a harmadik ilyen kurzus lesz. A legelsőn volt szerencsém részt venni. Megtudtam például, hogy a hálózatelemzés módszerével már ételek hozzávalóiból is kiváló hálózati térképeket lehet rajzolni, illetve lehetőség volt a saját Facebook-ismerősök hálójának a vizsgálatára is. Az ingyen hozzáférhető hálózatelemző szoftverek bemutatása, a videók és kvízek mellett viszont számítani kell arra, hogy olykor számolgatni kell és a tananyag nyomokban ijesztő képleteket is tartalmaz. Az oktató, <a href="http://www.ladamic.com/" target="_blank">Lada Adamic</a> egyébként a Michigani Egyetem docense, korábban a Facebooknál is dolgozott egy ideig.</p>
<p style="line-height: 17px;">Kezdés: <span style="text-align: justify;">2013. október 7.</span></p>
<p style="line-height: 17px;">Időtartam: 9 hét</p>
<p style="line-height: 17px;">Nyelv: angol</p>
<p style="line-height: 17px; text-align: center;">***</p>
<p style="text-align: justify;"><strong><a href="https://www.coursera.org/course/behavioralecon" target="_blank">4. Irracionális viselkedés - Útmutató kezdőkn</a><a href="https://www.coursera.org/course/behavioralecon" target="_blank">ek</a></strong> (<a href="https://www.coursera.org/" target="_blank">Coursera</a> - <a href="http://duke.edu/" target="_blank">Duke University</a>)</p>
<p style="text-align: justify;">Az eddigi kedvenc, nemrég ért véget, és remélem hamarosan újra feltűnik a Coursera kínálatában (Már érdemes is <a href="https://www.coursera.org/account/signup?topic_id=123&topic_shortname=behavioralecon&topic_name=A%20Beginner's%20Guide%20to%20Irrational%20Behavior&user_action=subscribe&" target="_blank">feliratkozni</a> az értesítőre!). <a href="http://danariely.com/" target="_blank">Dan Ariely</a> személyisége rendkívül meggyőző, kiváló humora van, közvetlen és könnyen érthető módon magyarázza azokat a tudományos eredményeket, melyek az elmúlt években a viselkedés-gazdaságtan területén születtek. Munkásságának középpontjában annak az általános téveszménknek a cáfolata áll, hogy tökéletes, minden helyzetben racionálisan viselkedő lények vagyunk. Döntéseink, döntéshozatali mechanizmusaink irracionális oldalaira mutat rá ötletes kísérleteken keresztül, miközben saját személyes élettörténetével is hitelesíti mondanivalóját az egész témát érzelmileg közelebb hozva a közönséghez. Életének legirracionálisabb történése a 18 éves korában elszenvedett balesete, egy magnéziumrobbanás volt, melynek következtében teste 70 százalékán harmadfokú égési sérülések keletkeztek. Az átélt fájdalmak, a kórházi élmények, a trauma rövid és hosszú távú következményei, a személyes élmények, tapasztalatok mind visszatérő elemei könyveinek és a kurzusnak is. </p>
<p style="text-align: justify;">A tananyagban olyan törvényszerűségekkel ismerkedhetünk meg, mint például az <a href="http://www.hbs.edu/faculty/Publication%20Files/11-091.pdf" target="_blank">IKEA-hatás</a>, mely szerint minél több munkát fektetünk valamibe, annál inkább a magunkénak fogjuk érezni és többre fogjuk értékelni, függetlenül a végtermék valódi minőségtől. Vagyis mi várhatóan kedvelni fogjuk az általunk otthon összeszerelt bútort, de a családtagjaink és a vendégek rajongását munkánk gyümölcse iránt már ne vegyük készpénznek.</p>
