A társadalomtudományok láthatóan egyre nagyobb figyelmet szentelnek a közösségi oldalaknak. A napokban az Amerikai Pszichológiai Társaság adott ki két közleményt, egyet a gyerekekre gyakorolt hatásról, egyet pedig az internetes zaklatásról. Ma az előbbi beszámolót nézzük át.

A szakmai szervezet éves rendszeres találkozójára most 119. alkalommal került sor, ahol az egyik nyilvános vita a "Bökj meg: Hogyan segíthetnek és árhatnak egyszerre gyermekeinknek a közösségi oldalak" címet viselte. A szakemberek részben a témában végzett kutatások megállapításait összegezték, részben új eredményekről számoltak be. Larry D. Rosen, a Kaliforniai Egyetem professzora elsőként a felmerült káros hatásokat említette:

- A Facebookot sűrűbben látogató tinédzsereknél gyakrabban mutatkoznak nárcizmusra, önimádatra utaló jelek, míg a fiatal felnőttek esetében egyéb pszichológiai zavarok figyelhetők meg, köztük antiszociális, mániás és agresszív viselkedésmódok. 

- A média és a technológiai eszközök túlzásba vitt napi használata negatívan hat a gyerekek, a tinédzserkor küszöbén állók és a tizenévesek egészségére, hajlamosabbá teszi őket a szorongásra, a depresszióra és egyéb pszichológiai zavarokra. Mindemellett kevésbé lesznek ellenállóak a később felmerülő egészségügyi problémákkal szemben. 

 - A Facebook megzavarhatja és negatívan befolyásolhatja a tanulási folyamatot. A vizsgálatok szerint azok az általános- vagy középiskolába, illetve felsőoktatási intézménybe járó diákok, akik egy 15 perces tanulási perióduson belül legalább egyszer felnéztek az oldalra, rosszabb osztályzatokat kaptak.  

Egy új kutatás ugyanakkor pozitív hatásokat tárt fel. Például azok a fiatal felnőttek, akik több időt töltenek a Facebookon, nagyobb "virtuális empátiát", együttérzést mutatnak ismerőseik felé. Emellett a közösségi oldalak segíthetnek a befelé forduló serdülőket rávezetni, hogy miként szocializálódhatnak biztonságot adó képernyők mögött, továbbá a diákok könnyebben bevonhatóak az oldalakon keresztül a tanulás különböző folyamataiba. 

A pszichológus az ülésen néhány tanáccsal is szolgált a szülők számára. A legfontosabb, hogy teljesen felesleges a gyerekek tevékenységét figyelő, ellenőrző speciális programok után szaladgálni és titkos nyomozásokat folytatni, mert a fiatalok úgyis megtalálják a lehetséges kiskapukat. Viszont minél előbb és minél gyakrabban le kell ülni beszélgetni a technológiai eszközök megfelelő használatáról. Meg kell alapozni a bizalmat, ami ahhoz kell, hogy ha zaklatni kezdik a gyereket a neten vagy zavarba ejtő képeket lát, akkor hozzánk forduljon.

Lehet közösen értékelni az online tevékenységet és beszélni a nem odavaló tartalmak vagy problémásnak tűnő ismerősök eltávolításáról. A felnőtteknek is érdemes követnie az internetes trendeket, megismerni a fiatalok körében divatos eszközöket, oldalakat és alkalmazásokat. A hangsúly azonban a kommunikáció fontosságán van.  Beszélgessünk a gyerekünkkel, de legfőképp hallgassuk meg őt, mégpedig úgy, hogy egy percnyi szülői szót legalább öt perc, csak a másikra irányuló figyelem kövessen.

Forrás: American Psychological Association

Illusztráció: The Tennessean