Hangulatjelentés a facebookozókról

2012. január 20. - Soulbook

A Facebookon közzétett állapotfrissítések tartalomelemzésével kideríthető, hogy milyen témákat, érzéseket osztanak meg egymással a fiatalok és az idősebbek, a sok vagy épp a kevesebb ismerőssel rendelkező felhasználók. Megtudhatjuk, hogy a bejegyzésekre érkező lájkok és hozzászólások száma milyen összefüggésben áll a felhasznált szavak érzelmi töltetével, mely folyamatosan változik a nap folyamán, de egy adott ismerősi körben többé-kevésbé hasonló képet mutat. 

emotions.jpg

Fotó: Finger Candy Media
 

A Help for Depression nemrég egy olyan infografikát készített, mely ugyan hagy némi kívánnivalót maga után, de egy igen érdekes kutatás eredményeit mutatja be. A grafika egyrészt nem arról szól, amit a cím jelöl, vagyis nem az egyelőre inkább csak a bulvárcikkek figyelemfelkeltő címébe való Facebook-depresszió témáját boncolgatja. Ezt azért se teheti, mert nem áll még rendelkezésre olyan egyértelmű tudományos bizonyíték, mely a Facebook depressziókeltő hatását kellően alátámasztaná. Másrészt a grafika adatainak legfőbb forrása nincs feltüntetve az alul szereplő hivatkozások között. Ez a forrás pedig nem más, mint maga a Facebook adatelemző csoportja.

A közösségi oldalakon ma már mindennapos tevékenység, hogy állapotfrissítések segítségével megosztjuk egymással a gondolatainkat, az érzéseinket, beszámolunk az éppen aktuális tevékenységeinkről és visszajelzésekre (lájkokra, hozzászólásokra, stb.) számítunk az ismerőseinktől. A kommunikáció ugyanakkor ezeken a felületeken is különböző minták szerint megy végbe. 2010 végén a Facebook egyik munkatársa, Lisa Zhang az amerikai angolt használó facebookozók kb. egymillió bejegyzésében vizsgálta meg a szavakat, illetve a szavakból létrehozott (főként szófaj, érzelmi töltet és téma szerinti) kategóriákat. A kategóriákba sorolt szavak előfordulási arányát különböző jellemzők (életkor, ismerősök száma, stb.) mentén elemezték.

Fiatalok és idősebbek

A rendelkezésre álló adatok megerősítették a fiatalok és az idősebbek érzelmeiről és kifejezésmódjáról elő hagyományos sztereotípiákat. A fiatalok legtöbbször saját magukról, iskoláról, sportról, tévéről és moziról, zenéről, szabadidős tevékenységekről és az alvásról beszélgetnek. Nagy fontosságot tulajdonítanak a testüknek, a fizikai állapotuknak és a szexualitásnak. Gyakran káromkodnak és utalnak negatív érzelmekre, szorongásra, félelemre, haragra, szomorúságra és a halálra is. Az idősebbek világa ennél közösségibbnek tűnik. Gyakrabban és hosszabban beszélnek más emberekről, a családjukról, az ismerőseikről, pénzről, időről, vallásról és természetfeletti dolgokról. Érzelmeik inkább pozitívak, bizakodóak. 

Kevés és sok ismerőssel rendelkező felhasználók

A két csoportra eltérő kommunikációs minta jellemző. Akik sok ismerőssel rendelkeznek:

- hosszabb állapotfrissítéseket írnak,
- több szót használnak mikor zenéről vagy sportról beszélnek,
- kevesebb múlt és jelen idejű igét használnak,
- több második személyű személyes névmást használnak (te, ti), 
- kevesebbet beszélnek a családjukról,
- összességében kevésbé érzelmesek.

Mindezeken kívül előszeretettel beszélnek más emberekről, a szexről, a zenéről, a pénzről vagy a vallásról. Gyakran káromkodnak, fejeznek ki haragot. 

