Egyre több amerikai használja a közösségi oldalakat vészhelyzetek során - állapítják meg a Vöröskereszt friss felmérései. Az emberek főként tájékozódnak, segítséget kérnek, egészségi állapotukról tájékoztatnak mobiltelefonjukon és az interneten keresztül. A 2001-es amerikai terrortámadás tizedik évfordulója alkalmából például azon tanakodtak a szakértők, hogy vajon a Twitter és a Facebook mennyiben változtatott volna a tragikus események végkimenetelén. Vajon elkerülhető lett volna repülőgépek becsapódása, hatékonyabb és gyorsabb lett volna az előzetes információszerzés, az információk terjedése, a segítségnyújtás, a kapcsolatfelvétel a szerettekkel? Esetleg az eszközökbe vetett bizalom csak rontott volna a helyzeten? De nem is muszáj átlépni határainkat, hiszen a közösségi oldalak a budapesti West Balkán-tragédiában is fontos szereplővé váltak, igaz a hazai eset inkább a rémhírek terjedésének vált az iskolapéldájává.
Habár vészhelyzet esetén reflexszerűen a telefonunkért nyúlunk és a segélyhívószámokat tárcsázzuk először (helyesen), az Egyesült Államokban a megkérdezettek negyede a közösségi oldalakat is igénybe venné, leginkább azért, hogy szeretteit tájékoztassa. Különösen igaz ez a nőkre és a gyermekkel rendelkező háztartások tagjaira. Ötből négyen vélik úgy, hogy a hivatalos szerveknek is rendszeresen figyelniük kellene az oldalakat a gyors reagálás érdekében. A szervezetek pedig igyekeznek megfelelni ennek az igénynek.
Az internetes közösségi felületeknek már több krízishelyzetben alkalmuk adódott bizonyítani hatékonyságukat. Többek között balesetek (kényszerleszállás), ételmérgezések és fertőzések, természeti katasztrófák (árvíz, erdőtűz, tornádó, szökőár, földrengés) és erőszakos bűncselekmények (lövöldözés, terrortámadás) során jutott szerephez elsősorban a rövid (140 karakternyi) üzenetek gyors közzétételét és terjesztését segítő Twitter, de a Facebook is. Gondoljuk át, milyen lehetőségek rejlenek a közösségi hálóban, mit tehetünk vészhelyzet esetén és azt megelőzően:
Előzetes tájékozódás, felkészülés
Legyen profilod a fontosabb közösségi oldalakon, emellett telefonodon, számítógépeden mindig legyen kéznél egy kép, melyen jól azonosítható vagy, információ a családtagjaidról, amit megoszthatsz a hatóságokkal vagy másokkal! Tájékozódj a helyileg illetékes segítségnyújtó szervezetek közösségi felületeiről, vedd fel velük a kapcsolatot, lájkold vagy kövesd őket!
Ha bajba kerültél
1. Hívd a segélyhívószámot!
Ha nincs a közvetlen közeledben senki, csak a telefonod, bármennyire is rajongassz a közösségi oldalakért, a leggyorsabb és legszakszerűbb segítséget telefonhívás segítségével várhatod a hivatalos szervektől (amennyiben nem túlterheltek a vonalak). Az ismétlés kedvéért: központi segélyhívó (EU-ban is!) - 112, mentők - 104, rendőrség - 107, tűzoltók - 105.
2. Kérj segítséget!
Ha gyakorlottan használod a közösségi oldalakat és gyorsan hozzáférhetőek, akkor kérhetsz rajtuk keresztül segítséget, információt hivatalos szervektől és ismerőseidtől, de legfőképp folyamatosan tájékoztathatod őket az állapotodról. Folyamatosan küldheted az üzeneteket, akár több felületre is. Írd le, hogy hol vagy pontosan, mi történt és mire van szükséged. Kérhetsz információkat a legközelebbi víz- vagy élelem-lelőhelyről, menekülési útvonalról, menedékhelyről, útlezárásról, orvosi ellátás helyéről, arról hogy hogyan maradhatsz biztonságban a vészhelyzet alatt/után. A segítségnyújtás valószínűségét növeled azzal, ha konkrétan megnevezed, kitől/kiktől várod a segítséget, kiket értesítsenek az ismerőseid, akik távol vannak tőled, de szívesen segítenének.