<p style="text-align: justify;">A magyar olvasóközönség <a href="http://www.gabo.hu/hu/kozgazdasagtanpszichologia/1250-dan-ariely-kiszamithatoan-irracionalis-9789636894085.html" target="_blank">Kiszámíthatóan irracionális</a> címen (Gabo Kiadó, 2011) találkozhatott Ariely első nagy sikerű könyvével, ami a következő kettővel együtt (<a href="http://www.amazon.com/The-Upside-Irrationality-Unexpected-Benefits/dp/0061995045/ref=sr_1_4?ie=UTF8&qid=1372068618&sr=8-4&keywords=ariely" target="_blank">The Upside of Irrationality</a>, <a href="http://www.amazon.com/Honest-Truth-About-Dishonesty-Everyone--Especially/dp/0062183613/ref=sr_1_1?s=books&ie=UTF8&qid=1372068661&sr=1-1&keywords=ariely" target="_blank">The Honest Truth About Dishonesty</a>) nagyjából felöleli a kurzus tematikáját. A második könyvben egyébként az online társkereső oldalaknak is szentel egy-két fejezetet. Az általa ismertetett kutatások szerint a randioldalak alapvetően racionálisan működő férfiakat és nőket tételeznek fel, akik egyszerű algoritmusok, keresési szempontok alapján választanak párt maguknak, pedig valójában többek vagyunk ezeknél a jellemzőknél és inkább a közös tapasztalatszerzésre, a közös élmények megélésére kellene helyezni a hangsúlyt. Racionális logikájuk miatt így a társkereső oldalak használata törvényszerű módon vezet kudarcos találkozásokhoz.</p>
<p style="text-align: justify;">Az online tananyagban kiválóan felhasználták a Coursera nyújtotta lehetőségeket, a videókon komoly multimédiás csapat dolgozott, látszott, hogy nagy munkát fektettek bele a Duke Egyetemen. Ariely eleve nagyszerűen használja az online nyilvánosságot, hiszen <a href="http://www.ted.com/speakers/dan_ariely.html" target="_blank">négy előadása</a> is megtalálható (magyar felirattal is!) a TED oldalán, a könyveinek egyes fejezeteit bemutató rövid videók megtekinthetők a saját <a href="https://www.youtube.com/user/danariely" target="_blank">YouTube-csatornájá</a>n, <a href="http://danariely.com/" target="_blank">blog</a>ja, követhető <a href="https://www.facebook.com/dan.ariely" target="_blank">Facebook</a>- és <a href="https://twitter.com/danariely" target="_blank">Twitter</a>-profilja is van, meg persze jó pár eredeti meglátása az emberi viselkedésről és döntéshozatalról, melyeket a Coursera és az online egyetemi kurzusok nélkül ma nem biztos, hogy ismernék.</p>
<p style="line-height: 17px;">Kezdés: <a href="https://www.coursera.org/account/signup?topic_id=123&topic_shortname=behavioralecon&topic_name=A%20Beginner's%20Guide%20to%20Irrational%20Behavior&user_action=subscribe&" target="_blank">Iratkozz fel az értesítőre!</a></p>
<p style="line-height: 17px;">Időtartam: 8 hét</p>
<p style="line-height: 17px;">Nyelv: angol</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F06%2F24%2Fonline_egyetem_oktatas_mooc%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F06%2F24%2Fonline_egyetem_oktatas_mooc%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsoulbook.blog.hu%2F2013%2F06%2F24%2Fonline_egyetem_oktatas_mooc%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Online akár fürdőruhában is szabad ..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://soulbook.blog.hu/2013/06/24/online_egyetem_oktatas_mooc#comments"><img class="item_ctp" src="https://soulbook.blog.hu/rss/image/post/id/5374565" border="0" /></a><br /></p>
oktatás
szociálpszichológia
egyetem
iskola
elte
ariely
hálózatelemzés
coursera
adamic
mooc
plous
0
Soulbook Blog
https://soulbook.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/so/soulbook/image/Online-learning-in-the-summer.jpg