Akik kevesebb ismerőssel rendelkeznek, azok többet írnak magukról, a családjukról, az otthonukról, a testükről, evésről, mozgásról, munkáról, alvásról. Inkább pozitív érzelmekről számolnak be, mint negatívakról. Intellektuálisabbnak tűnnek, mivel a társas folyamatok helyett inkább a kognitív folyamatok érdeklik őket. Fontos számukra az exkluzivitás és a birtoklás is. Túlnyomórészt jelen és múlt idejű igéket használnak. 

Az időfaktor

A pozitív és a negatív érzésekről árulkodó kifejezések arányának az alakulása akár napszakok szerint is ábrázolható. Reggel 6 és hét között az állapotfrissítések szavai szerint még bizakodóan kezdjük a napot, ilyenkor tűnnek a legerősebbnek a pozitív érzések, míg a negatívak a leggyengébbek. 9 és 14 között a negatívak erősödnek, a pozitívak gyengülnek. Kb. délután fél háromra tehető a kiegyenlítődés. Délután négy és este 10 között az átlag körül mozog pozitív és negatív érzelmi szintünk (hat óra körül a leggyengébbek a pozitív érzelmek a nap folyamán). Este tíz és hajnali kettő között negatív érzelmeink érik el a tetőpontot, a pozitív érzelmek ilyenkor gyengébbek. Legalábbis a Facebookon használt szavak elemzése szerint.

Lájkok

A negatív érzelmi töltetű szavak gyakori használata a pozitív visszajelzések kis számával jár együtt, míg a pozitív érzelmeket közvetítő kifejezések több lájkot eredményezhetnek. 

Kevesebb lájk szókategóriái: alvás, fizikai állapot, negatív érzelmek, munka, otthon, tehetetlenség

Több lájk szókategóriái: közösségi aktivitás, más emberek, pozitív érzések és érzelmek, vallás, természetfeletti

Hozzászólások

Érdekes módon a pozitív érzelmeket tükröző állapotfrissítések kevesebb, a negatív bejegyzések több hozzászólást válthatnak ki az ismerősökből. Talán, mert a pozitívumok felett gyorsan napirendre térünk, szűkszavúan elismerjük őket és megyünk a dolgunkra. Ezzel szemben a negatív érzések hevesebb reakciókat váltanak ki, netán vitát generálnak

Kevesebb hozzászólás szókategóriái: pozitív érzelmek és érzések, alvás, szabadidős tevékenységek, otthon, vallás

Több hozzászólás szókategóriái: önmagunk előtérbe helyezése, negatív érzelmek, harag, 

Az alvásra vonatkozó szavak kategóriája az egyetlen, amely mind a lájkokkal, mind pedig a hozzászólásokkal negatív összefüggést mutat. A hosszabb állapotfrissítések és azok, melyek több névmást (ő, övé, enyém, stb.) tartalmaznak, mind a kétféle visszajelzésből többre számíthatnak. 

Bár nem feltétlenül tartozik ide, de az infografika megemlít néhány ismertebb alapadatot a Facebookról. Az oldalnak jelenleg több mint 800 millió felhasználója van (még az idén várhatóan eléri az egymilliárdot). A regisztrálók több mint a fele minden egyes nap meglátogatja az oldalt. Egy felhasználónak átlagosan 130 ismerőse van és kb. 80 oldalhoz, csoporthoz és eseményhez csatlakozik a portálon.

Madarat tolláról, facebookozót ismerőséről

De mindezeknél az adatoknál talán még érdekesebb a Facebook adatelemzőjének az a következtetése, melyet az infografika nem tartalmaz. Mégpedig az, hogy  az egyes szókategóriákba tartozó szavaink aránya hasonlít az ismerőseink frissítéseiben tapasztalható arányokhoz. Persze, ezen nincs mit csodálkozni, hiszen  az életben is inkább a hozzánk hasonló emberekkel ismerkedünk, az ismeretségek pedig javarészt a virtuális térben is ugyanazok maradnak. Nem véletlen, hogy a kapcsolati háló érzelmi "homofíliáját" már a Twitteren is kimutatták

facebook depression

Forrás: Help for Depression, Facebook Data Team

A bejegyzés trackback címe:

https://soulbook.blog.hu/api/trackback/id/tr613555087

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.