A közösségi oldalakon végzett tevékenységünk veszélyeztetheti otthonunk biztonságát, de az eddigi külföldi és hazai tapasztalatok szerint egy esetleges betörés esetén akár segélykérésre, elkövetők azonosítására vagy tolvajok lebuktatására is alkalmasak lehetnek a portálok. Ha valaki kifejezetten igényelné, hogy idegenek látogassanak el a lakásába és megszabadítsák néhány fölöslegessé vált, nagy értékű ingóságától, az hasznos tippeket fog találni a mai bejegyzésben!
A Friedland brit biztonsági cég felmérése szerint a már elítélt brit betörők nagy többsége úgy véli, társai előszeretettel használják a közösségi oldalakat célpontjaik kiszemelésére. A nem túl terjedelmes mintával dolgozó, mindössze 50 fős megkérdezés során ötből négy (78%) elkövető állította, hogy szerinte a közösségi portálok (Facebook, Twitter, Foursquare) ma nagy segítségét jelenthetnek társaik számára, mikor eldöntik mit és honnan vigyenek el. Közel hasonló arányban gondolták (74%), hogy a besurranók a Google Street View-val lecsekkolják a helyszínt az akció előtt. A közösségi portálok számos értékes információt nyújthatnak a legfrissebb, nagy értékben "elkövetett" beszerzéseinkről vagy arról, hogy mikor tartózkodunk távol az otthonunktól. A Google szolgáltatásai segítségével pedig akár a házunk alaprajza, kinézete is megfigyelhető riasztóstul, kamerástul, oldalajtóstul.
Jonathan Lim, a Friedland szakértője nem túl bonyolult óvintézkedéseket javasol: bokrok és fák visszavágását a lehetséges búvóhelyek kiiktatása érdekében, egyszerű riasztórendszerek telepítését. Szerinte ezek mind alkalmas, költséghatékony elrettentők. A megkérdezett elkövetők közül ötből négy (78%) tényleg azt válaszolta, hogy egy egyszerű házi riasztórendszer már kevésbé teszi kívánatos célponttá az adott ingatlant.
A Credit Sesame hitelkezelő és tanácsadó cég infografikája (a bejegyzés végén) részben a Friedland szeptemberi felméréséből dolgozott. A grafikából többek között kiderül, hogy több betörést követnek el nappal, mint éjszaka és a nappal eltulajdonított ingóságok összértéke is nagyobb, mint az éjszaka elraboltaké.
Hogy milyen arányban osztanak meg magukról "forró" információkat a felhasználók az interneten, arról a MetLife amerikai biztosítótársaság közvélemény-kutatása árulkodik, melyben a megkérdezettek 15 százaléka állította, hogy lakása elhagyásáról beszámol valamelyik közösségi oldalon, a 18-34 évesek 35 százaléka pedig az éppen aktuális tartózkodási helyét is megosztja másokkal.
Ha óvatlan tevékenységünk miatt vagy attól függetlenül már megtörtént a baj, és meglátogattak minket az "idegenek", akkor mutatkozhatnak meg a közösségi kapcsolatfelvétel lehetőségének az igazi előnyei. Az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint márciusban Nitesh Bhakta, főiskolai hallgató a saját nappalijában figyelt fel betörőkre. Miközben az álarcosok megkötözték nagymamáját és húgát, majd módszeresen kifosztották a házat, ő laptopjával a padlásra osont és a Facebookon keresztül kért segítséget ismerőseitől. A legjobb barátja látta meg segélykérő üzenetét és hívta a 911-et. A rendőrök pedig még időben érkeztek.
Szeptemberben az indianai Pittsboroban élő Matt Schubert otthon felszerelt kamerái rögzítették, ahogy két betöró épp kirabolta a házát. Gyorsan készített egy oldalt a Facebookon, ahova feltöltötte az elkövetőkről készült képeket és kérte, hogy aki tudja, azonosítsa őket. 36 órán belül több mint 500 e-mailt kapott és így kapták el végül a bűnözőket.
Viszont mit tehetünk akkor, ha perverz módon kifejezetten magunkhoz akarjuk csalogatni a bűnös elemeket és rábírni őket néhány vagyontárgyunk eltulajdonítására?
1. A közösségi oldalakon büszkén, de legfőképp részletesen számoljunk be legújabb nagy értékű beszerzéseinkről (drága értéktárgyak, bútorok, műszaki berendezések, stb.), töltsünk fel képeket, amiken a tárgyak a környezetükkel együtt kiválóan látszódnak!
2. Hagyjuk nyitva és tárjuk szélesre ablakainkat, ajtóinkat!
3. Értékeinket hagyjuk elől, hogy lehetőleg minden arra járó rájuk láthasson!