Ha ismerősöd van/lehet bajban
1. Adj tájékoztatást!
Bajban lévő ismerősödet tájékoztathatod például a segélyhívószámokról, a közeli kórházak címéről. Ha hozzáértő vagy, tanácsot adhatsz neki a teendőkről (röviden, gyorsan, határozottan), folyamatosan érdeklődhetsz az állapota felől. A közösségi oldalak ezen kívül kiválóan alkalmasak véradásra, adakozásra felhívó üzenetek terjesztésére.
2. Tájékozódhatsz rokonod, ismerősöd hogyléte felől
A Twitteren beírhatod a keresőbe a legfontosabb kulcsszavakat, a Facebookon utánanézhetsz, nincs-e oldal vagy csoport, amely már hivatalos tájékoztatást nyújt a történtekről, sérültekről.
3. Kereshetsz hiteles szemtanúkat
Balesetek, katasztrófák színhelyén szemtanúk eléréséhez nyújtanak lehetőséget a közösségi oldalak, azonban fontos, hogy megbizonyosodjunk az információ hitelességéről. Ezért érdemes inkább a hivatalos szervek felületeit felkeresni elsőként és az ő tájékoztatásukat nyomon követni.
Ami a közösségi oldalak ellen szól
1. Az internetes hálózatok, az oldalak szerverei bármikor túlterhelődhetnek, különösen egy kiterjedtebb katasztrófa esetén. Ez a telefonvonalakkal is így van. Ebből a szempontból bármilyen kellemetlen, de ki vagyunk szolgáltatva a technikai eszközöknek.
2. Az olyan oldalakon, ahol az üzenetek hossza korlátozott, nem biztos, hogy minden fontos információt sikerül közölni.
3. Minél kevesebb ismerősöd/követőd van a közösségi oldalon, annál kisebb a valószínűsége, hogy segítséget kapsz a felületen keresztül. Ha tudod valakiről, hogy folyamatosan a neten lóg, esetleg közvetlenül nála próbálkozhatsz.
4. Az üzenetek manipulálhatóakká válnak. Az egyik legfontosabb probléma a kapcsolati hálóval, hogy a rémhírek is könnyen terjednek rajta keresztül. Ez egy terrortámadás esetén akár tudatos taktika is lehet a hatóságok félrevezetésére. A West-Balkán tragédia során az (elméletileg) hiteles forrásnak számító Magyar Távirati Iroda is késelésről írt, amihez később az interneten hozzákapcsolódott a roma elkövető(k) sztereotípiája. Később mindkét értesülés csak a gyorsan hozzáférhető előítéleteinket meglovagoló pletykának bizonyult.
Ha valaki tényleg felkészülne a közösségi oldalak használatára egy nem várt vészhelyzet előtt, és végigfutna a magyar hivatalos szervek kínálta lehetőségeken, gyorsan megállapítaná, hogy igencsak gyerekcipőben járunk ezen a téren. Egyedül az Országos Mentőszolgálatnál találtam olyan Facebook-oldalt, amin óvatosan ugyan, de talán próbálkoznék baj esetén. Azért óvatosan, mert a honlapjukon nincs feltüntetve az elérhetősége, és úgy tűnik elsősorban tájékoztatásra használják. A gyorsaságot és a hatékonyságot az se segíti, hogy nem derül ki egyértelműen, a sok "mentős" oldal között melyik a hivatalos. Vészhelyzet esetén a nyomozgatás nem fér bele, viszont ők legalább jelen vannak ezen a felületen, és aránylag könnyen elérhetők a keresőn keresztül (azt nem tudom, fel vannak e készülve segélykérésre, információkérésre az oldalon). A Twitteren magyar állampolgár vagy itt tartózkodó külföldi egyelőre egyáltalán ne várjon segítséget, tájékoztatást a hivatalos szervektől. Egyszóval, gyors böngészésem eredményeképp úgy döntöttem vészhelyzet esetén első a közelemben tartózkodó ember és/vagy a telefonos segélyhívás, aztán az ismerős felhívása, ha mindez nem megy, nem annyira súlyos a helyzet és épp netközelben vagyok, akkor jöhetnek az online ismerősök.
Te használnál közösségi oldalt vészhelyzet esetén? Melyiket és hogyan?
Nagyításhoz kattints a képre!
Forrás: American Red Cross, Yahoo! News, Mashable (infografika), Home Security Source
Fotó: Emergency 2.0 Wiki