Az internetes zaklatás (cyberbullying, cyberstalking) következményei akár súlyosabbak is lehetnek annál, mint mikor személyesen fenyegetnek minket, sőt az áldozatok később elkövetővé válhatnak - derült ki azokon az előadásokon, melyeket az Amerikai Pszichológiai Társaság 119. alkalommal megrendezett éves közgyűlésén tartottak.

A zaklatók egyre gyakrabban használják a modern technológiai eszközöket áldozataik becserkészésére és kínzására. Négy áldozatból egy az internetes zaklatás valamilyen formájáról számol be: fenyegető e-mailekről, üzenetekről - nyilatkozta Elisabeth Carll a "Digitális zaklatás és internetes fenyegetés: beavatkozás, megelőzés és az együttélés szabályai" címet viselő előadásán. 

"Az áldozatok az átélt megrázkódtatásokra folyamatos és fokozott stresszel, szorongással, félelemmel, rémálmokkal, sokkal, hitetlenkedéssel, a tehetetlenség érzésével, nagyfokú éberséggel, az étkezési szokások megváltozásával és alvási nehézségekkel reagálnak."

"Saját megfigyelés, hogy az internetes zaklatás és fenyegetés következményei sokkal súlyosabbak lehetnek, mint személyes inzultus esetén. Az online kommunikáció non-stop jellegéből adódóan a hatás sokkal rombolóbb. Az interneten nem menekülhetünk egy biztonságos helyre, az információkhoz pedig bárki hozzáférhet." -fogalmazott Carll.  

Az Amerikai Igazságügyi Hivatal statisztikái szerint évente kb. 850 000 felnőtt, többségében nő válik zaklatás célpontjává az interneten:

- a nők 40 százaléka szenvedett már el erőszakot közösségi oldalon, ami általában zaklató szöveges üzenetek, sértő információk küldését és nyilvános megosztását jelentette,

- a zaklatók 20 százaléka a közösségi oldalakat használta eszközként,

- a felsőoktatásban tanuló nők 34 százaléka és a férfiak 14 százaléka törte már fel másnak az e-mail fiókját.

A szakember szerint a zaklatás során használt eszközöket lehet a beavatkozáshoz és a megelőzéshez is alkalmazni, néhány állam például azt fontolgatja, hogy nyomkövetők viselésére kötelezik az elkövetőket, akiknek mozgását így az áldozatok figyelemmel kísérhetik. 

"Egy olyan mobilalkalmazást képzeljünk el, ami értesít minket, ha a zaklató a közelben van" - mondta Carll. "Ez akár életet is menthet."

"Az igazságszolgáltatás, a jogi segítségnyújtás és az egyéb szociális szolgáltatások képviselőit ki kell képezni a digitális zaklatás kezelésének és megelőzésének a technikai eljárásaira, az áldozatokat pedig a technológiai eszközök biztonságos használatára."

Az amerikai pszichológusok találkozójának egy másik előadásán a kutatók egy felmérés eredményét ismertették, mely szerint az elmúlt évben a vizsgálatban résztvevő diákok 36 százaléka vált már legalább egyszer internetes zaklatás áldozatává. 

Az adatokat még 2009-ben gyűjtötték, 1112, tizenkét és tizenkilenc év közötti, dél-koreai diáktól. Egy részben önbecsülést, részben érzelemkezelést is vizsgáló kérdőívet kellett kitölteniük arról, hogy milyen tapasztalataik vannak az internetes zaklatással kapcsolatban. 

"Az eredmények szerint a zaklatás társas szorongást, magányt, frusztráltságot, szomorúságot és tehetetlenség-érzetet okoz" - nyilatkozta YeoJu Chung, a dél-koreai Kyungil Egyetem előadója. 

A kutatás feltárta, hogy a serdülők érzelmileg hogyan dolgozzák fel a netes zaklatást. Azok a diákok, akik állításuk szerint rágódtak vagy rögeszmések lettek a történtek miatt, nagyobb valószínűséggel szenvedtek súlyos stressztől. Akik pozitív gondolatokra összpontosítottak, azoknál a vizsgálat szerint gyorsabban ment végbe a megküzdés folyamata és hamarabb álltak végül talpra.

A diákok beszámolói szerint a zaklatás még kellemetlenebb, ha névtelen az elkövető vagy egyoldalúan szerkesztett blogon vagy internetes faliújságon történik az eset. A kutatók azt is megállapították, hogy az áldozattá vált diákok gyakran később maguk kezdenek el zaklatni másokat. 

"Sok serdülőnek komoly problémát jelent a történtek feldolgozása" - mondta Chung. "A felépülés érdekében megtaníthatjuk őket érzelmeik helyes kezelésére annak érdekében, hogy később nehogy ők maguk váljanak zaklatóvá." 

Forrás: American Psychological Association

Fotó: Bullying Blog