4. Dugjunk el egy lakáskulcsot valahol a bejárati ajtó közelében, lehetőleg a lábtörlő alatt!
5. Tegyünk az ajtó elé egy jól láthatóan még át nem vett postai csomagot!
6. Semmiképp ne vásároljunk riasztórendszert, kamerát, bármilyen olcsón is kínálják azokat! Még akkor se jelezzük (matricával, táblával, stb), hogy rendelkezünk ilyenekkel, ha egyébként nem!
7. Ne raboljuk azzal az időnket, hogy elmélyülünk a Facebook adatvédelmi beállításaiban. Rejtőzködés helyett, inkább tegyük elérhetővé adatainkat, megosztott tartalmainkat a lehető legszélesebb nyilvánosság számára!
8. Szorgalmasan növeljük ismerőseink számát, függetlenül attól, hogy tényleg ismerjük-e őket. Ne féljünk bejelölni vagy visszajelölni számunkra teljesen ismeretlen embereket!
9. Ha elhagyjuk lakóhelyünket, a települést, ahol élünk, ezt a fejleményt semmiképp se felejtsük el közzétenni minél több online felületen!
10. Megosztott fényképeinken mindenképp bukkanjon fel valahol a lakcímünk (utca, házszám, stb.) vagy egy olyan jellegzetesség a közelben, ami könnyen azonosíthatóvá teszi házunk, lakásunk elhelyezkedését!
A viccet félretéve és a hazai viszonyokba is bepillantást engedve Bringye Viktória, a Palota Security Vagyonvédelmi Kft. tulajdonosa szerint Magyarországon a betörések elkövetőinek kétféle típusát lehet megkülönböztetni. Az egyik különösebb előzetes tervezés nélkül, kihasználva az adódó lehetőséget, besurran egy nyitva hagyott ablakon, ajtón, behatol a láthatóan vagyonvédelmi eszközökkel ellátatlan, éppen üresen álló ingatlanba. A másik kategóriába tartoznak azok a bűnelkövetők, akik egy-egy betörést megelőzően komoly előkészítő munkát végeznek, kiderítik, hogy az adott ingatlan el van-e látva vagyonvédelmi eszközzel, és ha igen, milyennel. Feltérképezik, milyen vagyoni értékek találhatóak az épületben, és azokat mennyire tartják elzárva. Megfigyelik az ott lakók szokásait, kiderítik, melyek azok az időpontok, amikor biztos, hogy senki sem tartózkodik otthon. Jelen pillanatban hazánkban ebbe a második csoportba viszonylag kevesen tartoznak, és ők is inkább a vagyonosabb rétegeket célozzák meg. Ettől függetlenül nem árt, ha odafigyelünk arra, milyen információkat teszünk közzé magunkról, hiszen bizonyos bejegyzésekkel kimondottan magunkhoz csalogathatjuk a bűnelkövetőket.
Először is, lehetőség szerint ne ugyanazokat a kódokat, jelszavakat használjuk a különböző internetes oldalakon, mint amelyeket értékeink védelmére is alkalmazunk. Nem túl szerencsés, ha a facebookos belépési jelszavunk megegyezik a riasztónk kódjával, a bankkártyánk PIN-kódjával vagy a távfelügyeletünk lemondó jelszavával.
Ne adjunk meg pontos személyes adatokat, konkrét lakcímet, telefonszámot az oldalakon! Gondoljunk arra, hogy az interneten megadott adatok illetéktelen kezekben összefuthatnak.
Lehetőleg ne tegyünk fel olyan fényképeket, melyekből egyértelműen beazonosítható ingatlanunk címe, illetve az se szerencsés, ha újonnan beszerzett, nagy értékű tárgyainkról az üzenőfalunkon keresztül értesítjük barátainkat. Ha ezeket az egyszerű szabályokat betartjuk, nagy eséllyel nem hívjuk fel magunkra az épp célpontjukat kereső elkövetők figyelmét.
Amellett azonban, hogy a közösségi oldalakon ránk leselkedő veszélyekről beszélünk, arról is szólnunk kell, hogy manapság már a bűn üldözői ugyancsak hatékonyan használják ezeket az oldalakat egy-egy gyanúsított vagy körözött bűnöző tartózkodási helyének kiderítésére, nagyobb bűnözői hálózatok kapcsolatrendszerének feltérképezésére. Így, ha a kedves olvasónak épp vaj van a füle mögött, tudnia kell, hogy az üldözőből könnyen válhat üldözött a világhálón.
Social Media Infographic Provided by CreditSesame.com
Forrás: Credit Sesame, The Telegraph, Fox59, AP
Illusztráció: Which?