Egyelőre nehéz eldönteni, hogy létezik-e összefüggés a közösségi oldalak használata és az iskolai teljesítmény között. Józan paraszti ésszel azt gondolnánk, hogy aki többet facebookozik, twitterezik, az értelemszerűen kevesebb időt tud tanulásra fordítani. Ez azonban alaposabban szemügyre véve a dolgot korántsem ilyen egyszerű. Több kutatást végeztek már a témában, többnyire főiskolások és egyetemisták bevonásával. A megállapítások egyelőre elég változatos képet mutatnak:
- A Twitter használata elősegítheti a diákok fokozottabb részvételét a tanulási folyamatban, pozitívan hathat a tanulmányi átlagra. (The effect of Twitter on college student engagement and grades, 2010) - infografika
- A Facebook felhasználóinak alacsonyabb az iskolai átlaga és kevesebb időt töltenek tanulással, mint az oldalt nélkülözők. (Facebook and Academic Performance, 2010)
- Nincs összefüggés a Facebook használata és az iskolai teljesítmény között. (Facebook and academic performance: Reconciling a media sensation with data, 2009 + Online Disclosure: An Empirical Examination of Undergraduate Facebook Profiles, 2008)
A bejegyzés végén található infografika a New Hampshire Egyetem 2009-ben készült felmérését dolgozta fel. Ez a vizsgálat végül azzal a megállapítással zárult, hogy a közösségi oldalak legaktívabb használói ugyanúgy teljesítenek az egyetemen, mint az oldalak iránt kisebb érdeklődést mutató társaik. 1127 diáktól kértek adatokat, közülük erős használónak tekintették azokat, akik naponta 61 percnél többet töltöttek az oldalakon, gyenge használónak azokat, akik napi 31 percnél kevesebbet. A szájtok közül a legtöbben a Facebookot (96%) és a YouTube-ot (86%) használták, jóval kisebb arányban a blogokat (20%), a Twittert (14%), a MySpace-t (12%) és a LinkedInt (10%). Mérték a hétvégi és hétközbeni használat megoszlását is: 41 százalék aktívabb, 24 százalék kevéssé aktív volt a hétköznapokhoz képest. 5 százalék pedig különösen elemében érezte magát a hétvégeken. A használat okaként főleg a kapcsolattartást és a szórakozást nevezték meg, jóval kisebb mértékben a tanulást és a szakmai érdeklődést.
A tapasztalatok azt mutatták, hogy a közösségi felületek bevonása az oktatási folyamatba ösztönzi a tananyagról folyó kommunikációt mind az osztálytermen belül, mind pedig azon kívül, emellett elősegíti az aktív tanulást, mivel könnyebbé válik a tudásanyag összekapcsolása a saját élményekkel. Sok diák tanulócsoportokat is alakít, tanáraik ösztönzésétől függetlenül. A grafika Elizabeth Dermatoff, portlandi oktató saját kutatására is utal. A középiskolai program keretében az online közösségi oldalak bevonásával a tanulmányi átlag 50 százalékos emelkedését érték el az adott iskolában (George Middle School, Portland, Oregon), a tanulók 20 százaléka extra feladatokat is bevállalt bármifajta ellenszolgáltatás (extra kredit) nélkül, a hiányzások száma pedig harmadával csökkent.
Vagyis érdemes kritikus szemmel olvasni a rossz tanulmányi teljesítményért a közösségi oldalakat kárhoztató sajtóbeszámolókat, de még a kutatási eredményeket is, mert összességében még a tudomány számára sem világos a kép. Az interneten persze problémákat okozhatnak a zaklatási esetek, illetve az, hogy gyorsan elterelődhet a figyelem a tanulási tevékenységről a magánjellegű használat vagy a szórakozás felé, mindettől függetlenül a közösségi felületek nagyban növelhetik a diákok közötti együttműködést és a tanárokkal való kapcsolattartás, információmegosztás hatékonyságát.
Az aktív használat pedig nem feltétlenül a tanulástól veszi el az időt, hiszen sokféle tevékenységet végezhetünk az oldalakon (lásd: Nem mindegy, hogy mit csinálsz a Facebookon). A játékkal töltött idő erősebb összefüggést mutathat a rossz eredményekkel, míg az iskolai események szervezése, a tanulócsoportok kezdeményezése, a közös feladatmegoldás inkább kapcsolódhat a jobb teljesítményhez. Várhatóan a témával kapcsolatos további vizsgálódások az általános használat mellett az oldalakon végzett konkrét tevékenységek hatását is előtérbe helyezik majd.
Forrás: Social Media in Higher Education, Academia.edu, First Monday, Berkeley Electronic Press, University of New Hampshire, Oregon Education Association
Fotó: The Wright Firm
