Még New York-i demokrata képviselő volt Anthony Weiner, mikor szexbotrányát követően példaként hoztam fel arra, hogy milyen mellékhatásokkal járhat a divatot hajszoló, narcisztikus, ám technikailag kevésbé kompetensnek mondható politikus megjelenése a közösségi felületeken. Azóta rájöttem, hogy igazából ebben volt történetének talán egyetlen pozitívuma is, hiszen így megtudtuk, hogy ő legalább saját maga kezelte a Twitter-fiókját. A próbálkozás mindenképp dicséretre méltó, bár előzőleg több időt fordíthatott volna a közösségi oldal sajátosságainak a megismerésére. A weinerkedés valójában mégis egy szélesebb körben előforduló magatartásformára, a szextingre nyújt kiváló példát. A kifejezés a texting (szöveges üzenet küldése, SMS-ezés) és a szex szavak összevonásából származik.

Illusztráció: CER Sonsumidor

Hiszen mit is tett Weiner? 2011-ben személyes üzenet (Direct Message) küldése helyett a nyilvános Twitter-profiljára posztolt egy meztelen fotót saját magáról, majd a botrány kitörése után azt állította, hogy feltörték a fiókját. Néhány újabb online hölgyismerős és fotó  felbukkanását követően ismerte be végül nagy nyilvánosság előtt, hogy három éven át (házassága előtt és alatt) több nővel váltott szöveges üzeneteket, és küldött hasonló fotókat magáról. Komoly politikai nyomásra mondott le akkor a képviselőségről, mígnem idén bejelentette, hogy elindul a New York polgármesteri tisztségéért folyó demokrata versenyben. De már itt az újabb botrány. Kiderült, hogy tavaly is volt egy kis fél évig tartó (most épp) facebookos kaland Carlos Danger álnéven. 

Sokakban merül fel a kérdés, hogy minek lehet nevezni azt a tevékenységet, ami úgy tűnik Weiner egyik kedvelt (vagy kényszeres?) foglalatosságává vált az elmúlt években. A szexuális tartalmú szövegek, erotikus, meztelen vagy félmeztelen képek, videók küldése, fogadása és továbbítása mobiltelefonról, számítógépről másnak a mobiljára vagy gépére ma már korántsem egyededülálló viselkedésforma. Neve is van. Ez a szexting.

A megítélése igencsak vitatott, mivel felnőtt emberek közötti párkapcsolatban, házasságban teljesen elfogadhatónak tűnhet. Természetesen a kockázatokról ekkor sem feledkezhetünk meg. Egy párkapcsolat végződhet szakítással, a házasság válással, és ami korábban az interneten keresztülment, az bárhol el lehet mentve. Befolyásunk arra van, hogy mit, hogyan töltünk fel a hálóra, de a tartalom utóéletét nem kontrollálhatjuk, így az később alaposan visszaüthet.

Az ellentmondásos megítélést tovább erősíti, hogy a szextingre a szexfüggőség egyik tüneteként is tekinthetünk, és számos zaklatási eset is ezzel kezdődik. A tavaly öngyilkosságot elkövető 15 éves kanadai lány, Amanda Todd például egy videochaten mutatta meg a melleit egy ismeretlen srácnak, aki később az erről készült felvételt kezdte terjeszteni a neten. Ezt követték a zaklatások.

Az elnézőbb megközelítések egyszerű kamaszhóbortnak, az önkifejezés, az énbemutatás, a benyomáskeltés részének tekintik a szextinget. A fiatalok meg akarják mutatni, mennyire szexik, fel akarják hívni magukra a figyelmet, utánozzák egymást vagy így kezdeményeznek szexuális kapcsolatot egymással.

A megítélés mellett az elterjedtség mértéke is vita tárgyát képezi. A felnőttekről egyrészt kevesebb adat áll rendelkezésre, a felmérések főként tizenéveseket és húszas éveik elején járókat vizsgálnak. Másrészt a szexuális viselkedés igen érzékeny témának számít, így megkérdőjelezhető a kutatói kérdésekre személyesen, írásban, online vagy telefonon adott válaszok hitelessége.

Mikor 2011-ben a Rhode Island-i Egyetemen 204 elsőéves egyetemistát kérdeztek, 78 százalék válaszolta, hogy kapott már szexuális tartalmú üzenetet, kétharmaduk küldött ilyet, több mint a felük (56%) képet kapott már mástól.

Azonban a nagyobb mintán végzett kutatások jóval ritkább előfordulásról árulkodnak. Az amerikai  Pew Kutatóintézet tavalyi felmérése a felnőtt mobiltulajdonosokra (2254 válaszadó) vonatkozott. 15 százalék mondta, hogy kapott már fotót vagy videót, 6 százalék küldött, 3 százalék továbbított ilyet. A fiatal felnőttek nagyobb valószínűséggel vettek részt szextingben, mint az idősebbek.

A New Hampshire-i Egyetem kutatói szintén tavaly 1560 10-17 év közötti amerikai internethasználót kerestek meg telefonon. Itt 7,1 százalék mondta, hogy kapott már képet vagy videót, 2,1 százalék szerepelt ilyenen, készített vagy küldött ilyet.

Nagyjából hasonló arányokat mutattak a 2011-es EU Kids Online II magyar adatai. Az internetező 11-16 évesek (791 válaszadó)  7 százaléka kapott üzenetet az elmúlt évben, 4 százalék képet vagy videót cserélt már, és csupán 1 százalék  (7 fő) nyilatkozta, hogy kezdeményezett szextinget. A leggyakoribb csatornák a chatprogramok, az e-mail fiókok és a közösségi oldalak.

A Texasi Egyetem kutatásából (2012) az is kiderül, hogy inkább fiúk kezdeményeznek lányoknál, és a szextingelők nagy valószínűséggel élnek már nemi életet. A lányok esetében a kockázatvállalóbb szexuális magatartással is összefüggést mutatott a szexting.

A nagy mintán végett felmérések arra utalnak (a New Hampshire-i kutatás is ezt a következtetést vonta le), hogy a képeken/videókon szereplés, a készítés, a küldés nem tekinthető elterjedt viselkedésformának  a fiatalok körében, viszont nagyon fontos pontosan meghatározni, hogy milyen jellegű tartalmak azok, amiket a szexting fogalmába sorolunk. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia hivatalos folyóiratában publikált tanulmány szerint arra is szükség van, hogy a fiatalokat tájékoztassuk a jogi következményekről, és arról, mit tegyenek, ha szexuális jellegű üzenetet, képet vagy videót kapnak.