Ha kedvenc tévéműsorod közben jó néven veszed, mikor a képernyő sarkából előugrik az épp aktuális tehetségkutató teljes mentormesteri gárdája, vagy ha más adásokban kifejezetten azzal gyúrsz szemgolyóra, hogy az alul futó hírek, SMS-üzenetek, telefonszámok, ablakokban megjelenő tőzsdeárfolyamok, időjárási adatok, képek és címsorok között cikázol, akkor a Mozilla Popcorn Maker nevű videószerkesztőjét és a vele pattogatott videókat szintén kedvelni fogod.
A fejlesztés lehetővé teszi, hogy az internetre feltöltött mozgóképeket nagyítható Google-térképekkel, kattintható hivatkozásokkal, közösségi oldalakról automatikusan frissülő fotókkal, felugró ablakok formájában előpattanó Wikipedia-szócikkekkel és sok egyéb vizuális elemmel öltöztessük fel. A kapcsolódó TED-előadás (Ryan Merkley: Online videó - felcédulázva, átszerkesztve és pattogatva) magyar feliratozása közben azért a Kansasi Egyetem kutatóinak 2005-ben publikált tanulmánya is eszembe jutott, mely arról szólt, hogy az egymástól eltérő információtípusok egyidejű vizuális megjelenítése miként hat a figyelemre és az információfeldolgozás hatékonyságára.
A megjelenítési formátum tévés verziójának története 1990-ben az amerikai zenecsatornán, az MTV-n kezdődött. Robert Pittman, az alapító, a tévéadó sikerét a tizenéves koruk végén, húszas éveik elején járó törzsközönség azon képességével magyarázta, hogy ez a korosztály egyszerre tudja az információ többféle aspektusát feldolgozni. Az MTV eredményeit látva más tévétársaságok is kedvet kaptak. Elkezdték a képernyős megjelenítés formátumát úgy átalakítani, hogy a hírszalag, a sporteredmények, a tőzsdei árfolyamok és a friss időjárási adatok is együtt szerepelhessenek. A CNN Headline News című műsora volt az egyik első, amelyik úgy alakította át a képernyőt, hogy az a műsorvezetőnél többet mutasson. A formátum végül a CNN-nek is bejött.
A Headline News formátumának interneten talált karikatúrája (Who wants taters???)
A Kansasi Egyetem két oktatójának (Lori Bergen, Tom Grimes) és a Newslab nevű kutatóintézet akkori vezetőjének (Deborah Potter) 2005-ös kísérletsorozatában az egyik (kísérleti) csoport tagjai épp a Headline News-ból kaptak egy adaggal. A másik (kontroll) csoportnak vetített formátumból viszont kitörölték az ábrákat, a grafikonokat és a mozgó hírfolyamot. Az eredmények szerint a zavaró elemeket tartalmazó anyag levetítését követően 10 százalékkal kevesebb tényszerű információra emlékeztek az alanyok, mint akkor, ha a zavaró elemek hiányoztak. Emellett az összetett vizuális ingerek hatására a figyelem csatornája a hang irányába tolódott, míg a kiegészítő elemek nélküli verziót nézők hasonló arányban támaszkodtak a képre és a hangra a feldolgozáskor.
A formátum ezek szerint nem igazán működőképes. Legalábbis, ha az a célunk, hogy az emberek jobban megértsék a híreket, jobban odafigyeljenek az üzenet lényegére. De akkor mi lehetett a siker titka a MTV-nél? A kutatók szerint a fiatal műsorvezetők, a nyelv, a zene mind olyan elemek, amik hozzájárulnak a sikerhez, és vizuálisan sem zavaróak. De az izgő-mozgó kiegészítők jelenlétekor is, ha azok valamilyen értelemben összekapcsolhatóak, akkor képesek lehetünk a párhuzamos feldolgozásra. Viszont a nem összefüggő elemek (sporteredmények, műsorvezető, időjárási adatok, stb.) sokkal nehezebbé teszik az összpontosítást a központi üzenetre.
A Popcorn Maker születésének az egyik alapgondolata, hogy az online videó legyen olyan, mint maga a világháló. Dinamikus, könnyen alakítható, tele hivatkozásokkal. Azonban a weben te osztod be az idődet, míg egy videónak megvan a maga ritmusa és menete. Ha a lejátszás alatt felbukkan például egy hivatkozás, és rákattintasz, akkor megnyílik egy új ablak, ami megakasztja a folyamatot. A kiegészítő vizuális információk emellett elterelhetik a figyelmet a videó egyéb, jelentéssel bíró jellemzőiről (pl. a szereplők testbeszéde, környezete, finom nyelvi utalások, stb.).
Nézz bele egy pattogatott videóba!
Összességében kipróbálásra és szórakozásra érdemes a dolog, de komolyabb célokra (pl. oktatás, ismeretterjesztés) csak akkor használnám, ha a videó lényegi tartalma kevésbé igényli az odafigyelést. Mondjuk egy természetfilm képei kellemes zenével a háttérben szerintem az informatív videópattogatás és az odafigyelés próbáját egyaránt kiállnák.
Forrás: TED, Popcorn Maker, Science Daily
Kapcsolódó tanulmány: How Attention Partitions Itself During Simultaneous Message Presentations (Human Communication Research)
